Rogán mindent visszafizettetne a bankokkal

A totojázásnak ezzel vége,

mondta az Indexnek Rogán a Kúria hétfői jogegységi döntését követően. A Fidesz frakcióvezetője azt mondta, hogy  a bankoknak  mindent vissza kell fizetniük, amit jogtalanul elvettek az adósoktól, és elmondta azt is, olyan jogszabályt kell hozni, amely kezeli azt a három devizahitel-problémát (árfolyamváltozások, egyoldalú kamatemelések, árfolyamrés), amelyet a Kúria döntése érintett.

A megoldásról tárgyalásokat kezdenek a Bankszövetséggel, és minden bizonnyal az őszi ülés frakciógyűlésen véglegesítik a tervezett jogszabályokat, amiket így az őszi ülésszakán fogadhat el a parlament (ez újdonság, korábban még a tavaszi ülésszakról volt szó).

Rogán Antal

Fotó: Soós Lajos

A Fidesz frakcióvezetője kiemelte, a jogszabálynak végleg ki kell vezetnie a devizahiteleket. Szavai egybecsengenek azzal, ami a Kúria sajtótájékoztatóján is elhangzott: ismét felmerült a jogalkotók körében a lakossági devizahitelek egyszeri forintosításának ötlete. Rogán szerint ez a Fideszben most az uralkodó álláspont. A Fidesz szerint a megoldás több százmilliárd forintba fog kerülni. Az egyoldalú kamatemelés lesz a legnagyobb tétel, és ebben nem lesz tehermegosztás az állam és a bankszektor között: itt mindent a bankoknak kell fizetniük.

Mi lesz most?

Olyan döntést hozott a Kúria június 16-án, ami súlyos ezermilliárdok sorsát fogja megmozgatni.

Ez sajnos még mindig nem dőlt el teljesen. De azért sokkal közelebb kerültünk a megoldáshoz. Annyi biztos, hogy mostantól minden a kormányon múlik majd. Ezért akinek devizahitele van, érdemes még várni picit a perrel vagy a bankkal kötött különalkuval.

A Kúria döntése szerint:

• Az árfolyamrés önmagában tisztességtelen.
• Az egyoldalú kamatemelések tisztességtelenek, ha nem meg felelnek egy, a Kúria szerint elég szigorú kritériumrendszernek.
• Az árfolyamkockázat ügyfélre hárítása tisztességtelen, ha nem az nem volt elég átlátható, tehát például nem szerepelt a kockázatfeltáró nyilatkozatban.

Ezek pontról pontra egyre több pénzt jelentenek. Az árfolyamrés önmagában százmilliárd forint körüli pénzt hoz az adósoknak, az egyoldalú kamatemelés 300-350 milliárdot, az árfolyamkockázat pedig igazán nagy pénzt, több mint 2000 milliárd forintot. (Utóbbi azért ilyen sok pénz, mert nem csak a korábbi és a jövőbeli törlesztőrészletekre, hanem a tartozás összegére is óriási hatással van.)

De a bankok meglóghatnak.

Ebben segíti őket az egyes jogászok szerint ebben az esetben féllépő ötéves elévülési idő, és az, hogy a kormány több megszorító feltételhez kötötte a devizahitelesek kimentését.

