196 forintba kerül 100 forint nettó bér

Néhány adónem esetében extrém alacsony a terhelés Magyarországon, ám ez összességében nem sokat jelent. Amit a nyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon: az alacsonyra vitt adókulcsokkal párhuzamosan brutális terheléseket kell tudomásul venni - írja a Napi Gazdaság elemzésében.

Kivel versengünk?

A személyi jövedelemadó kulcsa a jelenlegi szintjén is kifejezetten alacsonynak számít − e tekintetben célszerű az uniós tagállamokkal összevetést tenni, ezen belül is azokkal, amelyekhez kötődik Magyarország. Találni államokat a kontinensen, amelyek a mi 16 százalékunknál jóval alacsonyabb szja-kulccsal bírnak, ám nem valószínű, hogy e tekintetben például Montenegró volna a legnagyobb vetélytárs.

A volt jugoszláv államok közül még Bosznia-Hercegovina lehet konkurens ebben a kérdésben a tízszázalékos kulcsával, az egyetlen uniós tagállam, amelyik ilyen kulcsokat alkalmaz, Bulgária.

Csak kampányfogás?

Az átlagterhelés a személyi jövedelemadóban a 27 tagállamot alapul véve 38,7 százalék az idén, vagyis már a 16 százalék is jelentősen eltér az átlagtól, a kilenc pedig még inkább kirívó lenne. Jóllehet ez inkább kampányfogás, semmint valós terv, érdemes végiggondolni az értelmét.

Hasonló a helyzet a társasági adóval is, ami tíz-, illetve 19 százalékos. Ez a teher − főleg annak fényében, hogy a társaságok 90 százaléka nem érintett a magasabb kulcsban − szintén roppant impozáns. A 27-ek terhelése 23 százalék, vagyis itt is jócskán ez alatti mutatót produkál Magyarország. Azért ezt a tételt már jelentősen befolyásolják egyéb adónemek is. Első körben érdemes azonnal ide számolni az iparűzési adót, amely ma már összességében nagyobb tétel, mint a társasági adó. Ez szinte minden vállalkozást érint, s ezzel már nem is annyira egyértelmű az adóelőny.

Hogy csúszunk az átlag fölé?

Nagyjából e két adónemről állítható, hogy különösen alacsony kulcsokkal bír uniós összehasonlításban, ez azonban önmagában nem eredményezi az alacsony terhelést. A többi fő adónem azonban már egyáltalán nem az átlag alatti kategóriába tartozik.

A számtalan különadó miatt szektorálisan eleve jelentős eltérések mutatkoznak a terhelésben − bár kissé cinikusan az is állítható, hogy szinte nincs már olyan szektor, amelyet ne sújtana különadó, vagyis ilyen jellegű eltérések már nincsenek is. Tény: a különadók révén a társasági adó felét szedi be az állam, s ezt a tételt jóval kisebb kör fizeti meg a 340 ezer társaságiadó-bevallást készítő cégnél. A szektorális terhelést tovább torzítja a bejelentett reklámadó, amelyből 10-20 milliárd forint bevételt vár a kormány.

Nemcsak a különadók, illetékek jelentenek extra, az átlagnál jóval magasabb terhelést. A főbb adónemek közül az áfa extrém magas, 27 százalékos az átlag 21-gyel szemben. Ez leginkább likviditási gondot okoz a vállalati szférában s a végfelhasználók számára jelent pluszterhet, ráadásul különösen kedvez a számla nélküli ügyleteknek, a feketegazdaságnak.

A bérek drágák, de nagyon!

Ennél is jelentősebb tétel a bérekre rakódó teher. Ez a munkavállalók számára 18,5 százalék járulék, a munkaadóknak pedig 27 vagy 29 százalékos adó megfizetését jelenti s összességében azzal jár, hogy száz forint bér kifizetéséhez 196 forint költség társul. Bárhonnan is nézzük, ez extrém magas, s ezen érdemben nem is igen változtatna az egy számjegyű jövedelemadó. Kilenc százalék szja esetén ez a terhelés 189 forintra menne le, ám még ez is jóval magasabb lenne, mint a szlovák terhelés. Pedig Szlovákia az idén visszatért a progresszív adózáshoz − de a terhelés még így is csak 178 forint száz forint bérre. (A témában az Index korábbi elemzését itt olvashatja.)

Hátra arc?

Magyarországon a GDP-arányos összesített adóterhelés 2010 óta csökkent, ám tavaly és az idén ismét emelkedésnek indult. Az OECD becslése már 37 százalék alatti elvonást mutatott 2011-re, ám nem lenne meglepő, ha az idén ismét 40 százalék fölé menne a ráta.