Ingyen adnák a pénzt – kinek lesz ez jó?

Lehessen havonta kétszer ingyen készpénzt felvenni a bankból! – vetette fel a Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal. Márpedig a kormány ritkán vet fel olyan népboldogító intézkedést – különösen akkor, amikor közeleg a választási kampány –, amit ne valósítana meg rövidesen. Ha így lesz, mindenki felveszi majd a fizetését ingyen, készpénzben.

Viszont ezzel a kormány magának és a gazdaság egészének is árthat: a költségvetés eleshet nagyjából 40 milliárd forinttól, vagy a bankokat kényszeríthetik egy nagyjából ekkora veszteség lenyelésére. Mivel egyelőre csak egy tévéinterjúban kapott nyilvánosságot a felvetés, a kulcsfontosságú részleteket nem ismerjük. Nem tudni még, hogy vajon a készpénzfelvétel úgy lesz ingyenes, hogy a bankok is mentesülnek a tranzakciós illeték alól, vagy csak az illeték áthárítását tiltják meg a pénzintézeteknek.

Az viszont biztos, hogy hatalmas esélyt kapna a korrupció, de a pénzhasználat társadalmi költségei technikai okok miatt is nőnének.

De vajon van-e bármiféle tervszerűség az ötlet mögött? Az Indexnek nyilatkozó szakértők szkeptikusak voltak. Inkább az a kérdés, hogy miért akarja a kormány visszaterelni az embereket a feketegazdaságba, előnytelenül átrendezni a banki termékek piacát, sőt, még magát is lábon lőni?

Iszonyatosan drágul a bankolás

Az már eddig is ismert volt, hogy a csekkadóként elhíresült tranzakciós illeték bevezetése óta hihetetlen mértékben drágult a bankolás Magyarországon: idén január óta nagyjából 30 százalékkal drágultak a banki szolgáltatások.

Ráadásul a kormány, látva, hogy nem jön annyi pénz a csekkadóból, mint korábban remélték, nagyot emelt annak kulcsain (készpénzfelvételnél a duplájára, 0,6 százalékra). Amit aztán bankok ismét az ügyfeleikre terheltek.

Ezért számítani lehet arra, hogy a fenti grafikonon látható hajmeresztő emelkedés még csak a drágulás első hulláma volt, és augusztus-szeptembertől még nagyjából hasonló mértékben emelkednek majd a banki költségek. (Egyébként érdekes, ha nem csak másfél százalékos súllyal szerepelnének a banki szolgáltatások a fogyasztói kosárban, akkor érzékelhetően nagyobb lenne az infláció.)

A KSH a „máshova nem sorolt pénzügyi szolgáltatások” címen követi a banki árakat a piacvezető pénzintézetek néhány díjcsomagja alapján. Ezek között van a számlavezetési díj, a kártyadíj, a rendszeres megbízások ára, a készpénzfelvétel, az internetes átutalás, valamint a devizaátváltás költsége. Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az Indexnek elmondta, hogy ezeket a szolgáltatásokat ugyan nem követik külön adatsorokkal, de a devizaátváltáson kívül az összes szolgáltatás ára nagyjából hasonló mértékben ugrott meg az év elején a csekkadó miatt.

A bankok egyes díjcsomagjai között hatalmas a szórás – mondta Gergely Péter, a Bankráció.hu szakértője. Vannak olyan számlák, amiknél nagyon drága a pénzfelvétel (akár alkalmanként ezer forintnál is több), és vannak olyanok is, amiknél most is havi több ingyenes pénzfelvétel jár.

A készpénzfelvétel viszont csak egy a nagyjából száz különböző díjtétel közül, amelyekkel a bankok az ügyfeleiket terhelhetik. Márpedig, ha mostantól egy fillért sem kereshetnek bankok az egyiken – a készpénzfelvételen –, akkor várhatóan igyekeznek majd annyival emelni a többi díjat, amennyit ezen vesztenek.

Megint a jómódúak járnak jól

Az egészen jól hangzik, hogy ne kelljen fizetni azért, hogy az ember hozzájusson a saját pénzéhez. A bankok néha szeretnek úgy viselkedni, mintha nem is a mi pénzünket adnánk nekik oda – ezért sokak számára nem is egyértelmű, hogy mi, mint betétesek, a bankok hitelezői vagyunk. A bankok általában éppen azért versenyeznek a betétesekért, mert tőlük kiszámíthatóan jutnak forráshoz (nem mellesleg a betétesek miatt a kormányok is hajlamosabbak kimenteni őket, ha baj van).

Viszont önmagában betétgyűjtésből nem lehet nagy profitot csinálni, a fiókhálózatok és ATM fenntartásának pedig nagy költségei vannak. Csak a betétekért nem érné meg bankokat működtetni. A bankok inkább annak örülnek, ha a náluk lévő betétesek szinte automatikusan a bankok számára nagyobb nyereséget hozó saját szolgáltatásaiból szemezgetnek.

Éppen ezért a bankoknak azok az ügyfelek értékesek, akik sokféle szolgáltatást vesznek igénybe, például nagy összegeket utalnak, megbízásokat adnak, hitelkártyát használnak, esetleg lakáshiteleket vesznek fel. Ami közös bennük, az az, hogy az átlaghoz képest jómódúak. Értük ezért várhatóan tovább élénkül a verseny az ingyenes készpénzfelvétel miatt, ami a bankok esetében különféle ügyfélcsalogató kedvezményekben ölt testet.

Aki viszont szépen ingyen felveszi a teljes fizetését – vagy jobb esetben annak azt a részét, amit elkölt – havi két lépésben, az nem lesz túl értékes banki ügyfél. Így értük nem is fognak túl nagy erőkkel versenyezni egymással, sőt, akár arányaiban jóval nagyobb egyéb díjemeléseket is kaphatnak a nyakukba.

