Tényleg a föld érdekli Csányit

Az OTP Bank legalább 40 százalékra kívánja növelni piaci részesedését középtávon az agrárfinanszírozásban – jelentette ki Csányi Sándor kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) megkötött együttműködési megállapodás aláírása előtt emlékeztetett: tavaly a bankszektor mezőgazdaságba kihelyezett hiteleinek állománya csökkent, az OTP-é viszont 15 százalékkal emelkedett. Ez mintegy 13 százalékos részesedést jelent a banknak az ágazat finanszírozásában – mondta az MTI-nek Benedek Fülöp ügyvezető igazgató.

Csányi Sándor kiemelte: az OTP több évtizedes hagyományokkal rendelkezik a mezőgazdasági termelők finanszírozásában, de még mindig nem használta ki az e területen rendelkezésére álló lehetőségeket, és nem foglalta el azt a helyet, ami megilletné.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke hangsúlyozta: számukra azért fontos a megállapodás az OTP Bankkal, mivel a két szervezet a továbbiakban egymás munkáját segítve, együtt kíván munkálkodni az agrárgazdaság fejlesztése érdekében.

Korábban nagy port kavart, hogy a bankvezér OTP-részvényeladásait azzal magyarázta, hogy a befolyó pénz vágóhídra kell. A találgatások ennél természetesen jóval merészebbek voltak, és joggal feltételezhetjük, hogy az ügyben Csányi nem terítette ki az összes kártyáját.

Egymillió sertés egy műszakban

De megismételte korábbi állításait: 13-15 milliárd forintos zöldmezős beruházásként jön létre Mohács térségében az nagy kapacitású vágóhíd, amelynek ő lesz az egyik befektetője. A vágóhíd éves kapacitása egymillió sertés lenne egy műszakban. A bankvezető közölte: a döntést a vágóhíd megépítéséről meghozták, a létesítmény területét már megvásárolták, jelenleg a tervezés folyik. A vágóhíd-beruházásban részt vesz a Pick Szeged, valamint még egy magyar befektető, akit az elnök-vezérigazgató felhatalmazás híján nem nevezett meg.

A vágóhíd felépítése csökkentené a Pick Szegednél az élősertés-szállítás költségeit, mivel közel fekszik majd az integrált alapanyag-előállításban részt vevő termelőkhöz. Jelentős sertéstenyésztés folyik például a mohácsi térséghez közel található Bólyon, de már tárgyaltak nagy horvát sertéstenyésztőkkel is, akik szintén ott vágatnák le a sertéseket. Úgy tűnik lehetséges a határokon átnyúló együttműködés - jegyezte meg Csányi Sándor.

A bankvezető tájékoztatása szerint fejleszteni kívánják Bólyban is az állattartást, például egy kantelep létesítésével. Emellett gyarapítani kívánják a több száz integrált termelő számát - tette hozzá. Csányi Sándor hangsúlyozta, hogy a magyar sertésszektor kifehérítésével, a feketevágások visszaszorításával, például az áfa- és az egészségügyi előírások kikerülésével folytatott állattenyésztés és élelmiszer-előállítás csökkenni fog, és reményét fejezte ki, hogy a felépülő vágóhídon a második műszakra is szükség lesz.