Varga Mihály szerint nem kell odaadni a magánnyugdíjpénzeket
További Gazdaság cikkek
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
Egyelőre még nem dőlt el, hogyan indulnak az egyéni nyugdíjszámlák, ugyanakkor a nyugdíjrendszerben olyan változások történtek, amik nem teszik indokolttá a korábbi magánnyugdíj-pénztári megtakarítások jóváírását – mondta Varga Mihály vasárnap az ATV-n. A gazdasági miniszter arra az értesülésre reagált, amely szerint úgy hozzák létre az egyéni nyugdíjszámlákat, hogy a számlákra csak az idén januártól befizetett összegeket vezetik rá, kifejtette: a rendszer még fejlesztés alatt van, még nincs végleges döntés.
A kormány olyan szisztémát szeretne kialakítani a nyugdíjrendszeren belül, amely képes az egyénileg felhalmozott járulékszintet követni. De nem indokolt a korábbi, magánnyugdíj-pénztári rendszerben szerzett jogosultságok átvezetése, mondta, hozzátéve: ez a szakmai vita még nincs lezárva, mindenki elmondhatja az álláspontját.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja szerinte jó alapot ad arra, hogy a magyar gazdaságpolitika hatékonyabbá tudjon válni. „Megszűnt az a helyzet, amikor a jegybank némi értetlenséggel szemlélte a kormány gazdaságpolitikai lépéseit, most egyeztetünk fontosabb kérdésekben, természetesen tiszteletben tartva a jegybank és a monetáris tanács függetlenségét”. A piac pozitívan fogadta a növekedési hitelprogramot, és a jegybank olyan ésszerű és logikus döntést hozott, amely segíti az országkockázat csökkenését, valamint a kkv-kat.
Ciprus kapcsán azt mondta: „életveszélyes” és nagyon rossz üzenet a bankbetétek megadóztatása; a magyar kormány soha nem készült ilyenre, és nem is tervez ilyet. A pénzintézetekkel való viszonyban is kiszámíthatóságot, folyamatos párbeszédet szeretne. Ugyanakkor hozhat olyan intézkedést a kormány, amelyet a bankszövetség nem tud elfogadni, de tudják, hogy a kabinet mire készül, és ha kell, módosít, egyeztet az adott kérdésben.
Arra kérdésre, hogy a kormány az első két hónap adatai által mutatott bevétel elmaradás alapján tervezi-e a csekkadóként elhíresült tranzakciós illeték növelését, azt válaszolta: 2013-ban több mint 300 milliárd forint bevételt vár ebből a kormány, de majd az első negyedév adatainak tükrében lehet megvizsgálni, mi történjen. Ha továbbra is eltérés látszik a tervezett és tényleges bevétel között, akkor a bankszövetséggel egyeztetést fog kezdeményezni.
A csekkadó ügyfelekre való áthárításával kapcsolatban jelezte: a magyar pénzintézeti szektor versenyszektor, nagyon erős verseny van 40-50 bank között, az ügyfelek pedig könnyen át tudnak menni egyik banktól a másikhoz. Viszont törvényileg nem lehet megakadályozni az áthárítást, ismerte el, de „van fogyasztóvédelem, és vannak olyan állami jogintézmények, amelyek ilyenkor közbeléphetnek”, emellett felállították a pénzügyi ombudsman intézményét is.
Varga bízik abban, hogy Magyarország ellen megszűnik a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás. Az, hogy a 2012-es, uniós módszertan szerinti hiány 2,1 százalék lett, Varga Mihály szerint azt mutatja, a magyar kormánynak igaza volt Brüsszellel szemben 2011 után 2012-ben is abban, hogy nem kell újabb kiigazító intézkedéseket hozni, mert azok nélkül is teljesülni fog a 3 százalék alatti hiány. Ehhez képest Brüsszel tavaly ősszel újabb intézkedéseket „vasalt be” Magyarországon.
Az államháztartás ugyanakkor kezd arra a konszolidált szintre beállni, ami egy „normális európai országban meg kell hogy történjen”, a hiány alacsony – Magyarország immár két éve teljesíti a 3 százalék alatti hiányt –, és az államadósságot is sikerült csökkenő pályára állítani. Mindezek alapján ki kell hogy engedjék Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás alól.
A miniszter kifejtette: örül annak, hogy Simor András személyében egy magyar állampolgár lesz az egyik alelnök, de szerinte nagy kérdés, hogy Simor András hogyan viszonyul majd a magyar kormányhoz. „Itt azért vannak olyan példák, amelyek elgondolkoztatnak bennünket” – fogalmazott Varga Mihály, majd Andor Lászlóra utalva hozzátette: az Európai Bizottság egyik biztosa is magyar állampolgár, „de ettől függetlenül az elmúlt időszakban túl sok segítséget nem kaptunk tőle”.