Nem is hinné, de ebből lesz pénze

Lakás, autó, bicikli, nyaraló – ez csak egy pár dolog, ami elég sokunknak van, és az internet előtt pusztán abból, hogy van ilyenünk, aligha lehetett volna pénzt csinálni. Viszont általában egyiket sem használjuk a nap 24 órájában, és amíg korábban viszonylag sok időt és energiát vett volna igénybe, hogy kiadjuk a lakásunkat vagy a nyaralónkat, manapság már nagyjából negyed óra alatt fel lehet dobni egy hirdetést valamelyik online piactérre, amivel utána biztos, hogy nem kell többet foglalkoznunk, mint amennyit egy nap céltalan facebookozással töltünk.

Pár éve pedig gomba módra szaporodnak az ilyen módszerrel működő vállalkozások, és ez számos iparágat alapvetően változtathat át. A lakáskiadás például rendesen felforgathatja a klasszikus hotelek és hostelek piacát; a magánautókölcsönzés-GPS kombó miatt pedig könnyen elképzelhető, hogy évtizedeken belül már csak a gyerekeinknek fogunk arról mesélni, hogy régen külön taxicégek foglalkoztak az emberek fuvaroztatásával.

Fotó: Bob Landry

A megosztásra épülő vállalkozásoknak fenntarhatósági szempontból is nagy előnye, hogy sokkal kevesebbet kell az említett dolgokból termelni, hiszen a megosztással gazdaságosabbá válik a felhasználásuk is. Ráadásul kiiktatják egy szolgáltatás kereslete és kínálata közti közvetítőket, így a lehető legegyszerűbben, leggyorsabban és sokszor a legolcsóbban juthatunk hozzá ahhoz, amire vágyunk. 

Magyarországon viszont eddig inkább csak az ingatlan és az autó megosztására épülő vállalkozások alakultak ki, ezért a hazai példák mellett számos amerikai példát is összeszedtünk. És amíg itthon eddig nem sok vizet zavarnak az új cégek, azt is összeszedtük, hogy az USA-ban és Nyugat-Európában kiket és hogyan akasztottak ki. Ha ezekre is odafigyel, egy jó ötletet lenyúlva már csak el kell indítania a saját megosztásra épülő bizniszét!

Kiadom a lakásom, abból fizetem a lakbért

Talán az egyik leghíresebb megosztásra épülő vállalkozás az Airbnb, amiről korábban már az Index is írt. A szállásközvetítő közösségi hálózatot 2008-ban alapították San Franciscóban. Az Airbnb online piacán külföldi szálláskeresők és szabad szobával rendelkező helyiek találkoznak.

Az ötletet az alapítók saját életükből merítették: a lakásukban egy matracot „adtak bérbe” turistáknak, hogy fizetni tudják a lakbért. Jelenleg 192 ország 26 ezer városának szálláslehetőségeit ajánlja az oldal. 2008-as indulása óta több mint négymillióan foglaltak szállást, csak a tavalyi évben 3 millióan. Magyarországon majdnem kétezer ingatlant hirdetnek az oldalon, ezek többsége Budapesten van.

A pesti piacon egyelőre úgy tűnik, hogy a legnagyobb és legdrágább szállodák számára nem jelentenek konkurenciát a szállásközvetítő oldal által kínált szobák, ugyanakkor a másodvonalbeli hotelek új versenytársakat kaptak a piacra lépésükkel. Ahhoz képest, hogy a város legjobb környékein vannak, nagyon alacsony áron kínálják őket, főleg télen.

A kisebb hotelek célközönsége pont az a réteg, aki megengedhetne magának egy hotelszobát, de rájött, hogy lakást kivenni olcsóbb is és jobb is, és nem snassz, hogy nincs 24 órás portaszolgálat vagy szobapincér. Időközben a Booking.com is ráeszmélt, hogy vannak felhasználók, akik nem hotelekre, hanem lakásokra vágynak.

Bejött egy kuncsaft, megkerestem a hazaút árát

A lakáskiadáson kívül a megosztáson alapuló üzleti modellre épülő piacok közül a másik a legjelentősebb a telekocsiké. Amerikában az olyan vállalkozások, mint az Uber, a Lyft, vagy a Sidecar mára megsokszorozták az értéküket és nem csak az amerikai városokban, hanem nemzetközi szinten is terjeszkednek. 

Az ötlet itt is pofonegyszerű: egy alkalmazás segítségével bepötyögjük az okostelefonunkba, hogy van hely az autónkban, és hogy merre megyünk, mások pedig lecsaphatnak ezekre a helyekre. Az alkalmazás felhasználói szabadon választhatnak a sofőrök, az autók, és az általuk megszabott árak közt.

Egyébként az uniformizált pesti taxipiachoz szokott közönség számára például biztos, hogy megdöbbentő lenne ha a fővárosban hirtelen megjelenne egy ilyen vállalkozás, ugyanis ezek a cégek rugalmasságuk miatt rendesen le tudják nyomni az árakat. A  San Franciscóból indult Lyft például átlagosan harminc százalékkal olcsóbb, mint egy normál taxi.

Itthon is próbálkoznak vele

Bár itthon ilyen üzleti modell alapján még nincs jelenleg is működő vállalkozás – ugyan a Wundercarnak már van magyar Facebook-oldala, de az angol nyelvű oldaluk szerint még nem üzemelnek Budapesten –, hasonló példák azért vannak. Elsősorban városok közti közlekedésre találták ki az Autohopot és az Oszkárt, ahol az említett amerikai cégek mintájára kereshetünk fuvart, vagy sofőrt az interneten.

