Azt kell csinálni, amit a kormány mond

A nagyobb problémák elkerülése végett célszerű a kormány által javasolt útmutató szerint számolni a béreket, amíg az új szabályozás hatályba nem lép. Ellenkező esetben pluszmunkát vagy a munkaügyi felügyelet kellemetlenkedéseit kockáztatja a munkaadó, írja a Napi Gazdaság.

A kormány e heti bejelentése szerint új normaszöveget alkot - most már az érintettek részvételével - a távolléti díjak és a ledolgozott munkaórák számításával kapcsolatban. Az egyelőre nem ismert, a majdani jogszabály a hatályos szöveg értelmezhetővé alakításáról szól-e, vagy visszaállítja a régit. Valószínű azonban, hogy bármi is lesz az új szöveg, az nem lesz visszamenőleges hatályú. Az egyeztetésen - amely az eredeti módosítás megszavazása után fél évvel indult meg - kiderült, hogy a hatályos szöveg többféleképp értelmezhető, ráadásul bármelyik verziót is veszi alapul a munkaadó, igazságtalan vagy tervezhetetlen állapot alakulhat ki.

Igazságtalan, ha a kormány modelljét alkalmazva a munkavállaló "rossz hónapban" megy szabadságra. Ez akár azt is "eredményezheti", hogy a kötelező minimálbérnél kevesebbet kap. Magasabb bérkategóriában a módszer révén akár több tízezer forint is lehet a különbség a bérek között. A kormány válasza erre eddig az volt, hogy akkor ki kell egészíteni a bért.

Ez logikus, de a kormány rossz jogalkotása miatt nem kötelezhető senki extra lépésekre, bérkiegészítésre. Ezt tetézheti elvben az is, hogy a munkavállaló a szabadságának csak egy részével rendelkezik szabadon, vagyis a munkaadó akár önkényesen is kiírhatja szabadságra az alkalmazottját, s egyáltalán nem mindegy, ez mikor következik be. A lapunknak nyilatkozó munkaügyi szakértő szerint nem valószínű, hogy a munkaadók tömegével visszaélnének e lehetőséggel.

Van ugyanis gondjuk enélkül is. Számukra ugyanis az eltérő havi bér azt eredményezi, hogy nem tudják pontosan megtervezni a bérköltséget. Ha a különbség munkavállalónként havi tízezer forint, akkor az egy több száz vagy ezer fős vállalatnál már komoly tervezési hibát jelent. Amíg a beígért új szöveg nem készül el, s azt a parlament meg nem szavazza, a jelenlegi verzióval kell dolgozni. Így az a realitás, hogy az idei első negyedévben nem változnak a szabályok, tehát még sokáig marad a bizonytalanság, hogy egyáltalán megfelelő módon számolt-e a könyvelés a vállalatnál.

Ha kiderül, hogy mégsem, az komoly munkát jelenthet, hiszen ez esetben újra kell számfejteni a rosszul számolt béreket. Az pedig külön kellemetlen, hogy a munkaügyi felügyelet bármikor beleköthet a tetszőlegesen értelmezhető jogszabály alkalmazásába. Ennek kivédésére érdemes a nemzetgazdasági tárca útmutatóját alapul venni - a többség várhatóan így is tesz - vagy a kollektív szerződésbe beleírni a távolléti díj számításának módszerét, az utóbbi esetben a munkavállaló hátrányára is el lehet térni. Ezzel talán a minimumra lehet csökkenteni a kockázatot.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!