• Az ötéves elévülési idő azt jelenti, hogy a 2009 előtti eseményekre nem feltétlenül vonatkozik a szerződés. Ez a kérdés az egész polgári jog egyik legbonyolultabb kérdése, a kötelmi jog tárgyába tartozik, úgyhogy nem lesz könnyű megállapítani, mi a követendő jogértelmezés. (A szerződés semmissége kimondásának nincs elévülési ideje, a jogkövetkezmények megállapításának viszont van, öt év. Az viszont nem egyértelmű, hogy mikortól számoljuk az öt évet: a szerződéskötéstől, a folyósítástól vagy az első törlesztőrészlettől.) Ez tíz- és százmilliárdokat tüntethet el a visszatérítendő pénzből.
• A kormány pedig azzal korlátozhatja saját magát, hogy nyilatkozatok sorozatában sulykolták: egyrészt csak lakáshiteles szerződések esetében lesz érvényes a mentőcsomag. Így kiesnek a deviza személyi- és autóhitelesek is, hiába vonatkozik rájuk is a Kúria döntése.
• Másrészt pedig erős szűkítés az a vállalt korlátozás is, hogy a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mint a devizahitelesek. Mivel a forinthitelek kamatai jóval magasabbak voltak a válság előtt, ezért sokan még mindig (az árfolyam elszállásának dacára) jobban jártak a devizahitellel, mintha forintban adósodtak volna el.

Mindenesetre mostantól nagyjából három lehetőség van, hogy milyen irányt vesznek a devizahiteles-események.

1. Törvények lesznek

A kormány hosszú ideje a jogi bizonytalanságokra hivatkozva lebegteti azt a devizahiteles-mentőcsomagot, ami majd véglegesen rendezni fogja ezt az áldatlan helyzetet. A hétfői döntés után már – állítja a Kúria illetékese, dr. Wellmann György – minden kérdés tisztázott a bíróságok joggyakorlatában, és ezért minden a jogalkotón múlik.

Simonné Gombos Katalin a Kúria Polgári Kollégiumának sajtószóvivője,  Józan Magda sajtófőnök és Wellmann György a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogegységi döntés ismertetésén a Kúrián 2014. június 16-án.

Fotó: Szigetváry Zsolt

Rogán hétfői szavaiból úgy tűnik:

• Nem lesz tehermegosztás a bankok és az állam között, legalábbis az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések kérdésében.
• Valamilyen módon tömegesen forintosítani fogják a hiteleket (hogy hogyan, milyen árfolyamon, és hogy kötelezően-e, az még nyitott kérdés).
• Viszont mindez még talán puhulhat is valamelyest, mivel még hónapok telhetnek el a jogszabályok megalkotásáig, és a Bankszövetséggel is tárgyalni fognak.

Elképzelhető, hogy a kormány valamilyen módon az árfolyamgáthoz fogja kötni az árfolyamrés automatikus leírását – mondta Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője. Szerinte az is fontos mozzanat lehet, hogy Varga Mihály ma reggel azt mondta, bármi is lesz a jogszabályi megoldás, az csak a lakáshitelekre vonatkozik majd.

2. Közérdekű kereset

Elképzelhető, hogy a magyar kormány vagy valamelyik intézménye – mondjuk a PSZÁF jogutódja, az MNB – közérdekű keresettel fordul a bíróságokhoz, ami minden szerződés esetében kényszerítő erejű határozathoz vezetne. Ez viszont viszonylag lassan vezetne csak eredményhez, és különösen most, a kilátásba helyezett törvényi intézkedések után nem tűnik túl esélyesnek.

3. Egyéni alkuk, perek sokasága

Ha a fenti lehetőségekből egyik sem valósul meg, akkor az ügyfelek magukra maradnak harcukban a bankokkal szemben, nekik kell perelniük. Viszont ez most már sokkal jobb eséllyel, tisztább körülmények között tehetik, mint korábban. Aki nem írt alá kockázatfeltáró nyilatkozatot, az akár az árfolyamkockázat átterhelése miatt is perelhet (alacsony esély, de ha bejön, akkor nagy könnyebbség), az egyoldalú kamatemelések át nem láthatósága miatt pedig mostantól még sokkal nagyobb eséllyel mehetnek sikerre a bankokkal szemben.

Más kérdés, hogy az egyébként is agyonterhelt bíróságoknak nincs sok szabad kapacitásuk a potenciálisan több tíz- vagy százezer ügy kezeléséhez. Valószínű, hogy a pénzügyi békéltető testület segítségével vagy a bankok és az ügyfelek közötti különalkukban rendeződhet így a helyzet.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!