Trafikbotrány: megszegi saját szavát az állam
További Gazdaság cikkek
-
Megszületett a nagy megállapodás, évekre előre rögzítették, hogyan nőnek a bérek - Ez sokaknak fájni fog: tízszeresére emelik a parkolás díját az egyik kerületben
- Kétéves mélyponton a magyar deviza
- A túlélésért küzdenek a cégek, leépítésre kényszerülnek
- Magyar siker az altatáshoz használt maszkok piacán
„A Kiíró a benyújtott pályázatokat nem szolgáltatja vissza sem egészben, sem részeiben” – olvasható a trafikpályázatokról szóló kiírásban (pdf), amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) állított össze tavaly ősszel. Az idézett mondat a dokumentum 15. oldalán, a pályázat beadásának módjáról szóló részben található, egyebek mellett olyan pontok társaságában, hogy a pályázatokat borítékban, tértivevényes küldeményként kell feladni. A formai követelmények az első pályáztatásnál, illetve a júliusi fordulónál (pdf) is úgy zárultak, hogy a pályázatokat nem küldik vissza (mint erre vasárnap Tóth Csaba MSZP-s képviselő is felhívta a figyelmet).
„A pályázati anyagok megőrzésének sem jogi, sem szakmai indoka nem áll fenn, illetőleg azok megőrzésére és kezelésére a célhoz kötöttség megszűntével sem a kiírónak, sem a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonporfit (NDN) Zrt.-nek nincsen jogi lehetősége [...] haladéktalanul szükségessé vált az érvénytelennek minősült, illetőleg koncessziós jogosultságot nem nyert pályázatoknak az érintettek részére való visszaküldése” – ez az idézet már abból a közleményből származik, amelyet szombaton adott ki az NFM.
Változó idők
Az előbbivel összevetve ez utóbbi közleményből úgy tűnhet, hogy bő fél év alatt gyökeresen megváltoztak a pályáztatásra vonatkozó szabályok – holott azokban semmilyen változás nem volt. A minisztériumi buzgóságnak így vélhetően más oka van.
Az NFM szerint azért küldik vissza az érintetteknek a vesztes, illetve érvénytelen trafikpályázatokat, mert azok megőrzése mellett sem jogi, sem szakmai indokok nem szólnak. A közlemény az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló (vagyis az adatvédelmi) törvényre hivatkozott. Eszerint a pályázatok megőrzéséhez és kezeléséhez szükséges úgynevezett „célhoz kötöttség” az elbírálás után már nem áll fenn. Az nem derül ki a minisztériumi tájékoztatásból, miért éppen most vált „haladéktalanul szükségessé” a visszaküldés – így, bár visszautasítják, érdemben cáfolni nem tudták a lépések indokairól szóló feltételezéseket.
Ne kérhessenek információt?
A minisztérium azért szólalt meg, mert a Hvg.hu pénteken arról írt: Németh Lászlóné fejlesztési miniszter utasítására a tendert lebonyolító Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (NDN) visszaküldi a vesztes trafikpályázatokat. A lap – a trafikpályázatok nyerteseire hivatkozva – azt állította: a lépés oka, hogy ne kérhessenek a szervezettől információkat a pályázati anyagokról. A pályázatok visszaküldése után ugyanis már nem az NDN Zrt. lesz a vesztes trafikpályázatok birtokosa.
A trafikbotrány kirobbanása után a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) koordinálásával több civil szervezet és lap (a K-Monitor, a Transparency International, az Index, az Átlátszó.hu, az Origo és a Hvg.hu) közösen közérdekű adatigényléssel fordult az NDN Zrt.-hez és az NFM-hez. Az adatigénylés a nyertes és vesztes pályázatokra, a bírálati szempontokra és a bíráló bizottság tagjaira vonatkozott.
