Bankpániktól tart a PSZÁF
Beláthatatlan következményei lehetnének, ha a bíróságok a bankok számára hátrányos ítéleteket hoznának a devizahitel-szerződésekről szóló perekben – írta Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke a Kúria tanácselnökének május 31-én. Az itt letölthető, a Kúria devizahitelekkel kapcsolatos kérdéseire küldött PSZÁF válaszlevél az első, nyilvánosságra került, állami szervtől érkező iránymutatás az egyre több bank ellenes perben – írja az Origo.
A devizahiteles perek egy részében már a bankoknak elmarasztaló, jogerős ítélet is született, ám a végső szót a Kúria mondja majd ki ezekben az ügyekben.
"Itt nem a devizahitelesek megsegítéséről, és nem is a bankok profitjáról van szó, hanem egy potenciális bankpánik lehetőségéről (amely szélsőséges esetben akár államcsődben is végződhet)" – indokolja Szász, hogy miért szükséges figyelembe vennie a bíróságoknak az ügyek önmagukon túlmutató hatásait.
A PSZÁF véleménye szerint egyébként nem voltak jogellenesek a deviza alapú hitelek, hiszen az azok folyósításakor hatályos jogi környezet lehetővé tette azokat, a szereplők pedig "kölcsönösen üzleti előnyök realizálását remélték".
Bizonyos esetekben ugyan elképzelhető, hogy eljárási hibákat fedezzenek fel a szerződésekben, és az ilyen esetek egy részében a semmisség kimondása is indokolt lehet, de általánosságban mégsem mondható ki a hiteltípus jogellenessége - állítja a felügyelet.
A válaszlevélhez hosszas mellékletet csatolt a felügyelet, amelyben többek között megkísérlik számszerűsíteni, hogy mi történne, ha a bíróságok általában semmisnek nyilvánítanák a devizahitel-szerződéseket, és ezek után a bankoknak és a hiteleseknek el kellene számolniuk egymással. A PSZÁF különböző elszámolási forgatókönyvei szerint az összes esetben további fizetési kötelezettségei lennének a devizahiteleseknek, miközben a bankok méretes veszteségeinek leírása alapjaiban veszélyeztetné a pénzügyi rendszert.