Amikor teljesen hülyének néztek minket

A választások előtti hét viszonylag eseménytelen volt, már azon kívül, hogy minden napra jutott néhány kis- és nagyberuházás politikusi felavatása, és hogy még a választások előtti utolsó pillanatban aláírtuk a 3000 milliárd forintos paksi hitelt. De ne aggódjunk, kicsi az esélye, hogy sokáig unatkozni fogunk: ha marad a mostani kormány, az egyik fideszes politikus például állami üveggyárak indításáról beszélt.

Most miket ígérgetnek nekünk?

De maradjon a kormány? Mi két cikkben is próbáltuk összegezni, független szakértők szerint milyen választási ígéretekkel próbálják megszerezni a szavazatunkat a versengő pártok.

Az mindenesetre kiderül, hogy nem vitték túlzásba az erőlködést. A Fidesz arra sem vette a fáradtságot, hogy programot írjon, és bár az ellenzék pártjainak külön-külön sikerült ez a bravúr, közös dokumentuma a Kormányváltóknak sincs. Pedig a résztvevők elég kardinális kérdésekben nem értenek egyet. A Jobbiknak  van ugyan programja, de az annyira abszurd, hogy megvalósítása esetén viszonylag gyorsan jönne az államcsőd.

A Fidesz egyik fő üzenete az volt a választók felé, hogy továbbra is szüksége van a "kétharmad jelentette versenyelőnyre". Ez vendégszerzőnk szerint nem igaz, az osztatlan hatalom nem igazán jelent semmiféle versenyelőnyt. Utóbbiból amúgy sincs nekünk túl nagy, a versenyképességi felméréseken – ellentétben a nemzetgazdasági miniszter állításával – inkább visszafelé csúsztunk a rangsorokban, mint előre:

Persze, mint egy másik vendégszerzőnk megírta, értelmes ember egy képviseleti demokráciában egyébként sem olvas pártprogramot, inkább olyan szubjektív dolgokra támaszkodik, mint a politikusok vélt értékei, ideológiai jellegű megállapításai, vagy az elmúlt időszakban általa közvetlenül tapasztalt dolgok. 

Az intézmények minősége romlott, a régi korrupciós kockázat mellé pedig még durvább újak kerültek, derül ki a K-Monitor tanulmányából. Ha marad a kormány, folytatódnak a kiszámíthatatlan, unortodox gazdaságpolitikai lépések, ezért a befektetőknek rövid, közép és hosszútávon is érdemes elkerülni Magyarországot, fogalmaz viszonylag egyszerűen az Eurasia Group. Nagyon jó, hogy sikerült stabilizálni az országot, de az ennek érdekében hozott lépések miatt a növekedés feltételei is elvesznek – állapította meg az OTP vezető makroelemzője és a Defacto.

Jobban biztos, hogy nem élünk 

Annyira behúztuk a nadrágszíjat, hogy konkrétan sokkal kevesebb élelmiszert eszünk, mint a válság előtt években. A magyar háztartások kevés pénzből élnek, és annak a javát is elviszik az olyan alapvető dolgok, mint a lakás fenntartása vagy az élelmiszer. Ha jövedelem szerint öt csoportba osztjuk a magyarokat, ennyit költöttünk csak havonta átlagosan:

Ennek fényében örvendetes, hogy a rövidebb összehasonlításban már úgy tűnik, hogy újra többet kezdünk költeni. Ezzel együtt tény, hogy tavaly átlagosan kevesebbet kerestünk, mint 2011-ben. A munkanélküliség ugyan csökkent, de az Eurostat adatain is látszik, hogy ez a foglalkoztatottságnak álcázott állástalanság, tehát a közmunka hatásának eredménye. A gyenge keresleti helyzetre az is hatással lehet, hogy a kormány szükségtelenül keményen szorított meg tavaly.

