Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A magyar vállalatok árbevételük 3,5 százalékáról gyakorlatilag lemondanak, szinte tényként kezelik, hogy a behajthatatlan követelések miatt ennyivel kevesebb bevételhez jutnak, írja a Napi Gazdaság. Az Intrum Justitia-cégcsoport 2012-es Európai fizetési kockázati index felmérése szerint Magyarország kockázati megítélése 2005 óta folyamatosan romlik, a magyar vállalatok leírási vesztesége 2,7 százalékról 3,5 százalékra nőtt az elmúlt három évben.
Ez az arány kiugróan magas a kelet-közép-európai régióban, így nem meglepő, hogy Magyarország jelenleg a balkáni és mediterrán országokkal együtt a legrosszabb kategóriába tartozik Európában - mondta Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Zrt. vezérigazgatója sajtótájékoztatóján. (Az átlagos európai leírási veszteség 2,7 százalékról 2,8 százalékra nőtt 2012-ben.)
A Magyarországi fizetési kockázati indexe 2005 óta emelkedik, 2012-ben 170-es értéket mutatott, ami a balkáni országok szintjének felel meg. A legkisebb kockázatot a skandináv országok jelentik számlafizetés szempontjából (101-139), míg Franciaország, Németország és Svájc közepes kockázatot hordoz (140-149), Olaszországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Lettországban magas (160-169), míg régiónkban Magyarország mellett Csehországban és Szlovéniában kiugróan magas kockázattal lehet számolni, ami már beavatkozást igényel (170 feletti értékkel).
A fizetési késedelem az állami, közigazgatási szektorban a legnagyobb, átlag 27 nappal később fizették ki a számlákat tavaly, míg a kereskedelemben 20 nap, a fogyasztók számláinak teljesítésében pedig 14 nap volt az átlagos késedelem. Itthon az alvállalkozói struktúra miatt gyakori, hogy az egyetlen jelentős vevő nem- vagy késve fizetése az egész vállalkozás bedőlésével fenyeget.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
