Előd
8 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Nincs itt semmiféle devizaháború

2013.04.25. 07:41 Módosítva: 2013-04-25 07:48:44

Legutóbb a japán jegybank jelentett be hatalmas pénznyomtatási terveket, de az amerikai FED, és az EU-s EKB is már jó ideje pumpálja a pénzt a gazdaságba, ezzel ösztönözni igyekezve a gazdasági növekedést. A magyar gazdaságpolitikával kapcsolatban is gyakran előkerül a találgatás, miszerint az elmúlt időszak kamatcsökkentéseivel a forint árfolyamának gyengítésén keresztük igyekeznek kedvezni a magyar exportágazatoknak. Ha azonban látszólag mindenki ugyanazt a taktikát követi, hogyhogy nem gabalyodnak előbb-utóbb egymásba az államok szuverén érdekei?

Fórián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója egy sajtóbeszélgetésen elmondta: annak ellenére, hogy sokan az 1930-as évek devizaháborúihoz igyekeznek hasonlítani a helyzetet, most sokkal inkább beszélhetünk a nagy világgazdasági szereplők egymást kiegészítő - és nem kifejezetten megszokott, mondhatni unortodox - válságkezeléséről.

Eladósodott válságkezelés

A modern közgazdaságtan alapvetően két utat ismer a válságkezelés eszközeit tekintve: a kormányok költségvetési politikájukkal lendíthetik fel a bajban lévő gazdaságokat, a jegybank pedig a monetáris politikán keresztük ösztönözheti a gazdasági szereplőket úgy, hogy annak gazdasági növekedés legyen a vége.

A 2008-as válság azért különös eset, mert a fejlett országoknak államadósság-hegyekkel a hátuk mögött kell megküzdeniük a visszaeséssel, ami egyből ki is kapja a kezükből - vagy legalábbis jelentősen lecsökkenti - a költségvetési élénkítés lehetőségét.

Hova pörög a pénznyomda?

Ebben a helyzetben marad a monetáris politika, azonban itt is van egy apró probléma: a japán és az amerikai jegybank már majdnem nullára csökkentette a jegybanki alapkamatot, amellyel a gazdaságban keringő pénz mennyiségét szokták szabályozni alapesetben. Ennek okán elterjedtek az unortodox megoldások: évek óta az úgynevezett mennyiségi lazítás eszközével élnek a jegybankok.

D MTZ20110721001
Fotó: MTI

Ez azt jelenti, hogy a jegybank saját számlájára jellemzően állampapírokat vásárol, ami bizonyos árfolyamokra közvetlen hatással van, így lényegében pénzt ad a befektetőknek anélkül, hogy az alapkamathoz kellene nyúlni.

Nem is a leértékelés a cél

A pénznyomtatás következménye, hogy az adott gazdaság valutája leértékelődik, ezáltal pedig az exporttermékei olcsóbbak lesznek a külföldi szereplőknek (vagy az exportőrök jövedelme nő meg). De vajon tényleg mindenki az exportszektor versenyképességének növelésére játszana?

Fórián Szabó szerint inkább arról van szó, hogy a nagy és fejlett gazdaságok inkább a belső fogyasztást akarják felpörgetni, mivel a gazdaságba jutó több pénz inflációt gerjeszt, így a lakosság inkább fogyasztani kezd az egyre kevesebbet érő pénzéből. Ahogy Fórián Szabó fogalmazott: "ha viszont az országok nem a külkereskedelmi mérlegük javítására játszanak sokkal inkább beszélhetünk váltófutásról, mint devizaháborúról".

A közgazdász szerint ez a staféta kezdetben az angolszász jegybankoknál, az amerikai FED-nél és az angol Bank of Englandnél volt, akik sokat "kritizálták" is a passzív EKB-t, amely végül beadta a derekát. Legutóbb pedig a japánok váltottak stratégiát, de Fórián Szabó szerint itt még nincs vége a történetnek, mivel az USA és az EU részéről is folytatódhatnak a unortodox intézkedések.

Amennyiben pedig jó tempóban hatják végre ezeket a programokat, annak lélektani hatása lehet, ráadásul nem is feltétlenül szívják el egymástól a levegőt a világgazdaság szereplői, ha sikerül a belső piacok élénkítésével importkeresletet teremteni egymás számára.

Vannak buktatók

Az unortodox lépéseknek ugyanakkor bőven akadnak buktatói is: a közgazdász szerint a legnagyobb veszélyt az újabb buborékok kialakulása jelenti. Mivel a jegybankok aktívan beavatkoznak, a piaci kontroll csökken bizonyos befektetések felett, így a szereplők elvárásai torzulhatnak.

Ez lényegében annyit jelent, hogy valami olyan befektetésről hiszik el, hogy tuti tipp, amely jegybanki beavatkozás nélkül már halálra lenne ítélve a piacon.

A magyarok nem hülyék

Fóriánai Szabó szerint bár Magyarországon a monetáris élénkítés lehetőségei részben adottak, az államadósságon belüli nagy devizaárny öngólt jelentene a forint gyengülése esetén, mivel az eddig nagy nehezen ledolgozott államadósság újra megnőne (és a devizahitelesek is bajba kerülnének).

A közgazdász úgy vélekedett: a nemrég bejelentett jegybanki csomag viszonylag visszafogott lépést jelent, ugyanakkor az irányadó kéthetes eszköz körüli ellentmondásos nyilatkozatok arra figyelmeztethetik az MNB-t, hogy figyeljen jobban oda a kommunikációjára a piaci szereplőkkel szemben.