Kijátszható-e az állam szigorú tekintete?

1971-ben Stafford Beer angol kutató két évtizednyi munka után mutatta be Salvador Allendének találmányát, amiben a vállalatirányítást ötvözte a kibernetikával. Ebből nőtt ki a Synco (angolul CyberSin) nevű program, aminek a segítségével az újonnan államosított chilei gazdaságot tervezték irányítani. Az állami vállalatok telexen keresztül küldték a napi termelésről, energia- és munkaerő-felhasználásról szóló adatokat a központi számítógépbe. A rendszer nem volt hosszú életű: az 1973-as katonai puccs után a Pinochet-rezsim beszüntette a működését.

Miért érdekes most ez? Mert a NAV hamarosan pont úgy fog rálátni a kiskereskedők forgalmára, ahogy a Chile gazdaságát irányító központ látott rá a teljes gazdaságra akkoriban: szeptembertől az ország összes pénztárgépe állandó kapcsolattal csatlakozik majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendszeréhez.

Az e-kassza-rendszer persze csak részben hasonló Beer találmányához, hiszen alapvetően más a célja. Így egyelőre remélhetőleg nem kell attól tartani, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy olyan – a Star Trek világát idéző – irányítóteremből kér majd felsugárzást a neki tetsző iparágakban rejlő extraprofit részére, mint amilyenből a Syncót is irányították.

A boltosok képben vannak

Az Index által megkérdezett kiskereskedők többsége már felkészült az átállásra: ugyan Parragh László szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) értesítette a kiskereskedőket, a megkérdezett boltosok többsége mégis a médiából értesült az új rendszerről. Egy lapunk által megkérdezett borozó tulaja külön szentségelt is amiatt, hogy nemrég kötelezően be kellett lépniük a kamarába, viszont a változásról nem tőlük, hanem az újságokból kellett értesülniük.

Olyan is volt viszont, aki egyáltalán nem volt képben: „nem is tudtam a szeptemberi határidőről, az áprilist tudtam, viszont ha ez tényleg igaz, akkor ez elég ciki, mivel már július vége van és semmilyen hivatalos szervtől nem kaptunk értesítést” – mondta lapunk kérdésére Péter, egy cukrászda üzemeltetője. Péter szerint egyébként csak akkor fog valamit érni a rendszer, ha kamera is lesz az új gépekben, mivel azok nélkül azt üt be, amit akar.

Arra is volt példa, hogy a pénztárgépeket forgalmazó cég szólt a változásról: Eszter, egy bisztró üzemeltetője azt mondta az Indexnek, hogy a partnercég hírleveléből értesültek, és így regisztráltak a NAV-nál az 50 ezres támogatás miatt is.

Játék a javakkal

András, egy kisbolt üzemeltetője azért volt eléggé kiakadva a szerinte körülbelül 150 ezres pluszterhen, mert vállalkozása csak tavaly novemberben indult, így ez a pluszteher nem hiányzott neki. Arra a kérdésre, hogy szerinte csökken-e majd a csalások száma az új rendszer bevezetése miatt, azt válaszolta, hogy szerinte az új gépek mellett is ugyanúgy meg fogják oldani a trükközést a boltosok.

Valódi megoldást szerinte egy olyan adórendszer jelentene, amelyben nem terhelik túl a vállalkozókat felesleges bürokratikus akadályokkal és ésszerűtlenül magas adókkal. Ő egyébként még nem is regisztrált a NAV-nál, és újfajta pénztárgép után sem kezdett még el nézelődni.

A ruhaboltos Virág azért találja felháborítónak a váltást, mert az ő boltjának annyira alacsony a forgalma, hogy egy ilyen extrateher durván megviseli az üzletet. Az Indexnek azt mondta: nem érti, hogy miért nem lehetett valamilyen limitet bevezetni, ami alatt az 50 ezer forintos megoldásnál hatékonyabban oldották volna meg az átállást a legkisebb boltok számára.

Bár a megkérdezett kereskedők többnyire szkeptikusak voltak az új rendszerrel kapcsolatban, az Országos Kereskedelmi Szövetség nemrég kiadott közleménye szerint már érkeztek olyan visszajelzések, amelyek szerint  a pénztárgéppel vagy a nyugtaadással ügyeskedő vállalkozások jobban odafigyelnek a szabályszerű működésre, mert az adóhatóság a pénztárgépek bekötését követően az ellenőrzések során nyilván figyelni fog az elmúlt időszakok teljesítésére is.

