A lopott pénzeket lopják újra

„A lopott pénzeket lopják el újra” – kommentálta a Telegraph szerint Lenin egyik kijelentésére utalva Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök egy kormányzati tisztviselőknek tartott ülésen a ciprusi híreket. Az első, indulatos reakció után hétfő délutánra mégis úgy tűnik, hogy Oroszország is segíthet Ciprusnak, sőt, még az orosz betétek megsarcolásának is megtalálták a jó oldalát.

Az oroszok azt gondolhatták, hogy a 100 000 euró feletti bankbetétek zárolását és megadóztatását nem meri meglépni a ciprusi vezetés, de mégis megtette. Elképzelhető, hogy az orosz kormány azért nem küzdött jobban ennek a forgatókönyvnek a megvalósulása ellen, mert nem fűződött nagyon szoros érdeke ahhoz, hogy az orosz hatóságok elől eltüntett vagyonokat – tehát lényegében az orosz adócsalókat – megvédve kisegítse Ciprust – mondja Simonyi Tamás, a KPMG pénzintézeti tranzakciókért felelős igazgatója.

Az alkudozás eredménye

Az euróövezet pénzügyminiszterei jóváhagyták hétfőn hajnalban azt az új tervet, amelyet az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) dolgozott ki az éjjel a ciprusi bankszektor szanálására. Az EU, az Európai Központi Bank (EKB) és az IMF 10 milliárd eurót ajánlott fel a földközi-tengeri szigetországnak az államcsőd elkerüléséhez, azzal a feltétellel, hogy hétfőig előteremt további 5,8 milliárd euró önrészt.

Az "utolsó pillanatban" megszületett egyezség értelmében gyakorlatilag felszámolják a Laiki néven is ismert Popular Bankot, az ország már eddig is hatalmas veszteségeket elszenvedő második legnagyobb pénzintézetét, s az ott lévő, 100 ezer eurónál kisebb betéteket áthelyezik az ország vezető bankjába, a Bank of Cyprusba. A 100 ezer eurónál nagyobb, az EU jogszabályai értelmében nem biztosított betéteket befagyasztják, s ezekből fizetik majd ki az adósságokat. Hogy ezekből mennyit írnak majd le, egyelőre nem ismeretes, bár egyes források szerint a nagybetétesek veszteségei a 40 százalékot is elérhetik. Nem vetnek ki adót ugyanakkor a kisbetétekre - mondták el uniós tisztségviselők.

Akik csődbe vitték Ciprust

A szóban forgó bankokkal az alapvető probléma az alultőkésítettség volt - mondja Kemény Gábor, a Concorde elemzője. A nagyobb bajban lévő, lényegében hamarosan megszűnő Cyprus Popular Bank 2011-ben hatalmas, 3,65 milliárd eurós veszteséget könyvelt el, ami nagyon megcsapolta a saját tőkéjét, ami a biztonságos banki működés legfontosabb támasza.

A bank tavaly a harmadik negyedévig további 1,7 milliárd eurós veszteséget produkált, így a maradék, nem egészen 1 milliárdra rúgó saját tőke már nem volt elég a túléléshez (és ebben az adatban az utolsó negyedév számai még nincsenek is benne). A bank tehát csődbe jutott, a veszteséget elsősorban az elértéktelenedő görög állampapírok okozták.

Millió euró, 2012 harmadik negyedév vége	Cyprus Popular Bank	Bank of Cyprus
Mérlegfőösszeg	30 376	36 235
Hitelállomány	25 592	25 977
Betétállomány	17 865	27 873
Hitel/betét mutató	143,3%	93,2%
Saját tőke könyv szerinti értéke	967	2 309
Mérlegfőösszeg/saját tőke KSZÉ	31,4	15,7
Nettó profit (2012 első három negyedéve)	-1 671	-95
Nettó profit (2011)	-3 650	-1 371
Alapvető tőkemegfelelési mutató (core Tier1 ratio)	7.7%*	5,0%
		*2012 március végén

A bank ráadásul nem csak a saját beétállományából, hanem bankközi forrásokból (elsősorban az Európai Központi Bank által nyújtott rendkívüli finanszírozás segítségével) is hitelezett. Így történhetett, hogy a hitelállomány tavaly őszre már 43 százalékkal meghaladta a betétekből rendelkezésre álló összeget.

