Gál
6 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Ingyenhitelt adna Matolcsy a vállalkozóknak

2013.04.04. 08:28 Módosítva: 2013-04-04 08:29:14

Olyan lépések jönnek, hogy itt kő kövön nem marad − mondta a Napi Gazdaság tudósítójának másfél hete egy, a tűzhöz közeli üzletember, utalva arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank két héten belül előrukkol gazdaságélénkítő terveivel.

A lap azt írja: a jelzés pontos volt, Matolcsy György jegybankelnök 11 órakor sajtótájékoztatón jelenti be, milyen eszközöket tud az MNB a gazdaságélénkítés szolgálatába állítani. Azon melegében, a fotósoknak szánt Matolcsy-csomag-remake után másfél órával Nagy Márton és Palotai Dániel jegybanki ügyvezető igazgatók meg is magyarázzák egy elemzői fórumon, miért is hasznosak a bejelentett hitelösztönző intézkedések.

Az ingyenhitel lenne a csodafegyver?

Ennek részleteiről rendkívüli monetáris tanácsi ülésen döntenek a jegybanki vezetők. Matolcsy információink szerint felkarolta azt az ötletet, amelyet Krisán László, a Széchenyi kártyaprogramot működtető Kavosz Zrt. vezérigazgatója lapunknak nyilatkozva ismertetett először (Napi Gazdaság, 2012. március 26.). E szerint a hazai kis- és középvállalatok számára teljes forrásoldali kamattámogatás mellett kellene beruházási hitelt biztosítani a bankokon keresztül.

A jelek szerint ugyanakkor nem kamattámogatásról van szó, hanem Matolcsy "ingyen hitellel" akarja elárasztani a hazai vállalkozói szektort az MNB szabaddá tehető forrásainak felhasználásával.

Krisán javaslata inkább arra szolgált volna, hogy tisztázódjon egyszer és mindenkorra: a drága hitel és a nehéz hozzáférés okán tartják-e távol magukat a vállalkozások a kockázatvállalástól, avagy inkább a bizonytalan gazdasági környezet az, ami meggátolja őket abban, hogy beruházni merjenek.

Matolcsy viszont láthatóan abban bízik, hogy az olcsó pénz hamar beruházási boomot indít el − forrásaink szerint egyelőre csak az dőlt el, hogy "talicskázni kell a pénzt a vállalkozásfejlesztésre", az eszközök kidolgozásával nem sokat vesződtek.

Hitelkockázatok az MNB-ben

A jegybank mérlegét tenné kockázatossá, ha ilyen hiteleszközök közvetlenül bekerülnének, ugyanakkor a mérlegfőösszege olyan nagy, hogy némi kockázatot elbír − mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

A jegybank esetleges veszteségét úgyis a költségvetésnek kellene átvállalnia, márpedig egy 5-10 éves futamidejű hitelcsomag pluszköltségei is ilyen elnyújtott időhorizonton jelentkeznének. Ráadásul ha elég alacsony kamaton adnák a forinthiteleket, azzal a kockázat is arányosan csökkenthető, illetve állami garanciavállalással ezeket a hiteleket jól le lehet fedezni.

A szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy az olcsó forintforrásokat összekombinálja a jegybank a devizatartalékból juttatott kedvezményes vállalati deviza−forint csereügyletekkel, hogy a cégek a jegybanktól megszerezhető forrásokat devizaadósságuk kiváltására fordítsák.

Kész helyzet a bankoknak

Azt, hogy nem a Széchenyi kártya beruházási hitel lábára készített megoldást jelent be az MNB, bizonyítja, hogy lapunknak megerősítették: a kártyaprogramban részt vevő bankok közül az Erste és az MKB meghívót sem kapott a jövő hétfői tárgyalásra, ahol a vg.hu információi szerint nyolc bank vesz részt.

Érdekes, hogy a jegybank nem a Magyar Bankszövetséget hívta meg a tárgyalásra, hanem bankokat − vagyis megint kész helyzet elé állítják őket. Így aligha meglepő, hogy a Bankszövetség egyelőre nem akarta kommentálni a kiszivárgott híreket a gazdaságélénkítő lépésekről.

Elemzők szerint a bejelentett konstrukció alapkérdése, hogy ki futja a hitelezési kockázatot. A Kavosz javaslatánál ez a kereskedelmi bankoknál, illetve a termék mögé garanciát kínáló Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nél lenne, míg a közvetlen jegybanki hitelezés esetén − amelyben a bankok például jutalékért, közvetítőként vennének részt −, nem szokványos módon, az MNB-nél csapódna le a kockázat, ami komoly veszélyt jelentene − főleg ha általános, széles körű megoldásról lenne szó. A megfigyelők szkeptikusak: a hasonló megoldások más európai országban sem hoztak átütő sikert.