Nagy lépés az adózás történetében

„Nagyon nagy lépés lesz ez az adózás történetében, az intézkedés következtében egy nagyon hatékony adózási rendszer kialakulását várjuk” – mondta Parragh László egy sajtótájékoztatón nemrég. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint idénre eleinte még 95 milliárd bevételt vártak az intézkedés hatására, de a csúszás miatt a nagy lépés miatt várt bevétel 45-50 milliárd forintra csökkent.

Fotó: Marjai János

Bár a boltosok szerint mindig meg lehet találni a kiskaput, ha a NAV tényleg úgy fogja üzemeltetni a rendszert, ahogy azt lapunk kérdésére leírták, kevés lehetősége marad a kiskereskedőknek a csalásra.

Az új gépek legfontosabb része az úgynevezett Adóügyi Ellenőrző Egység (AEE) tulajdonképpen a NAV „szeme” lesz az adott pénztárgépnél. A NAV folyamatosan kapcsolatban áll majd a gépekkel, viszont a tényleges adatátadás csak akkor történik meg, ha erre az adóhatósági szerver utasítást is ad: emiatt az adózót bármikor csekkolhajták anélkül, hogy az tudná, mikor ellenőrzik.

Pontosabban céloznak majd

A boltosok eddig viszonylag egyszerűen tudták kikerülni az adóhatóságot: ahogy azt említették is, könnyen meg lehetett úszni, ha nem minden vásárlást ütöttek be a gépbe, ezzel csökkentve azt az összeget, ami után adózniuk kellett.

Az új rendszer nagy előnye az lesz az adóhatóság számára, hogy folyamatosan utána tudnak nézni egyrészt annak, hogy a kereskedők mit, mikor és milyen értékben adnak el, másrészt pedig annak, hogy mikor üzemeltetik a pénztárgépeket. A NAV szerint ezen adatok elemzése alapján szuperegyszerű lesz visszaélési sémákat vagy gyanús bevételeket kimutatni, hiszen egy-egy körzetben működő kisboltok forgalmát könnyű lesz összevetni. A revizorok ezek alapján már úgy tudják majd eldönteni, hogy hova mennek ki ellenőrizni, hogy előre látják azokat a helyeket, ahol az adatok alapján problémák lehetnek az adózással.

Van viszont egy olyan kiskapu, ami főleg a kisebb települések kiskereskedői számára lesz elérhető, ahol kevesebb a bolt: mivel a rendszer az átlagostól eltérő forgalmak alapján szűri ki a gyanús elemeket, ha a környék boltosai előre lebeszélik, hogy mennyit fognak csalni, akkor könnyedén láthatatlanok tudnak maradni a mindent látó rendszer szemei számára. Hiszen nem lesznek az átlagtól eltérő boltok a környéken.

Nagyvárosok esetén viszont már könnyen elbukhatnak a csalók, mivel sok boltos esetében nyilván sokkal bonyolultabb összeszervezni azt, hogy mondjuk a forgalom ötöde ne kerüljön be a gépbe.

A bolgároknak bejött a rendszer

Bulgáriában tavaly áprilisban vezették be az új rendszert, kifejezetten sikeresen. A novinite.com szerint az első pár hónapban több mint 2000 céget találtak meg csalás gyanújával, és nagyjából 4,3 milliárd levával (mai árfolyamon kb. 650 milliárd forinttal) nőtt az áfából származó adóalap.

A bolgár rendszerben egy szoftver elemzi a naponta érkező adatokat. A novinite.com szerint a legkirívóbb esetek azok a Fekete-tenger partján üzemelő éttermek voltak, amelyek naponta kevesebb mint 20 leva (3000 forint) bevételről számoltak be, az ennyire egyértelmű eseteket a bolgár rendszer nagyon könnyen tudta megtalálni és büntetni.

Az online rendszer előnye tehát az, hogy a kirívó (túl alacsony vagy túl magas) forgalmak alapján a NAV szinte automatikusan végezhet majd ellenőrzéseket az adóalanyoknál, ezzel visszaszorítva a feketegazdaságot és emelve az adóbevételeket. A rendszer lehetővé teszi továbbá, hogy az új rendszerben a forgalmi adatok alapján a kormány pontos képet kaphat a kiskereskedelmi forgalom és – ezzel párhuzamosan – az adóbevételek alakulásáról is.

A boltosoknak tehát minden szkepticizmusuk ellenére érdemes lesz arra készülni, hogy a NAV mostantól sokkal hatékonyabban tudja majd ellenőrizni és tervezni a kiskereskedelemből befolyó adóbevételeket.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!