A csirkebőr vajon mi?

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 15 millió forintra büntette a McDonald'sot, mert szerinte a gyorsétterem csirkés termékeinek megnevezései és az azokat népszerűsítő reklámok megtévesztik a fogyasztókat: nem egyértelmű, hogy hogyan készülnek a termékeket, pedig 

az élelmiszer valódi jellegének nem az összetevők listája alapján, hanem a megnevezésből kell kiderülnie.”

A másik gondot az okozta, hogy a Meki összetevőként jelölte meg a csirkebőrt is, holott az a GVH szerint NEM hús, ezért az átlagos fogyasztó számára nem lehetett világos, hogy a grillként és grillezettként eladott csirke darált csirkehúsból és egyéb összetevőkből álló húspogácsából készül. Érdekes érvelés, de inkább abszurd,  főleg mivel egy gyorsétteremláncról van szó. Vagy csak a versenyfelügyelet munkatársai áldoztak nagyon sok kreatív energiát arra, hogy valahol fogást találjanak a Mekin.

A bírság mértékét azzal indokolták, hogy ez a Meki jelentős árbevételéhez képest így is csekély, és a vizsgált termékeket a cég piaci súlya miatt tömegeket vették meg. (Korábban megírtuk, hogy az elmúlt időszakban több gyorsétterem is bezárt, mert az elmúlt években jelentősen esett a forgalma, de még így is ez a franchise generálja éttermenként a legnagyobb forgalmat a Magyarországon jelenlévő nemzetközi láncok közül). 

A Meki tagad

A gyorsétteremlánc tagadja, hogy megtévesztett volna bárkit is, és tételesen a GVH fejére olvassa az ellenérveit. Szerinte a felhasznált csirkehús igenis HÚS, mert a panír nélküli hústartalom minden esetben meghaladja a 84 százalékot, és a zsírtartalom sem több a jogszabályban rögzített határértéknél. A darálással készült termékekben nem is szerepel a „csirkehús” kifejezés, pedig azok is megfelelnek a csirkehús fogalmának. 

A csirkebőrt pedig azért használják fel, mert enélkül a csirke túl száraz és élvezhetetlen lenne. A Meki jogi képviselője szerint az általuk megkérdezett háziasszonyok egyöntetű véleménye, hogy 

aki grillezett már csirkemellet, azt tudja, hogy az bőr nélkül leszárad”.

Kis mennyiségben a csirkebőr is hús, és elég nagy sületlenség lenne ennek az ellenkezőjét állítani egy olyan országban, ahol a magyarok a vasárnapi ebédre rántott csirkecombot, paprikás csirkét vagy Újházi-tyúkhúslevest esznek, és fel sem merül bennük, hogy a húsba (mint olyanba) ne értsék bele a csirkebőrt is.

És a mekis csirkehúsos szendvicseket választó fogyasztók egyébként sem számítanak színhúsra, hanem valamiféle feldolgozott húskészítményre; és tisztában vannak vele, hogy – pont a gyorséttermi sztenderdek miatt – a konyhatechnológia eltér az otthon megszokottól (íz, minőség, elkészítési idő rövidsége), ezért előre feldolgozott, speciális húskészítményeket használnak fel, és nem az udvaron ölik le a csirkét. Ezek a termékek a Meki szerint még így is jobb minőségűek a piacon elérhető mélyhűtött termékekhez képest, amiket „húspogácsának” csúfolnak (és amelyekben rengeteg olyan egyéb összetevő is van, amit el sem merünk képzelni) a hústartalom pedig meg sem közelíti azt, amit várunk. 

Ráadásul a mekis burgerek és wrapok helyben készülnek, éttermi fogyasztásra, és nem előre csomagoltak, ezért nem vonatkozik rájuk olyan specifikus élelmiszerjogi előírás, ami azt szabályozná, hogy a termékek nevében utalnia kellene a termék összetevőire és feldolgozási módjára. Sőt, nagyfokú szabadsággal rendelkezhetnek a megnevezés terén: idegen nyelvű kifejezést, de bármilyen művésznevet is használhatnak! Persze bizonyos jogelvi kereteken belül, amik tiltják a fogyasztó megtévesztését,  de ez körülbelül annyit jelent, hogy a lóhúst nem lehet „Chicken McWrap”-ként eladni.

Két sajtburgert és egy anyaghányad-kimutatást kérek!

Az élelmiszer-összetevőkről egyébként nekik is ugyanúgy kötelességük tájékoztatni a fogyasztókat, mint a hagyományos éttermeknek, ha azok igénylik. A gyorséttermekben kikérhető tájékoztatókban (ezek az ún. anyaghányad kimutatások) eddig is bárki elolvashatta, hogy milyen jellegű termékekről van szó. Nem vétettek semmilyen élelmiszerjogi vagy élelmiszer-biztonsági szabályt, és valamennyi uniós előírást betartották. A GVH ne mondja már, hogy a csirkehúst eltérően értelmezik az emberek itthon, mint más uniós országokban.

