Arnold, Levente
17 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Rettegjetek, magyar disznók!

Ez történt a héten, az év 30. hetében

2013.07.28. 11:07
Hiába tombolt a héten a nyár és a kánikula, a gazdasági élet szereplői minderről alig vettek tudomást, uborkaszezon sehol, pörögtek a hírek. Régen figyelt ennyire a közvélemény az OTP vagy a Mol vezérére, de Varga Mihály és Matolcsy György szavain sem csüngött már így senki egy ideje. Hamarosan landoló Álmos vezér, megvédett birkapörkölt, Robotzsaru haldokló városa, kirúgott ÁAK-vezetők, lemondó menedzserek, szentendrei történetek. Ez volt a hét.

A héten az alaphangot doktor Csányi Sándor adta meg hétfőn egy újabb részvénycsomag eladásával. A bankvezér a péntekivel együtt így már összesen közel 11 milliárd forintnyi OTP részvénytől szabadult meg.

Üzenet, üzlet, védekezés vagy támadás? A hivatalos magyarázat szerint a részvényeladásokból befolyó pénz vágóhídra kell, de a találgatások ennél merészebbek. Csányi ugyan szerdán a média egy szűk csoportjának beszélt arról, miért döntött az eladás mellett, lehet okunk feltételezni, nem terítette ki az összes kártyáját.

Csányi és a vadászat

Csányi és bankja hiába közeledett az állam és a kormány felé, az utóbbi évek nagy bulijaiból kihagyták, sőt, egyre fájóbb pofonokat kapott. Nagyot csattant például az OTP-n az elsőre átmenetiként bevezetett bankadó, majd annak véglegesítése, majd a magánnyugdíjpénztár, majd a végtörlesztés, majd a csekkadó, majd a még formálódó állami hátterű takarékszövetkezeti rendszer is. Ráadásul a kormány Csányi eladásaival párhuzamosan új devizahiteles-mentőcsomagon is gondolkodik.

És amit elvesznek az OTP-től és a külföldi bankoktól, azt odaadják az „igazán magyar” bankrendszernek: a takarékszövetkezetek állam által kierőszakolt integrációjából létrejövő fiókhálózatnak. Csányi a sajtótájékoztatón jelezte, nem tart a formálódó banktól, de nyilván jobban örülne, ha őt és bankját is inkább magyar tulajdonú bankrendszer részeként képzelnék el a kormánypártnál. A bankvezér beszólt Lázár Jánosnak és Simicska Lajosnak is, azt mondta, lehet, hogy kiadták rá a kilövési engedélyt, de egyelőre nem látja a vadászt és a kalibert.

Nem sietik el a mentést

A devizahiteles mentéstől egy darabig még egyébként nem kell tartania a bankoknak. Bár korábban úgy tűnhetett, hogy gyors és radikális megoldás jön, az utóbbi napokban érkező jelek inkább arra utalnak, hogy nem lesz itt nagy kapkodás. A kormány célja, hogy a témát és a közelgő segítséget minél tovább napirenden tartsa, kifogva a szelet az ügyben szívesen kommunikáló Jobbik vitorlájából.

Javaslatokból mindenesetre nincs hiány, a szerdai kormányülésen több verziót is letettek az asztalra. Varga Mihály miniszter nyilatkozata – miszerint ki kell vezetni a devizahiteleket a piacról – ugyan elég radikálisnak tűnt, utóbb kiderült, ezt 3-5 éves időtávon képzelik el, és a bankoknak sem okoz majd 1000 milliárd körüli veszteséget, mint azzal néhányan először kalkuláltak.

Az eredeti elképzelés tehát nagyrészt felhígult, talán azért, mert a kormány is belátta, hogy nem maradt semmi a bankrendszer tulajdonosainak türelméből. Nem is döntöttek a szerdai kormányülésen a mentőcsomagról, előbb inkább tárgyalnak a bankokkal.

Döntöttek viszont szerdán a népesedési akcióterv egyik eleméről: kiterjesztik a családi adókedvezményt . Az érintettek a kedvezménynek a 16 százalékos személyi jövedelemadóból igénybe nem vett részét a 7 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékból és a 10 százalékos nyugdíjjárulékból is igénybe tudják venni.

Matolcsyék nagy bejelentése

Amíg a kormány adósmentésen és akcióterven gondolkodott, a jegybankelnökké lett volt kormánytag, Matolcsy György is fontos döntéseket hozott. Kamatot vágtak, és átírták a bank döntési mechanizmusait.

A testület az új keretrendszerben nemcsak a középtávú inflációs célra figyel majd a kamatdöntéseknél – ahogy ezt eddig tette –, hanem a reálgazdaság mutatóit is figyelembe veszi, illetve a pénzügyi stabilitási szempontokra is jobban odafigyel.

