Nehéz Moszkvát szankciókkal szívatni

Egyelőre nem érzik a magyar cégek, de nagy baj lenne, ha Oroszország ellen a kereskedelmet valóban érintő szankciókat léptetne életbe az Egyesült Államok és nyomában az EU, túllépve az eddigi, Vlagyimir Putyin körét érintő, személyre szabott korlátozásokon.

Nincs, és ne is legyen

„A levegőben van, de nem beszélünk róla” – jellemezte az oroszországi partnerekkel fenntartott kapcsolatokra nehezedő hangulatot Szita János. A GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt. FÁK-országokért felelős üzletfejlesztési igazgatója szerint azonban joggal lehet remélni, hogy a szankciók nem lépik túl a jelenlegi szintet.

A cég, amelynek egyik fő profilját az erőművi és ipari hűtőrendszerek adják, többségi tulajdonosa az oroszországi bejegyzésű Ekodeltának, közösen az orosz Uralenergomntazzsal. A húsz éves együttműködés eredménye, hogy a cég jelenleg a szocsi olimpia egy részének is otthont adó Adlerben dolgozik egy erőművön, egy másik projektje pedig Novij Urengojban van folyamatban.

A cég üzleteinek 30-40 százaléka oroszországi vonatkozású, így érvágás lenne egy szélesebb nemzetközi szankció az ukrán válság súlyosbodása esetén,

ám a cég – több más magyar vállalattal együtt – nem hiszi, hogy a gazdasági kapcsolatokat alapvetően veszélyeztető korlátozásokra sor kerülne.

A Richter például jelenleg is bővíti oroszországi gyógyszerüzemét.

A 40 millió eurós beruházással az üzem kapacitása a jelenlegi két-háromszorosára nő, és a tervek szerint az év végéig megvalósul

– közölte Beke Zsuzsa. A gyógyszergyártó cég sajtófőnöke szerint felesleges lenne azt taglalni, hogy mivel járhatnának az egyelőre konkrétan senki által meg nem határozott szélesebb körű szankciók. „Ami szankció most érvényben van, az a Richter tevékenységét nem érinti” – mondta Beke a céggel kapcsolatban, amely forgalmának harmadát – megelőzve a magyarországi piacot – már Oroszországban bonyolítja le. Szerinte nem valószínű, hogy napirendre kerülne a külföldi gyógyszergyártók korlátozása. Igaz, a Richter az oroszországi gyártókapacitása révén ekkor sem lehetetlenülne el.

Pangás a baj, nem a szankció

A szankciók lehetőségénél aggasztóbb, hogy az orosz gazdaság stagnál, és egy év alatt 28 százalékot gyengült a rubel is az euróhoz képest. Az orosz GDP növekedésére a magas olajárak ellenére nincs esély, így az elmúlt évtizedben megszokott gyarapodásra és a vásárlóerő növekedésére nem lehet számítani. A Richter az orosz helyzetnél azonban borúsabbnak látja az ukrajnai lehetőségeket, bár nem merült fel, hogy kivonulna a piacról.

Az ukrajnai forgalom idén a tavalyihoz képest – dollárban számolva – 35 százalékkal lesz alacsonyabb, és jövőre még további zsugorodás várható. 

„Mindenki kivár, a patikák és a nagykereskedők is, így a raktárkészletek apasztása folyik. De a nagykereskedők megbízhatóan fizetnek” – árnyalta az ukrajnai helyzetet Beke.

Az OTP orosz leánybankjánál sem várnak nyereséget a korábbi évek szárnyalása után. Az első negyedév 4,7 milliárd forint veszteséget produkált és a cég szerint

„éves szinten sem fog tudni pozitívan hozzájárulni a Bankcsoport eredményéhez”

 – ám ez nem veszélyezteti az OTP stabilitását.

A fogyasztási hitelek terén az OTP erős Oroszországban, ám ez meglehetősen rizikós szegmense a hitelpiacnak. Javult ugyan a portfólió minősége, de a kockázati költségek csökkenése a vártnál lassabb – derült ki az OTP írásos válaszából.

Az OTP ukrán érdekeltsége sem kecsegtet nyereséggel, bár az OTP kommunikációs szakértője, Horváth Benigna szerint egy társadalmi támogatottságot élvező kijevi kormány megalakulásával stabilizálódhatott volna a gazdaság és talán megőrizhető lett volna a dollár 10 hrivnyás árfolyama is, amely mellett már pozitív szaldóval zárhatott volna az OTP ukrán leánybankja. Ennél most 19 százalékkal gyengébb az ukrán fizetőeszköz.

A MOL olajozottan megy

„Az eddig ismert szankciók nem érintik a MOL oroszországi tevékenységét. Arról, hogy lesznek-e további lépések, és milyen formában, nincs tudomásunk, így nem tudjuk a hatásait sem. Kár lenne spekulálni” – közölte a MOL kommunikációs szakértője elmondta, hogy a MOL-nak két, Oroszországban bejegyzett vállalata van – a cég100 százalékos tualajdonában lévő Matyuskinszkaja és az 51 százalékban birtokolt BaiTex – amelyek szénhidrogén kutatással és termeléssel foglakoznak. A két cég oroszországi szénhidrogén-termelése a MOL-csoport termelésének 7 százalékát adja, „mindkét társaság zavartalanul működik”.