A nemfizető ciprusi és görög hitelek megnövekedése miatt a bankok nagyon nehéz helyzetbe kerültek, hiszen az összegyűjtött betétek visszafizetésének záloga minden bank esetében a hitelek megfelelő törlesztése. További súlyosbította a helyzetet a görög állampapírokon elszenvedett veszteség.

A Bank of Cyprus, az ország legnagyobb kereskedelmi bankja érezhetően jobb helyzetben van. A bank eszközeihez mérten több tőkével rendelkezik, mint a Popular Bank, hitelállománya kisebb a betéti oldalnál, sőt eddigi veszteségei is jóval alacsonyabbak. Ez a bank tehát könnyebben menthető, és mentik is. A tervek szerint a Popular Bank betétállományát és a jó eszközeit is átpakolják a Bank of Cyprus-ba, ezzel egy jó bank/rossz bank modellt felállítva.

Ügyes volt a ciprusi diplomácia

Előző héten még sokan úgy gondolták, hogy az oroszok kerülnek ki a legnagyobb nyertesként az egész ciprusi válságból, a hétfőn bejelentett közös EU-ciprusi megállapodás viszont a korábbi elképzeléshez képest sokkal érzékenyebben sarcolja meg az orosz betéteket. A becslések szerint 68 milliárd dollárnyi ciprusi bankbetétből a Moody's szerint 30 milliárd orosz érdekeltségek kezében lehet – a magánszemélyek jellemzően Svájcot, a cégek Ciprust választották –, és ezek nagy többsége a határként megadott 100 ezer euró feletti összeg.

Elsőre úgy tűnik, hogy a Ciprus felett folyó geopolitikai játszmából az EU került ki győztesen, azonban egyrészt nem egyértelmű, hogy az oroszok mennyire akarták magukra vállalni Ciprus megmentésének terhét, másrészt a britek szerint a helyzet csak tovább mélyíti az eurózóna stabilitásával kapcsolatos válságot. Az nem volt egyértelmű már kezdetektől sem, hogy vajon volt-e reális alapja egy ciprusi-orosz megállapodásnak, vagy pedig Ciprus csak kedvezőbb feltételeket akart kicsikarni Brüsszeltől, de Moszkva is könnyen megpróbálhatta megzsarolni a szigetországot.

Mihalisz Szarrisz pénzügyminiszter az EU által támasztott feltételek elutasítása után nem Brüsszelbe vagy Berlinbe utazott kedvezőbb feltételekről alkudozni, hanem kedden Moszkvába érkezett, ahol aztán napokig tárgyalt. Szarrisz azt mondta, addig marad, „ameddig csak kell”, hogy végül megegyezzenek.

A hírek szerint arról is szó volt, hogy a Kreml részesedést kapna a ciprusi állami bankokban, és különleges jogosítványokat a ciprusi partmenti olaj- és gázkészletek majdani kiaknázásához. Még arról is hallani lehetett, hogy az oroszok az egyik kikötőnél tengerészeti bázist alakítanának ki. Annyi biztos, hogy végül azonban üres kézzel kellett hazatérnie a pénzügyminiszternek.

„Azt hiszem, az oroszok érthetően csalódottak voltak az események alakulása miatt” – mondta Mihalisz Szarrisz a CNBC-nek hétfőn a bejelentés után. Ugyanakkor úgy vélte, hogy nem sérül majd Ciprus és Oroszország kapcsolata a történtek miatt. Az első reakciók meglehetősen dühösek voltak.

Felpuhult álláspontok

Putyin korábban a RIA Novosztyi hírügynökség szerint „igazságtalannak és veszélyesnek” minősítette a betétek megadóztatásának tervét, és több kormánytag is arra utalt, hogy egy ilyen döntés mellett Oroszország nem nyújtana további segítséget a szigetországnak.

