Ha túl sok a marha, az is baj

Egy marcali gazda azt állítja, hogy 1200 hektár területnyi földet hirdettek meg, amiből 300 hektárra pályázott, de semmit nem nyert. A gazda ezért a korábbi sajtóhírekkel ellentétben ugyan nem ingyen, de alacsony áron megválna szürkemarha-gulyájától. Hirdeti az állatokat, de nincsenek vevők. Pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium hosszú ideje kampánnyal próbálja népszerűsíteni a magyar szürkemarha-húst.

– Az állt a kiírásban is, hogy az őshonos állat tartása előnyt jelent – állítja Szencz József.

Nekem van belőle 350, mégsem nyertem földet. Olyan földekről van szó, amelyek gazos, elhagyatott rét- és legelő területek, tehát kifejezetten őshonos állatok tartásra alkalmasak. Állattartó gazdák is csak hárman vannak a térségben, de ők nem őshonos állatokat tartanak. Ha nem tudok újabb legelőket szerezni, akkor vágóhídra kell vinnem az állataimat, mert a mostani terület kevés egy ekkora gulya ellátásához. Legalább 1000 hektárra lenne szükség. 

A somogyi földharc

A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint viszont ez így nem teljesen igaz. Szencz József nem nyert a Balaton-felvidéki Nemzeti Park pályázatán, nyert viszont a Duna-Dráva Nemzeti Parkén egy 42 hektáros területet. Az a telep pedig, ahol gazdálkodik meg nem is ott van, ahol az általa kifogásolt pályázati eredmény született. Ott a minisztérium szerint helyben lakó gazdálkodók kaptak haszonbérleti jogot.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Parktól azért nem nyert földet, mert a kiírt Somogyszentpálhoz nincs is hivatalos kapcsolódása,  a Duna-Dráva Nemzeti Parktól viszont kapott használatba marcali földeket, mert azon a környéken gazdálkodik.

A somogyszentpáli területekre nem, mint állattartó természetes személy, hanem egy Kft. nevében pályázott, emiatt hátrányból indult, mivel a Földet a Gazdáknak Program a természetes személyeket földhöz jutását helyezte előtérbe. Somogyszentpál 5 darab földjét három szakirányú végzettséggel rendelkező őstermelő nyerte. 

- áll a minisztérium közleményében. 

Le kell vágnia a szürkemarháit

Szenz Józsefnek az viszont továbbra is gondot jelent, hogy 350 szürkemarhájának 170 hektárnyi saját területen, és néhány kisebb bérlegelőn kell élnie. Mivel kevés a földje, másfelé is kell legeltetnie az állatait, ezért vándoroltatja őket.

Képünk illusztráció

Fotó: Czeglédi Zsolt

A legelő marhák miatt már a polgármesterrel is szembekerült, aki szögesdrótot húzatott ki, feljelentéssel fenyegetett, sőt "emberi láncot" is felvonultatott, mert szerinte az állatok tönkreteszik az utat. Más gazdáknak az volt a bajuk, hogy az ő földjeiken keresztül vonulnak át. Szencz szerint viszont inkább örülhetnének, mert a gazos területeket az ő szarvasmarhái tarják rendben a legeléssel. 

A gazda ezért a korábbi sajtóhírekkel ellentétben ugyan nem ingyen, de alacsony áron megválna szürkemarha-gulyájától. Hirdeti az állatokat, de nincsenek vevők. Pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium hosszú ideje kampánnyal próbálja népszerűsíteni a magyar szürkemarha-húst. 

A téli időszakra ugyan még van az elmúlt évekből betakarított takarmányukból, ezért a telet még ki tudják húzni, és még tavasszal is tudnak egy ideig legeltetni. De ezzel hosszú távon nem fognak kitartani - mondja. 

De egyre több állatunk van, ezért, ha nyertünk volna területet, még akkor is el kéne belőlük adnunk. Ha nem akad jelentkező, akkor egy részüknek vágóhídra kell mennie majd, mert mi nem tudjuk őket tovább tartani.

Cél a kicsik támogatása, de jó ez vajon?

Arról, hogy az állam a családi rendszerben üzemeltetett gazdaságokat támogatná, de közben a földeket indokolatlanul elaprózza, bővebben itt írtunk. Az állattartás a pályázatok elbírálásánál előnyt jelent, főleg ha őshonos állatokról van szó, mivel ez élőmunka és tőkeigényes vállalkozás.

Ezért nem egyértelmű, hogyan szeretné elérni a kormány, hogy a gazdák tartsanak minél több állatot, és hogyan tudna egy kis gazdaság hosszú távon versenyképes maradni. 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!