A minisztérium az adatok kiadást elutasította – bár Péterfalvi Attila a Nemzeti Adatvédelmi és Információsszabadság Hatóság elnöke szerint a nyertes és vesztes pályázatok adatainak egy része is nyilvános –, ezért per indult. A Hvg.hu most arról írt: a pályázatok visszaküldésével az NDN Zrt. megszünteti a perelhetőségét, így a sajtónak egyénileg kellene megkérniük a veszteseket, hogy mutassák meg a pályázati anyagaikat.
Mi ezt meg is tettük: az Index hétfőn azzal a felhívással fordult a vesztesekhez, hogy a pályázati anyagukat küldjék el szerkesztőségünknek. Ezt most megismételjük: ismét kérjük azokat, akik veszítettek, és visszakapják a pályázati anyagukat, hogy azokat bontatlanul küldjék el az Index szerkesztőségébe: 1033 Budapest, Flórián tér 1-3., I. emelet.
Semmi nem magyarázza
Az NFM lépése nem csupán a pályázati kiírás, hanem több jogszabály alapján is különösnek tűnik. A minisztérium által is idézett adatvédelmi törvény kimondja: ha az érintett kezdeményezésére indul hatósági eljárás (például egy pályázó indul a trafiktenderen), akkor az azt jelenti, hogy érintett hozzájárul ahhoz, hogy adott ügyben a hatóság kezelje az adatait. Ez pedig arra az esetre is vonatkozik, ha a pályázó nem nyert a trafiktenderen. Adatvédelmi aggályok tehát nem indokolták volna a pályázati anyagok visszaküldését.
Hidvégi Fanny, a TASZ adatvédelmi programjának vezetője az Indexnek arról beszélt: az NFM érvélése, hogy az adatkezelés célja megszűnt, így a minisztérium nem tárolhatta tovább az adatokat, a pályázók személyes adatai (név, cím) esetén el is fogadható. A pályázatokat azonban anonimizálva meg kellett volna őrizni, mondta Hidvégi. Az egyes pályázatok pontszámai, az üzleti tervek ugyanis közérdekű (illetve közérdekből nyilvános) adatnak számítanak, ezeket az NFM-nek meg kellett volna tartania – tette hozzá.
A köziratokról szóló törvény kimondja, hogy a maradandó értékű irat megőrzéséről a közfeladatot ellátó szervnek gondoskodnia kell. Maradandó értékű iratnak a jogszabály szerint az számít, ami jogi szempontból jelentős, illetve az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, és más forrásból nem lehet megismerni. A tárca által visszaküldött pályázatok jogi szempontból azért jelentősek, mert folyamatban van az újságok és a civil szervezetek által indított per. De az iratokat enélkül is valószínűleg addig meg kellene őrizni, amíg le nem telik a trafikpályázatok miatt indítható perek elévülési ideje, mondja a szakember.
Volt rá példa?
Kíváncsiak voltunk arra, hogy korábban előfordult-e, hogy az egyes minisztériumok az általuk kiírt pályázatoknál a veszteseknek visszaküldte-e a pályázati anyagot. Ezzel kapcsolatban hétfő este az NFM-en kívül megkerestük a Vidékfejlesztési Minisztériumot, a Nemzetgazdasági Minisztériumot, illetve az Emberi Erőforrás Minisztériumot is. Amint választ kapunk bármelyiktől, közzétesszük azt.
A történet előzménye, hogy a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. április végén hozta nyilvánosságra a trafiküzemeltetési jogokat elnyerő vállalkozások listáját. A pályázatokon számos esetben politika- és CBA-közeli vállalkozók nyertek. Több esetben pedig annak a Continental dohánygyárnak a munkatársai nyertek, akik részt vettek a trafiktörvény előkészítésében is. A kormány ennek ellenére nem vonta vissza a pályázatokat, azon trafikosok számára, akik nem nyertek, de már hosszú évek óta ezzel foglalkoznak, kiírtak egy újabb pályázatot, ezen mindössze hatvanan nyertek. A trafikbotrányról szóló cikkeinket ide és ide kattintva találja meg.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
