Magyarok, nem flexeltek eleget!

Csődbe került a német Praktiker AG, dőlt el a héten. A német barkács-kiskereskedő nem tudott megegyezni a hitelezőivel tartozásai átütemezéséről, fizetésképtelenné vált és kezdeményezi a felszámolását. A dolog a magyar üzletet azért nem érinti, mert az anyavállalat holdingstruktúrája miatt az itteni lánc tulajdonosa nem a becsődölt Praktiker AG, hanem Baumarkt Praktiker, amivel nincs baj, közölték a magyar cégnél.

Nem túl fényes kilátások

Több, névtelenséget kérő iparági forrásunk szerint a magyar piacon is bajban vannak a barkácsláncok, így szerintük biztosra vehető, hogy a közeljövőben itthon is látunk majd csődöt, vagy még inkább csődöket. „A hazai piac legfeljebb két nagyobb céget képes eltartani, most viszont négy van”.

A nyilvánosan elérhető adatokból kiderül, hogy míg 2008-ban az akkor ötszereplős barkácspiac együttesen 3 milliárd forintnyi adózott eredményt termelt, ez 2011-re hatalmas veszteségbe fordult.

A cégek ugyan már a 2012-es számaikat is közölték, ezek lényegi változásokat nem jeleznek, a számok egy kicsit javultak – a cikk megállapításaihoz a 2011-es piaci mélypontot vettük alapul.

Elsőként a Bricostore lépett

A francia Bricostore, amely 1998-ban nyitotta meg első áruházát Magyarországon – ezt még nyolc, hipermarketek szomszédságában lévő követte – 2011-ben még 12 milliárd forintos forgalmat produkált, de a vesztesége meghaladta a 2 milliárdot. A cég tavaly év végén összecsomagolt és elhagyta az országot, üzleteinek egy részét a most is legstabilabb, piacvezető Obi vette át.

A Bricostore azért dobhatta be elsőként a törülközőt, mert árbevétele 2008 és 2011 között a felére esett (ekkora összeomlás mással nem fordult elő), üzemi eredménye, ami a vállalat működésének a hatékonyságát jelzi, az egyik legrosszabb volt, miközben egy áruházra eső átlagos árbevétele minden versenytársánál alacsonyabbra, 1,4 milliárd forintra süllyedt. Emellett a Brico nyakig ült az adósságban, 1 forintnyi saját tőkére 14 forint hitel jutott. A cég anyavállalatával viszont nem volt gond, így nem is a hitelezőkkel – mint most a Praktier AG-nak – hanem a beszállítókkal gyűlt meg a baja.

Padlóra küldhetik a boltot

Az áruházak ugyanis javarészt nem saját márkás termékeket árulnak – bár erre is egyre több már a példa –, hanem beszállítóktól vásárolnak. Ha viszont mondjuk a 10-20 legfontosabb beszállító iparági pletykák, illetve saját rossz tapasztalatai alapján nem bízik a kereskedőben, akkor nem küld több árut, így a vevőket is lehetetlen becsalogatni, a boltnak ezzel gyorsan vége.

Fotó: Kevork Djansezian

Most a magyar Praktiker minden egyes beszállítóját egyesével kereste fel, hogy jelezze: a német csőd nem jelent magyar csődöt. A cégcsoport beszállítói közül elsőként a vegyipari anyagokat, szerszámokat, faárut gyártó magyar MPF Holding jelezte, hogy a lánc külföldi üzleteibe nem szállít tovább, de a 21 magyar áruház ezután is megkapja a termékeket.

De mi lesz a magyar piaccal?

Forrásaink szerint az elmúlt évet túlélő négy láncból csak az Obi van igazán megnyugtató helyzetben. A cég 2011-ben a szektor teljes, 115 milliárd forintos árbevételének a harmadát tette zsebre. Ugyan veszteséges volt, de egy forint saját tőkére csak fél forintnyi adósság jutott, tavaly pedig terjeszkedni kezdett.

Úgy tudjuk, a Praktiker most stratégiát vált, a nagy alapterületű, most 40-45 ezer terméket kínáló áruházak helyett (ez a szám korábban a 80 ezret is elérte) kisebb üzletek nyitásán dolgoznak, ahol 1000-1500 négyzetméteren a legkapósabb 10-15 ezer terméket teszik ki a polcokra. A Praktiker árbevétele 2008-2011 között 30 százalékkal esett (az Obinál ugyanez 17 százalék), tavaly előtt 3,5 milliárd forint veszteséget könyvelt el, és az üzemi eredménye is rosszabb lett, mint a legnagyobb versenytársé. A működést és a terjeszkedést pedig nehezíti, hogy a cégnek 1 forint saját pénzre nagyjából 10 forint kölcsön jut.

A cég működésébe, a holdingon belüli esetleges keresztfinanszírozásokba, pénzügyi műveletekbe mélyebben nem látunk bele, de azért az kijelenthető, hogy a jóval nagyobb eladósodottság általában komoly versenyhátrányt jelent. Az alábbi táblázatba mind a négy piaci szereplő számait kigyűjtöttük 2011-ig.

Eltűntek a vevők

A bajok a 2007-2008-ban induló gazdasági válságig vezethetők vissza. A válság az amerikai ingatlanpiacról indult ki, majd bankközi, hitelezési és reálgazdasági lefagyás lett a dologból. Európában a válság előtti években a spanyol ingatlanpiacon alakult ki a legnagyobb lufi, így az EU-n belül az ingatlanszektor kifejezett összeomlásáról csak ebben az országban lehet beszélni, de a hitelezési problémák, a meredeken emelkedő munkanélküliség és a csökkenő gazdasági teljesítmény mindenhol leszivárgott az ingatlanszektorba és az építőiparba.

Mi sem logikusabb ennél: ha nem biztos a fizetésemelés, de a munkahely sem, és egyébként is mindenki az adósságait törleszti, akkor a fogyasztását legelőször és legnagyobb mértékben mindenki a nem létfontosságú kiadásainál fogja vissza.

Fotó: Bloomberg

Ennek a folyamatnak az eredménye, hogy a válság előtt erőteljesen terjeszkedő barkácsláncok vevői lassan elkoptak. Ugyan azt gondolhatnánk, hogy akik nem tudnak vagy nem akarnak nagyobb, jobb lakást venni, azok majd a meglévőt szépítgetik, ami akár jól is jöhetett volna ennek a szektornak, mégsem ez történt. Az, hogy most melyik áruházlánc van jobb állapotban, nem kis részben azon is múlt, hogy melyik cégnél hozott jobb üzleti döntéseket, választott jobb üzleti stratégiát a menedzsment.

A német Praktiker AG ebből a szempontból szerepelt le. Üzleti modelljük alapja az volt, hogy az alsóbb- és középrétegeknek adnak el óriási alapterületű áruházakban olcsó dolgokat állandó akciókkal. A kereslet viszont pont ebben a körben esett nagyon vissza, most pedig a későn érkező jó idő miatt elmaradó tavaszi „barkácsroham” is nagyon megkésett, a cég hitelekből és saját pénzből feltöltött árukészletei pedig annyira beragadtak, hogy elfogyott a pénze. A hitelezők mostanra elégelték meg a dolgot.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!