Huszar bocsánatot kért Amerikától

Bocsánat, Amerika, én részt vettem a Fed QE nevű programjának a végrehajtásában, ami igazából nem volt több, mint minden idők legnagyobb titkos bankmentése – kezdi nagy botrányt kavaró, a Wall Street Journalban kedden megjelent cikkét Andrew Huszar.

Ő most a Rutgers Business School kutatója, de 2009 és 2010 között a Morgan Stanley-nél dolgozott portfóliómenedzserként. Ez utóbbi a minőségében kezelte a Federal Reserve – az amerikai jegybank – egyik 1250 milliárd dolláros alapját.

Teletömték a bankok zsebét

Ez, mint a cikkében leírja, gyakorlatilag abból állt, hogy őrült módon vásárolták a jelzálogalapú kötvényeket, miközben a leginkább arra kellett vigyázniuk, hogy ne vegyenek túl sokat, túl magasra küldve az árakat. A Fed zsebe ugyanis végtelenül mély.

Huszar szerint azonban a program egyáltalán nem érte el az eredeti célját, ami a hitelköltségek csökkentése – és ezzel a reálgazdaság élénkítése – lett volna. Ehelyett az extra pénzt szerinte teljes mértékben bezsebelték a Wall Street-i bankok, akik gyorsan nagyon jövedelmező negyedéveket tudtak maguk mögött 2009–2010-ben.  

A bankok eltették a dollármilliárdokat az átláthatatlan Fed-támogatásokban, és eközben az amerikai gazdaság strukturális problémái konzerválódnak – írja Huszar, aki szerint nemcsak a washingtoni politikai osztály, hanem a Fed is az amerikai politikai-gazdasági rendszer működésképtelenségét jelképezi.

A Fed által összevásárolt 4000 milliárd dollárnyi értékpapír pedig ott marad az amerikai jegybank mérlegében, ami egyre nagyobb veszélyt jelent majd a világra. Ráadásul az eddigi Fed-elnök, Benjamin S. Bernanke utódja, Janet Yellen szintén elkötelezett a laza pénzpolitika iránt.

Sokan nem szeretik

A cikk nagy vihart kavart, talán azért is, mert Huszar olyan érveket vetett fel a programmal szemben egy bennfentes nézőpontjából, ami már eddig is sokakat zavart. A mennyiségi lazítás ugyanis sokkal erősebben hatott a részvény- és kötvénypiacokra, mint az ingatlanárakra. A részvényindexek soha nem látott szinten járnak már, az amerikai ingatlanárak viszont messze nem emelkedtek olyan magasra.

Mivel a vagyonosabbaknak a pénzük nagyobb része van értékpapírokban, mint ingatlanban, ezért ők jellemzően sokkal nagyobbat nyertek a QE-vel, mint azok, akik vagyonának nagy része a házuk. Ez nem csak az Egyesült Államokban volt így: a brit jegybank egyik kutatása hasonló eredményre jutott.

De sokan viszont nagyon

Valóban egyenlőtlenül oszlik el a QE programból következő jövedelemtöbblet, de sokak szerint az alternatíva sokkal rosszabb lett volna. Ezt persze nehéz megítélni, hiszen nem tudjuk, mi lett volna, ha 2009-ben nem kezdi el a hatalmas pénz-infúziót a Fed. A globális tőkepiacokon mindenesetre imádják a QE-t, már a jelenleg havi 85 milliárd dolláros ütemben folyó program csökkentésének a gondolata is pánikközeli hangulatot váltott ki idén tavasszal.

Más kérdés, hogy a Huszar által leírtak nem is teljesen igazak – írja Joseph Wiesenthal a Business Insiderben. Szerinte a kereskedő nem érti a QE fő célját, ami valójában a szabadesésben lévő, szétesés előtt álló pénzügyi rendszer megmentése volt. Enélkül a nagy 2008-as válság is sokkal mélyebb lett volna.

Másrészt Huszar másik érve sem igaz Wiesenthal szerint, a hitelfeltételek ugyanis jelentősen javultak a QE programoknak köszönhetően. A jelzáloghitelek kamatai például nagyon alacsonyra zuhantak, így sokan kedvező feltételekkel refinanszírozhatták a lakáshitelüket; egy-két éve pedig a fogyasztási hitelek állománya is növekedésnek indult. A Fed nem is csinálhatna mást a mostani feltételek – tehát a nem létező infláció és a magas munkanélküliség – mellett.