Jön a pénz, megy a pénz

Az ország hárommilliárd eurós folyó fizetési mérleg többlettel zárta 2013-at; az EU-s források beáramlásának sokat köszönhetünk, viszont a bankok gyorsuló ütemben vitték ki innen a pénzt – derült ki az MNB negyedéves adataiból

Az OTP eközben már egészen közel áll ahhoz, hogy megvásárolja az MKB-t a bajor tulajdonosától. Az MKB iszonyatos veszteségeket hozott össze az utóbbi években, ezért nagy alkudozás folyhat arról, hogy milyen áron vegyék meg az MKB különböző részeit. Az MNB egyik vezetőjének Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatát viszont úgy is lehetett értelmezni, hogy a jegybank nem támogatja ezt a "piactorzító felvásárlást" – annak ellenére, hogy ezzel növekedne a bankrendszer magyar tulajdonban lévő része, ami az MNB mostani vezetésének is célja.

Aktív volt viszont az MNB a bankbírságolásban, igaz, a büntetések összege a múlt héten nem volt olyan nagy. Három bankot büntettek meg néhány apró visszásság miatt, közülük a K&H 14 millió forintos bírsága volt a legnagyobb. Az MNB vezetője, Matolcsy György és Goldman Sachs bankárjainak már-már legendás, 2011-es ebédjét nem az NGM fizette a Michelin-csillagos pesti étteremben, derült ki a múlt héten.

És a pesti tőzsde parkettjén mi történt? Pénteken, a választások előtti utolsó napon jól beestek az árfolyamok, de még így is valamivel magasabban vagyunk, mint egy hete. A forint pedig jelentősen erősödött, többek között a javuló nemzetközi helyzetből is profitálva.

	13. heti záró	14. heti záró
BUX	17390	17990
OTP	4230	4325
Mol	12600	13095
Richter	3805	4010
Magyar Telekom	300	310

Csalók, csalók mindenhol 

Kamuállami érmék, varázslepedő, rezsicsökkentés. Úgy tűnik, az ügyeskedők mindenhol megtalálják az utat az érvényesülésig. A "Magyar Érmekibocsátó Intézet", amely hosszú ideje magát állami intézménynek álcázva próbálja érmegyűjtőknek eladni fényes fémérméit, egészen nagy, 100 millió forintos büntetést kapott a GVH-tól félrevezető hirdetései miatt.

A Dolce Notte Kft. áltudományos alvásszettje, amely "a testünk által termelt hőt infravörös sugarak formájában tárolja el", 4,5 milliós büntetést ért a versenyhivatalnál. A piacon eközben elterjedtek a rezsicsökkentő áltermékek. A Generali Biztosító pedig egészen szórakoztató káreseteket mutatott be, többek között szétpezsgőzött tízmilliós festményekről és lehányt utasokról is szó esett. 

Zajlik az élet Magyarországon

Vannak dolgok, amik ugyanúgy történnek tovább, mintha nem épp a választási kampány finisében járnánk. Csak címszavakban:

• Simicska Lajos kormányközeli üzletember vagyonkezelő cégétől, a Pro B-től már másodszorra is végrehajtással kellett beszedni az adót.
• A kitiltott trafikosok javában keresik az új üzlethelyiségeket.
• Dolgozó nélküli cég méri fel a magyar vízhelyzetet, 7,6 milliárd forintért.
• A kormány megmutatta, melyek azok az offshore cégek, amelyek zavarják.

Robbanhat az euróbomba

A nagy bombahír külföldről a héten Mario Draghi EKB-elnök sajtótájékoztatója volt, ahol a jegybankár egyértelműen jelezte, hogy az amerikai típusú mennyiségi lazítást fontolgatja az európai jegybank is. Azóta még konkrétabb, ezermilliárd eurós tervek szivárogtak ki. Ha valóban megvalósítják, az forradalmi változás lesz a globális pénzpolitikában. Addig is szintén az EKB vezetésével valósul meg az európai bankunió, amiről itt írtunk összefoglalót.

Az Európai Parlament meghozta végső döntését, miszerint 2015 végén megszűnik a roamingdíj, és nem blokkolhatják tovább a szolgáltatók az ingyentelefon-alkalmazásokat sem. Újabb bizonyítékok érkeztek arról, hogy Kína egyre lassabb, az Egyesült Államokban viszont viszonylag erős munkaerő-piaci adatokat tettek közzé. Svájcban bevetette a McDonald's a háromezer forintos luxusburgert – a Krímről viszont menekülőre fogta a hamburgerlánc.