Jegelik a devizahiteles-mentőcsomagot

Bár kormánypárti politikusok május végére várják az ítéletet, várhatóan csak ősszel egészíti ki tavaly decemberi jogegységi határozatát a Kúria - értesült a Magyar Nemzet. A törvényhozás csak ezután dönthet a devizahitelesek megsegítéséről.

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A lap információi szerint nem várható májusban jogegységi döntés a Kúriától abban a két pontban, amelyben az Európai Bíróság ítéletére vár a legfelső magyar bírói testület.

Mint ismeretes, az Európai Bíróság április 30-án hozza nyilvánosságra ítéletét Kásler Árpád és az OTP ügyében, kifejtve álláspontját a törlesztési és a középárfolyam különbözeteként használt árfolyamrésről. A Kúria erre alapozva hozhat jogegységi döntést az ennél még fontosabb kérdésben, az egyoldalú kamatemelések ügyében is.

Bár számos jogi kérdés eldőlt - például az Alkotmánybíróság márciusi határozata alapján az, hogy a kormány utólag a bankok jelentős érdeksérelme nélkül belenyúlhat a szerződésekbe -, több további kérdés eldöntéséhez is hónapokra van még szüksége a Kúriának a jelek szerint. E jogegységi döntések alapján dönthet majd a kormány arról, hogy az árfolyamgát átalakításával, netán a kamatemelések és az árfolyamrés "visszacsinálásával" segíti meg a devizaadósokat.

A Portfolio.hu gyűjtése szerint ezt mondta ki decemberben a Kúria. 

1. A devizaalapú szerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.
2. Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, jó erkölcsbe, nem uzsorás vagy színlelt szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra. A terhek előre nem látható egyoldalú eltolódása következtében önmagában nem érvénytelen a szerződés, az érvénytelenség csak a szerződés megkötésekor állhat fenn.
3. A pénzügyi intézménynek tájékoztatnia kellett az árfolyamváltozás lehetőségéről és annak a törlesztőrészletekre gyakorolt hatásáról.
4. Az érvénytelenség esetleges, egyedi megállapítása során a bíróságoknak a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekedniük, ha kiküszöbölhető az érvénytelenség oka.
5. Ha egy pont a szerződésben érvénytelennek bizonyul (és nem az egész szerződés), a szerződés egyebekben változatlan feltételekkel tovább teljesítendő.
6. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételekről az Európai Bíróságtól kért előzetes döntéshozatali eljárást követően hoz döntést a Kúria. Ez korábbi információk szerint februárban várható.
7. A bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét esetben orvosolja a körülményváltozások valamelyik fél lényeges sérelmét okozó tényezőket. Nem alkalmas nagy tömegű szerződések orvoslására. Ha a hátrányos következményeket a jogalkotó rendezi, a jogalkotói beavatkozás az egyedi bírói mérlegelést e körben kizárja

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!