A McDonald's éttermekben található tájékoztatókban eddig is olvasható volt, hogy milyen jellegű termékről van szó. De az, hogy a „csirkehús” az pontosan milyen jellegű vagy összetételű csirkéből, illetve hogyan készült, az a gyorséttermi vásárlókat általában nem érdekli. 

Amúgy meg 25 éve vannak a magyar piacon, a vendégek többsége visszatérő vendég, akik jól ismerik a termékeket, és tudják, hogy mire számítsanak, a korábbi tapasztalatik alapján térnek be újra és fogyasztanak ismét. A csirkehúsos termékek régóta forgalomban vannak, a McChicken szendvics például nagyjából 20 éve. Ennek ellenére még nem kaptak fogyasztói panaszt a csirkés ételekben lévő hús minőségével kapcsolatban, és nem volt ellenük fogyasztóvédelmi hatósági eljárás vagy marasztalás. A sztenderd burgerek globális reputációjának megőrzése nekik is érdekük.

Még a hagyományos vendéglátásban is bevett szokás, hogy a név az ételt nem leíró módon jelöli, hanem szabad fantázianevet alkalmaz, és nem jelöli meg az összetevőket (sőt, egyáltalán nem ad erről semmilyen eligazítást), de a fogyasztók bármikor érdeklődhetnek erről. Ez a rendelést egyszerűsíti le és könnyíti meg.

A GVH tehát olyan jelölési kötelezettségekkel terhelné őket, amelyek nemcsak a jogszabályokkal ellentétesek, de a hagyományos éttermek esetében sem elvártak, és „veszélyes kapukat dönget", amikor azt kéri egy vendéglátó-ipari vállalkozástól, hogy a menüben részletesen közölje, az étel miből és hogyan készül. „Köztudott a szakmában, hogy az éttermekben a gyümölcslevesek többsége nem főtt, hanem hidegen összeállított alkatrészekből áll, a cukrászatok jelentős részében olyan krémes kapható, ami előre gyártott porokból, stabilizátorral készül.”

Nem köthettek alkut

Az ételek elnevezésével kapcsolatos vita egy olyan területen merült fel, amelyre nincsen precedens, kialakult joggyakorlat Magyarországon. A Meki még a GVH döntése előtt önkéntes kötelezettségvállalást tett, és alkut kötött volna a hivatallal: vállalta, hogy a korábbinál jóval részletesebben tájékoztatja a vevőit arról, hogy pontosan mit tartalmaznak és miből készülnek a termékek, országos felvilágosító média kampányt és egy online felület indít, ahol bárki feltehet bármilyen kérdését, és átnevezi a termékeket "csirkés"-re, illetve "csirkével"-re. 

Az elég jelentős önkéntes kötelezettségvállalás végül csak enyhítő körülménynek számított a bírság kivetésekor, és a GVH elutasította. Ennek ellenére a versenyhivatal gúnyosan megjegyzi, hogy a tervezett módosítások irányával a Meki már így is érzi, hogy mi a baj, és a problémákat nagyszerűen beazonosította. A bírságot a GVH a saját bevallása szerint preventív hatásúnak szánta és elrettentésképpen szabta ki, mert a termékeket rengeteg ember vette meg, lévén a gyorséttermek közül Mekiből van Magyarországon a legtöbb. A GVH szerint ezért a szituáció tisztázása és a jogi büntetése maga a közérdek. A Meki pedig még így is örüljön, mert a bírság csekély mértékű a nyerészkedői árbevételéhez képest.

A gyorsétteremlánc fellebbez, megkerestük őket, de a folyamatban lévő ügyről nem akartak bővebben nyilatkozni. Az Indexhez is eljuttatott közleményükben ezt írják: 

Meggyőződésünk, hogy nem tévesztettük meg a fogyasztókat az eljárásban vizsgált csirkés termékeink kommunikációjával. A versenyhivatali eljárás során bebizonyítottuk, hogy minden tekintetben az érvényes szabályozásnak megfelelően jártunk el, és valamennyi vonatkozó hazai és EU-s jogszabályt betartva hirdettük és értékesítettük termékeinket. Az eljárás során kifejtett álláspontunkat fenntartjuk, és a Versenytanács határozatának bírósági felülvizsgálatát kérjük.

Továbbá azonnali helyreigazítási kérelemmel fordulunk a GVH-hoz, ugyanis valótlan állítás, és a Versenyhivatal is tévesen tette ma közzé, hogy a panírozott termékek és a csirkemell csíkok nevű termékeink darált csirkebőrt tartalmaznának. Ezek a termékek egyáltalán nem tartalmaznak csirkebőrt, és ilyen értelmű megállapítás a GVH saját határozatában sem szerepel.

A grillezett csirkehúsos termék tartalmaz csirkebőrt, az anatómiai aránynál kisebb mértékben. A bőr hozzáadására ennél a terméknél azért van szükség, hogy a hús élvezeti értéke megmaradjon, ne váljon szárazzá a grillezést követően.

A GVH azzal kapcsolatos megkeresésünkre, hogy a gyorséttermek közül miért csak a Mekiket vizsgálták, azt reagálta, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) itt észlelt problémát. Ha más étteremlánc kapcsán is érkezik piaci jelzés, akkor azokat is értékelik majd.