Kamu indokokkal szórták ki az EU-s pályázatokat

Kamu indokokkal dobtak vissza az utóbbi hónapokban több uniós pályázatot is – állította az Indexnek több pályázatíró, és vállalkozó.

Az érintettek szerint a mondvacsinált okokra azért volt szükség, hogy ne derüljön fény arra, hogy valójában nincs is elég pénz a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél a meghirdetett programokra.

Mint ismert, az utóbbi hetekben derült ki, hogy tavaly novemberben Brüsszelben felfüggesztették a Magyarországnak szánt uniós pénzek utalását több fontos program esetében. Az unió egy vitás ügy miatt azóta visszatartja a környezetvédelmi (KEOP), a közlekedési (KÖZOP) és a társadalmi infrastruktúra (TIOP) operatív programok kifizetéseit, így azt ott meghirdetett pályázatokban csak a magyar költségvetésből származó önrész állt az NFÜ rendelkezésére. Az Európai Bizottságnak azzal a szabállyal van baja, amely magyar kamarai tagsághoz kötötte az építkezéssel járó beruházásokban a tervezésre kiírt közbeszerzésekben való részvételt.

Gyanúsan sok visszadobás

A napokban a parlamentben is szóba került az uniós programok pályázóinak kétségbe ejtő helyzete. Egy szocialista képviselő vetette fel a fejlesztési miniszternek, hogy újabban rengeteg pályázatot forráshiány miatt utasítanak el.

Az Indexnek nyilatkozó pályázatírók szerint azonban az őszinteségnek erre a fokára csak a kritikussá vált helyzetben értek el a bírálók. Korábban a könnyen elhárítható formai kifogások jelentették a kibúvót, ám ezek olyan tömegesen fordultak elő, hogy a szakma hamar gyanút fogott.

Az érintettek szerint gazdaságfejlesztés (GOP) kategóriában például szembetűnően megnövekedett azoknak az eseteknek a száma, ahol egyszerűen "magas kockázati tényezőnek" minősítették a projektet, és ezért nem fogadták be.

Tényleg egy aláírás miatt?

A KEOP pályázatok közül számos olyan esetet soroltak fel az Indexnek, amelyeknél minimális jóindulattal pótolhatóak lettek volna a kifogásolt részek, ám inkább kiejtették a hetek munkájával összeállított pályázati anyagokat. Hiánypótlás nélkül utasítottak el energetikai pályázatot többek között azért, mert az energetikai szakember elfelejtette az általa készített energetikai tanúsítás egyik oldalát aláírni.

Fotó: Dan Kitwood

Egy másik települési pályázatot azzal küldtek vissza, hogy a polgármester aláírásai nem eredetiek, jóllehet csak arról volt szó, hogy olyan sok helyen kellett aláírással ellátni a papírokat, hogy a sok szignó között becsúszott néhány félresikerült is.

Az egyik forrásunk azt állította, olyan esetről is tud, ahol a bírálók kifejezetten a saját kérésükre elkészült rész miatt buktatták el az uniós forrás igénylőjét. Az energetikai pályázat résztvevőjétől azt kérték a hiánypótlásban, hogy bontsa meg a költségeket, majd elutasították a pályázatot arra hivatkozva, hogy megbontották a költségeket.

Szándékos károkozás?

Többen felvetették, hogy egy jogállamban akár szándékos károkozásnak is minősíthetnék, hogy az uniós pénzek felett diszponáló szervek úgy írtak ki pályázatokat, hogy minimum sejtették: nem lesz rá elegendő forrás. A vállalkozások ugyanis így nem hogy profitálhattak a próbálkozásból, hanem előre tudható módon elvesztették a teljesen hiábavaló pályázatírás költségeit.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot vezető Németh Lászlóné sem vigasztalta különösebben a vállalkozói szférát. Azt mondta, hogy a 2007-2013 közötti költségvetési időszak Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának (GOP) minden forrását lekötötték már. Ez pedig nagy valószínűség szerint azt jelenti, hogy azok a pályázatok, amelyeknek az idén tavasszal elmaradt a kiírása, nem csupán csúszni fognak, hanem elmaradnak.

Az mfor.hu cikke szerint a miniszter azt is megerősítette, hogy összesen 879 darab szakmailag megfelelő pályázat parkoló pályára került a forráshiány miatt. Nagy részük a GOP-os kis- és középvállalkozások közül került ki, ahol 512 projekt került tartaléklistára 9 és fél milliárd forint értékben.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!