Ezzel egyébként a Magyar Posta is jól jár: várhatóan egyre több nyugdíjas tér át a még költségesebb bankszámla után arra, hogy ingyen kézbesítsék a nyugdíjukat. Az OTP pedig rosszul, hiszen mindig is ők voltak a legnagyobbak a lakossági bankpiacon.

Vissza a feketegazdaságba

Azért is ellentmondásos Rogán ötlete, mert a készpénz felé tereli a lakosságot. Márpedig a készpénz a korrupció és a feketegazdaság kedvenc búvóhelye. Az elektronikus pénzforgalmat sokkal könnyebb ellenőrizni, és sokkal nehezebb átutalások, vagy kártyás fizetés útján adót csalni, csúszópénzt fizetni vagy jövedelmeket elhallgatni. A bankjegyek útját viszont szinte lehetetlen, vagy legalábbis nehézkesebb feltérképezni.

Nem is csoda, hogy a Magyar Nemzeti Bank évek óta a készpénzhasználat visszaszorítása mellett kampányol. Legutóbb évi 100 milliárd forintra becsülték a készpénzben tobzódó feketegazdaság okozta társadalmi veszteséget. Az viszont éppen a jegybank számaiból látszik, hogy a forint bevezetése óta még soha annyi készpénz nem forgott a gazdaságban, mint napjainkban, úgy, hogy még nincs kötelezővé tett ingyenes pénzfelvétel sem. (Persze pengőből a második világháború utáni világrekorder hiperinfláció idején volt több is, de hát aligha annak elérése a cél.)

A kormány nyári megszorító csomagjában éppen azt találták az elemzők az egyetlen igazi pozitívumnak, hogy a készpénzfelvétel drágításával és a korábbi, hatezer forintos felső határ eltörlésével nagy lépést tesz a gazdaság fehérítése felé, miközben a kormány a kártyahasználatot kevésbé adóztatta. Most ugyanis az van, hogy a drága pénzfelvétel miatt a jóval átláthatóbb kártyás fizetés és banki átutalások felé fordultunk. Most meg, ha jogszabály lesz az ötletből, akkor visszafordulhatunk az aktívabb készpénzhasználat felé.

Ebből is látszik, hogy nagy a feketegazdaság lobbiereje a kormánynál – viccelt félig egy szakértő. Mindenesetre ha megvalósítják a tervet, akkor a pénzhasználati szokásaink szépen hozzásimulnak a korrupt közállapotokhoz. A készpénz nélküli skandináv modelltől pedig még távolabb kerülünk.

Saját maga alatt a fát

Mivel az ingyenes készpénzfelvétel a mostani rendszerben költségvetési bevételkiesést jelentene, ezért fontos kérdés, hogy ezt bevállalja-e a kormány, vagy a nekünk ingyenessé tett szolgáltatás utáni tranzakciós adót a bankokkal befizetteti-e?

A két verzió – tehát a tranzakciós illeték elvetése vagy megtartása – esetén vagy az állam, vagy a bankok járnak lényegesen rosszabbul, de az is biztos, hogy mindkét szereplő veszteni fog rajta.

Az állam oldaláról valamivel könnyebb megtalálni a kiesés mértékét. Az MNB adatai szerint tavaly 6278 milliárd forintnyi készpénzfelvétel történt (ez egyébként nagyon magas a kétezermilliárdnyi kártyás fizetéshez képest). Feltéve, hogy az idén is nagyjából így lesz, a bankok 37,8 milliárd forint tranzakciós illetéket fizetnek ez után. Sőt, ha ingyenes lesz a készpénzfelvétel, akkor talán az emberek újra leszoknak majd a kártyás fizetésről, tehát még nagyobb pénzről lehet szó.

De ettől csak abban az esetben esik el az állam, ha eltekint a bankok tranzakciós illetékfizetési kötelességétől. Ebből a pénzből rengeteg stadion épülhetne, ezért ez nem a valószínű forgatókönyv.

Kivéreznek a bankok

Ha marad az adó, akkor ismét csak a bankok kapnak a nyakukba egy újabb, legalább 40-50 milliárd forintos megszorítást – éppen akkor, amikor a devizahiteles-mentőakció miatt további százmilliárdok forognak kockán. Azt sajnos nem lehet tudni, hogy a teljes bankrendszer szintjén mekkora tételt jelentenek összesen a készpénzfelvételi díjak, de az biztos, hogy jó sok milliárd forintról van szó.

A legviccesebb az lenne, ha a kormány, látva az ingyenes készpénzfelvétel miatt leapadó tranzakciós díjakat, újra emelné annak kulcsait – kommentálta az ötletet egy neve elhallgatását kérő banki elemző.

Ráadásul nem is először tenne ilyet a kormány, hiszen az év közepén éppen azért emelték a duplájára a tranzakciós illetéket, és csapták hozzá az egészségügyi hozzájárulást, hogy meglegyen az év végére az eredetileg tervezett bevétel. A kimaradó adóbevételek további adóemelésekkel való pótlása tökéletes recept a gazdasági tevékenység kiszárításához.

Mivel az ötlet kockázatai a bankok és a költségvetés szempontjából is meglehetősen magasak, és hatásai nehezen becsülhetőek, ezért simán lehet, hogy a dologból nem lesz semmi. Az ötlet elejtésére lehetőséget ad, hogy Rogán arról is beszélt, esetleg csak a rászoruló családok kapnának segítséget. Az persze megint egy kérdés, hogy a rászorultságot milyen kritériumok alapján döntenék el.