MNB: El kéne engedni a devizaadósságokat
További Gazdaság cikkek
-
Nehéz idők várnak Magyarországra és a Tisza-kormányra - Csányi Sándor az Indexnek az új kormányról: A konstruktív együttműködés mellett szót emelek, ha kell
- Ezért járnak rosszul sokan a biztosításukkal – mutatjuk, hogyan kerülhető el
- Megszólalt Matolcsy Ádám: Legális úton szereztem a vagyonom, bármilyen hatósággal együttműködöm
- Nem fukarkodik az OTP Bank, 300 milliárd forintot oszt szét
Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke
Fotó: Soós Lajos / MTI
Az árfolyamgát futamidejének meghosszabbításával és a 180 forintos svájci frank feletti tőkerész bizonyos, akár teljes mértékű elengedésével kellene forintosítani a devizaalapú jelzáloghiteleket – írja a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank a múlt héten cikksorozatot indított a devizahitelezésről, ám míg az első és a második rész csak a helyzetleírással foglalkozik, addig most már javaslatokat is elővesznek a szerzők (Balogh Ádám alelnök és dr. Nagy Márton ügyvezető igazgató).
A dolgozat arra keres választ, hogy miért nem elég vonzó a devizahiteleseknek a tavaly indult árfolyamgát. A szerzők szerint ennek három fő oka van. Egyrészt a kimaradók esetében kisebb a hitelméret, ami alapján valószínűleg kisebb a hátralévő futamidő is, így az adósságtehertől való gyors megszabadulás a cél. Másrészt a rendszert sokan bonyolultnak találták, és elriasztotta őket, hogy öt év után hirtelen megemelkedik a törlesztőrészlet. Az sem elhanyagolható szempont, hogy néhány adós arra számíthat, hogy még kedvezőbb adósmentő konstrukciót alakít ki a kormány.
Ezen – vélik a szerzők – az árfolyamveszteségben történő tehermegosztás javításával lehetne segíteni. Ennek a részben az ötéves könnyített időszak – akár a futamidő végéig történő – meghosszabbítása, részben pedig a 180 forintos svájci frank feletti tőkerész bizonyos mértékű elengedése lehetne része. Minél nagyobb a tőkerészben az elengedés mértéke, annál kisebb a gyűjtőszámlán felhalmozódó hitel és ezáltal a későbbi törlesztőrészlet is. Amennyiben a rögzített árfolyam feletti teljes részt elengednék, az nem jelentene azonnali forintosítást, de a törlesztőrészletek forintosításával lenne egyenértékű. Ennek költségét a mostani árfolyamon számolva a jövőben évi 30-40 milliárd forintra becsülik.
Nem teljesen érthető, hogy a dolgozatnak mi a célja, már csak azért sem, mert a javaslatot feltételes módban fogalmazták, egyfajta gondolatkísérletként. A jegybank pedig hivatalosan nem is vesz részt a kormány és a Bankszövetség most zajló, a devizaalapú lakáshitelek forintosításáról szóló tárgyalásán.
Sokan kimaradtak az árfolyamgátból
Az árfolyamgát rendszerében öt évig megszűnik az árfolyamkockázat, a törlesztőrészlet 25 százalékkal alacsonyabb a piaci árfolyamon elszámoltnál, a gyűjtőszámlahitel pedig megfelel egy később törlesztendő, áthidaló forintkölcsönnek a rögzített árfolyam feletti kamattörlesztés banki és állami elengedése mellett. 2013 júniusáig 153 800 hitelszerződés került be a programba 1252 milliárd forintnyi hitelállománnyal, ami a jogosult hitelszerződések 37 százaléka, az állománynak pedig közel 51 százaléka. 257 600 ügyfél kimaradt eddig a programból – írják az MNB-s szerzők.
A választások után új gazdasági korszak küszöbén állunk. Mi lesz az uniós források sorsa, jöhet-e a kamatemelés, hogyan reagálnak a nemzetközi hitelminősítők és megmaradhatnak-e a lakástámogatások.
A MoneyTalks ‘26 konferencia pontosan ezekre a dilemmákra keresi a válaszokat a gazdaság legfontosabb szereplőivel Április 22-én.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