A zéró összegű játszmát sejtő elemzőkre rácáfolva hétfő délutánra mégis úgy tűnik, hogy Putyin támogathatja a 2011-ben nyújtott 2,5 milliárd eurós orosz kölcsön feltételeinek enyhítését. Szarrisz többek között a 2016-ban lejáró kölcsön határidejének ötéves meghosszabbítását, valamint a kamatainak csökkentését próbálta elérni előző héten Moszkvában. „Ami történik, az jó jel azoknak, akik orosz bankokba vinnék a tőkéjüket. Nagyon stabil a bankrendszerünk” – találta meg a történtek pozitív oldalát a Reuters beszámolója szerint Igor Suvalov első miniszterelnök-helyettes is.

Az is jelzésértékű lehet, hogy a ciprusi válság elejétől kezdve voltak olyan hangok Oroszországban is, amelyek örültek volna a betétek megadóztatásának, írta a Bloomberg. Jevgenyij Szavcsenko, Belgorod térség kormányzója, Putyin egyik szövetségese szerint elválik egymástól, hogy kik a hazafiak, és kik menekítették Ciprusra a vagyonukat. Több orosz blogger is úgy vélte, hogy ez kifejezetten a korrupt orosz bürokratákat sújtó teher lesz.

Semmi meglepő

Az biztos, hogy már hónapokkal ezelőtt lehetett tudni, hogy baj lesz Cipruson a bankokkal – mondja Simonyi Tamás, a KPMG igazgatója.

Ciprusra ömlött a pénz, mert a betétekre – a viszonylag magas országkockázat miatt is – magasabb kamatot fizettek, többet, mint mondjuk egy osztrák vagy német bank az ugyanolyan euróbetétekre. De ezt a kamatot valamiből ki is kellett termelni. A most bajban lévő bankok ezeket a betéti kamatokat magas hozamot fizető, de kockázatos görög állampapír vásárlásokból, illetve kockázatos vállalkozásoknak adott hitelekből finanszírozták. Most lényegében ez a modell mondott csődöt.

Adóelkerülés, optimalizálás

A látható kockázatok ellenére sok cég vitte Ciprusra a pénzét, amit alapvetően kétféle tényező motivált. Az ukrán és orosz vállalkozók elsősorban azért keresték Ciprust, mert nem akarták, hogy a saját országaik hatósága a valós forgalmukat és nyereségüket lássák. A magyar vállalkozók és befektetők motivációja inkább az volt, hogy adómegtakarítást érjenek el, ami nem feltétlenül illegális.

A mostani betétbefagyasztás és 20-40 százalékos megvágás alternatívája a 100 ezer euró alatti betétek megadóztatásas lenne, amit elvetettek. A másik lehetőség, ha Ciprus megemelné az adókat. Itt viszont az a gond, hogy a tíz százalékos nyereségadó megduplázása azonnali cégbezárási-hullámot eredményezne, így a szükséges pénzeket lényegében csak áfa- ás személyi jövedelemadó emelésekből lehetne összeszedni. Viszont akkor összegről (5,8 milliárd euróról) van szó, hogy egy ekkora adóterhelés tönkretenné a ciprusi gazdaságot, lényegében nem maradna senki, aki a megemelt terheket ki tudná fizetni. Mivel a gazdaság mérete kicsi, egy jelentős adóemelés lényegében megfojtaná a gazdaságot.

Egy harmadik lehetőség is felmerült, aminek lényege, hogy Ciprus a még fel sem tárt és ki sem termelt olaj- és gázbevételeit adta volna el az oroszoknak. Ebben az esetben Oroszország megfinanszírozta volna az EU-által elvárt önrészt, ezzel elkerülhető lett volna a betétek befagyasztása és elvonása. Ciprus azonban úgy döntött, hogy nem a saját jövőjének és gazdagságának a terhére rendezi a számlát, hanem a külföldi vagyonosokkal fizettet.

A magyaroknak nem fog fájni

A magyar vállalkozókat nem biztos, hogy súlyosan érinti a helyzet, mert az, hogy valakinek ciprusi cége van, nem feltétlenül jelenti azt, hogy pénze és bankszámlája is van az országban.

A fizetési műveleteket más országban vezetett bankszámlákról is el lehet végezni, a pénzek kivétele a cégekből pedig adózási és számviteli kérdés, a felmerülő kötelezettségeket pedig más országban vezetett számlákról is ki lehet fizetni. A gazdag magyarok ciprusi vagyonáról szóló összeállításunkat itt olvashatja.