Utólag tompították

A változtatás elméletileg ugyan lehetővé teszi, hogy a jegybanki kamatdöntéseknél a korábbinál több gazdasági mutató vehessenek figyelembe a monetáris tanács tagjai, de a nagy veszélye, hogy ezentúl az infláció alakulásától függetlenül, szinte bármilyen gazdasági részmutatóra hivatkozva bármikor lehet kamatot csökkenteni, ami Matolcsytól egyébként nem áll távol.  

Utóbb Pleschinger Gyula, a monetáris tanács tagja próbálta finomítani Matolcsy bejelentéseit, a jegybankelnök ugyanis azt is előrevetítette, hogy 3-3,5 százalékos alapkamat a céljuk, ezt pedig folyamatos, kis vágásokkal szeretnék elérni. Pleschinger szerint ez csak Matolcsy magánvéleménye, hivatalosan nincs terv konkrét kamatszintre, mint ahogyan az is elképzelhető, hogy időnként megállnak a csökkentésben, ha a helyzet azt kívánja.

A tőzsdei papírok értéke a sok bejelentés és találgatás kereszttüzében változatos irányokat vett a héten, a Mol és az OTP is végül kis erősödéssel zárt, a BUX a múlt heti 18 247 pont után 18 467 ponton zárt.

 
 30. heti záró  29. heti záró
 BUX 18 467 18 247
 OTP 4 538 4 200
 Mol 16 375 16 270
 Richter 3520 3 700
 Magyar Telekom 315 314

Ragaszkodunk a luxusáfához és a birkapörkölthöz

A hét nagy bejelentéseiből Orbán Viktor sem maradt ki, a miniszterelnök pénteki rádióinterjújában azt mondta, újra nekirugaszkodnak a luxusáfa bevezetésének, dacára annak, hogy a korábbi törekvés egyszer már visszapattant az Európai Bizottságról. Orbán 30-35 százalékos kulcsot képzel el, Varga Mihálynak pedig már megbízást is adott, hogy ezt valahogy építse be a jövő évi költségvetésbe. Orbánnak erőt adhat, hogy épp most nyert meg egy csatát az Európai Bizottsággal szemben a telekomadó-ügyben, talán hasonló forgatókönyvre számít áfaügyben is.

A Vidékfejlesztési Minisztérium ismét diktálta a megszokott feszített tempót. Megvédték a karcagi birkapörköltet a rosszindulatú és tájékozatlan emberektől, Fazekas Sándor miniszternek pedig még dinnyét népszerűsíteni (avagy megtekinteni) is maradt ideje. 

Izzasztó helyzetek

Most, hogy a horvátok EU-tagok lettek, már könnyebb Hernádi Zsolt Mol-vezért bíróság elé idézni, akit a horvát ügyészség továbbra is gyanúsítottként akar meghallgatni a Sanader-ügyben. Ha nem megy el, akár elfogatóparancs is jöhet ellene. Hernádi egyébként éppen most alapított új céget, 50 millióból létrehozta a Gran Private Equity nevű alapkezelőt.

Magyar céges sikerekről és kudarcokról is érkeztek hírek a héten. Magyar élelmiszerbolt nyílik Moszkvában Paprika néven, tőzsdére mehet a Wizz Air, felpörgött a trafikok forgalma, napi félmilliót is hoz egy jobb dohánybolt. Augusztus közepén állítólag leszáll Álmos vezér, az új magyar légitársaság Boeingje, és magyar krékert esznek Uruguayban is. A Zalai Baromfifeldolgozónak viszont úgy tűnik végleg vége, eladják a bedőlt cég megmaradt vagyonát.

A hét rejtélyes ura

A hét rejtélyes ura cím egyértelműen a Dunakanyarban élő és alkotó Simon Péteré. “Ha bevesszük a pártba, ő lesz a Fidesz Hagyó Miklósa” – mondták róla Szentendrén. A tornatanárból lett titokzatos háttérember keze pártokon átívelve csaknem minden botrányos városi beruházásban benne volt.

Zajos az élet a fogyókúraipar vállalkozója, Schobert Norbert cégei körül is: Norbi kiszállt az Update-ből, szétválasztották a márkát, a jogot, az üzemeltetést és a marketinget. Felmondott az év menedzsere: az FGSZ vezetője, Zsuga János elfáradt, és új vezér kerül a Volán élére is, Simon Gábort Dévényi Gergely váltja. Kirúgták az ÁAK vezetőit, a vezér és az üzemeltetési igazgató is távozik.

De a világban ezeknél is nagyobb bajok vannak: csődbe ment Detroit, az a csoda, hogy a város eddig bírta. Az amerikai autóipar ékkövéből a pusztulás globális jelképe lett. Hiába hívta életre a Robotzsarut és a technót, most megfulladt az adósságban. És hát ott van az elektromosautó-ipar úttörője, a Tesla, ami szintén elbukhat, hacsak nem csinál forradalmat.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!