Moszkva gyorsabb volt

Ám a kereskedelmi kapcsolatok rosszabbra fordulásához nem kellett megvárni az Oroszországgal szembeni szankciókról szóló tervek megjelenését sem: jelentőségéhez mérten kis visszhangot váltott ki, amikor

Oroszország februárban lényegében leállította az EU-ból érkező sertéshús importját, a Litvániában és Lengyelországban észlelt afrikai sertéspestisre hivatkozva.

Varsó kereskedelmi háborúról beszélt az orosz döntés kapcsán, amelyet szerinte Moszkva azért robbantott ki, mert így akarta büntetni az EU-t – és nem utolsó sorban Lengyelországot – az Ukrajnával kapcsolatos politikája miatt. (Viktor Janukovicsot három héttel később űzte el a hatalomra jutott ellenzék, ami után következett márciusban a Krím csatlakozása Oroszországhoz, és Kelet-Ukrajna Moszkva-barát szeparatista mozgalmainak megerősödése.)

Az afrikai sertéspestis litvániai és lengyelországi megjelenése miatt életbe léptetett tiltás – amely csak a főzött és hőkezelt sertéshúsnak engedett szabad utat Oroszországba – a magyar sertéshús-exportőröket is sújtotta: a Bonafarm-csoporthoz tartozó Pick Szeged Zrt. például ezzel az orosz sertéshús termékek kivitelének 80 százalékától elesett.

Betegség lett az európaiak malaca

„Ez volt az igazi mélyütés az európai sertéspiacnak” – mondta a Bonafarm kommunikációs igazgatója. Éder Tamás szerint

az európai sertéspiac csak azért nem szakadt be, mert ekkor az Egyesült Államokban is felbukkant egy vírus, ami miatt az amerikaiak sem tudtak exportálni,

így az európai sertéshús export negyedét addig felvevő orosz piacot más térségekben pótolni tudták az európai cégek. Ez a szerencse azonban nem tart ki a végletekig: ha az orosz rendelkezést nem oldják fel, mire az amerikaiak rendezik a soraikat, akkor az európai, így a magyar termelők könnyen nehéz helyzetbe kerülhetnek.

Ráadásul az orosz piac kiesése mellett kialakult új egyensúlyi állapot csak a piac egészére igaz, az egyes üzemek, amelyek kivitelük jelentős részét Oroszországba irányították, nem feltétlenül tudtak gyorsan átállni. Erre tettek rá az orosz hatóságok egy lapáttal, miután májusban 14 magyar üzemet vettek le ideiglenes jelleggel az engedéllyel rendelkező exportőrök listájáról, lényegében szinte teljesen leállítva ezzel az Oroszországba irányuló magyar húsexportot A Pick ekkor vesztette el a február óta még meglévő 20 százalékos orosz kivitelét is.

Csak semmi politika

„Önmagában nem példa nélküli, hogy egy audit végén néhány üzem engedélyét felfüggesztik az orosz hatóságok, bár arra, hogy egyszerre ennyiét függesztették volna fel, arra nem emlékszem” – jelezte a helyzet súlyosságát Éder, aki úgy tudja, hogy az érintettek hamarosan megkapják az orosz hatóság pontos indoklását is. „Az bizonyos, hogy gyorsan kiküszöbölhető apróságokról van szó, amelyek nem hordoztak magukban élelmiszerbiztonsági kockázatot.”

Éder azért is bízik abban, hogy komoly kifogás nincsen orosz részről, mert olyan üzemekről is szó van, amelyek a legszigorúbb amerikai, japán és dél-koreai előírásoknak is megfelelnek.

A kommunikációs igazgató elutasította, hogy politikai magyarázatot keressen az orosz hatóság döntése mögött.

„Kellemetlen hatása van a magyar piacra és a Pickre nézve egyaránt, főként, mert a szegedi cég több más magyar vállalattal együtt, rengeteg pénzt és energiát ölt az elmúlt évek során az orosz piac kiépítésébe, fejlesztésébe, ami most egy ideig biztosan nem térül meg” – mondta Éder.

Az orosz határozatot annyiban azonban furcsának találja, hogy

olyan üzemek is bekerültek, amelyek a februári döntés miatt amúgy sem szállítottak már semmit Oroszországba,

valamint, hogy néhány baromfifeldolgozó is bekerült, noha a sertéshús exportjának ellehetetlenítése miatt nagyon megnőtt az orosz piac igénye a baromfihús iránt.

Az oroszoknak sem jó a tiltás

Oroszország távol van attól, hogy önellátó legyen állati eredetű termékekből, így rá van szorulva a sertés- és baromfihús importjára. Előbbi termék most sem Európából, sem az USA- ból nem jöhet, így Dél-Amerika és Kína jöhet számításba alternatív forrásként, de onnan sem egyszerű a beszerzés.

„Ez Oroszországban is piaci problémát generál, sertéshúsból ott most hiány van”

– jelezte Éder, hogy az orosz döntés mindenkit hátrányosan érint. Az oroszok számára a baromfipiacon nincs ilyen súlyos helyzet, így a magyar baromfifeldolgozókat érintő májusi döntés hatása csak egyoldalú: a hazai cégek látják kárát.

Éder nem bocsátkozott jóslatokba, de megjegyezte, hogy az exportengedélyek felfüggesztését az orosz fél akár gyorsan meg is szüntetheti, például úgy, hogy a kifogások megjelölése után a magyar hatóságokra bízza a hiányosságok pótlásának ellenőrzését. Ha a magyar fél igazolja, hogy az orosz igényeket teljesítették az üzemek, akkor automatikusan visszakaphatják engedélyüket és újra szállíthatnak Oroszországba.