Imre Lóránd Balázs, az Autohop sajtófelelőse szerint a telekocsizás egyre népszerűbb Magyarországon, több telekocsi platform is van, de az a fontos, hogy melyik mögött van erős közösség. Szerinte az AutoHop közösségének az erejét az mutatja, hogy az AutoHopon található a legtöbb meghirdetett út, sőt három hónapja Romániában is elindították az oldalt.

Hasonló vállalkozás a nemrég indult Todibusz, amely olyan buszjáratokat ajánl, amiknek az indulási időpontját a közösség határozza meg. Szintén friss kezdeményezés a Sharingcar.hu, amely olyan autókat ad bérbe, amelyek Budapest bármely részén felvehetőek és használat után otthagyhatóak.

Örök wifi, alkalmi bringa és csavarhúzó

Bár a legnagyobb cégek az autó- és lakásmegosztásra szakosodtak, ezzel még koránt sem ér véget a megosztásra építő cégek sora. A vállalkozó szelleműeknek innentől kezdve lesz érdemes lopható ötletek után sasolniuk, hiszen a legtöbb üzleti modellnek még nincs magyar megfelelője.

Biciklije például sok embernek van, de télen csak a töredékük annyira tökös, hogy hóban és fagyban is azzal járjon. A gazdaságosabb felhasználást segíti elő Amerikában a Spinlister alkalmazás, amellyel kiválasztunk egy helyszínt, egy időpontot és egy árat, és már tekerhetünk is, ahova csak akarunk.

Az olyan környékeken, ahol sok wifi router van egy helyen, őrületes vicceket lehet csinálni abból, hogy a router nevével üzengetünk az összes wifi-kapcsolatot látó szomszédoknak. Ennél azonban sokkal okosabban is fel lehet használni a wifinket, és ezt teszi a Fon nevű alkalmazás, amely azért cserébe, hogy másokkal is megosztjuk az otthoni internetkapcsolatunkat, világszerte nyújt hozzáférést más Fon-felhasználók wifijéhez.

Viszont van egy csomó olyan tárgyunk a ház környékén, amit valószínűleg sokkal kevesebbet használunk a wifinél, vagy akár a biciklinknél. A Neighbourhoodgoods arra jött létre, hogy ha csavarhúzóra, létrára, vagy fűnyíróra lenne szükségünk, akkor azt a neten egy későbbi hasonló szívességekért cserébe tudjuk kölcsönkérni a szomszédainktól.

Nem csak tárgyakat lehet megosztani

Nem csak tárgyakat lehet viszont megosztani az internet segítségével: egy csomó alkalmazást találtak ki, amivel pénzért, vagy hasonló szívességekért cserébe bizonyos szolgáltatásokat tudunk igénybe venni.

Keress marketingcégeket és gyűjtsd össze a középvezetőik elérhetőségeit

vagy "írj képaláírásokat ezekhez a képekhez" – ilyen hirdetéseket lehet találni az Amazon Mechanical Turk nevű oldalán, amely a legkülönfélébb otthonról végezhető munkákat keresőket és kínálókat köti össze.  

Szintén munkaerőt közvetít az Exec, ahol környékbeli takarítókat lehet találni, és a TaskRabbit, ahol különféle ház körüli munkákhoz lehet munkaerőt keresni. Az ilyen alkalmazások közül a legviccesebb viszont talán a Dog Vacay, ahol ideiglenes gazdát találhatunk ebünknek, ha mi valamilyen oknál fogva épp nem tudunk vigyázni rá.

Nem mindenkinek tetszik

Viszont ahogy a legtöbb újszerű üzleti vállalkozás, a megosztáson alapuló cégek sem lettek egyből mindenki kedvencei. Bár itthon egyelőre viszonylag konfliktusmentes a cégek élete, az amerikai és nyugat-Európáról ez már nem mondható el. Ott leginkább két irányból érkezik a legtöbb támadás a cégek ellen: egyrészt a régebbi piaci szereplők elégedetlenkednek a konkurencia miatt, másrészt viszont cégek újszerűsége miatt a hatóságok nem mindig tudják időben szabályozni a változó iparágakat, így a cégek rendszeresen ebből adódó konfliktusokba futnak bele.

New York államban például 2010 óta illegálisnak számít 30 napnál kevesebb időre lakást kiadni, amennyiben a tulaj nem lakik a lakásban ezidő alatt. A városban egy per után kötelezték az Airbnb-t, hogy adja át a hatóságoknak a holnapon lévő vendégek adatait, és a cég vezetői elismerték, hogy valami adót azért fizetni kéne a szolgáltatás után.

San Franciscóban sem áll jól a cég szénája: a város egy tervezet alapján korlátozná, hogy melyik kerületekben lehet kiadni a lakásokat, a város többi részén pedig engedélyhez és kötelező biztosításhoz kötné a lakások kiadását. A cég vezetői itt is együttműködnének a városvezetéssel.

Londonban  pedig tízezer taxisofőr részvételével terveznek tüntetést rendezni júniusban az Uber miatt. A londoni taxisoknál az alkalmazás azért verte ki a biztosítékot, mert a taxisok szerint az amatőr sofőrök tisztességtelenül versengenek velük, hiszen egyrészt nem kell fizetniük az engedélyekért, másrészt nem vonatkoznak rájuk azok a szabályok, amelyek más taxisofőrökre igen. Berlinben és Brüsszelben pont ezért tiltották be az alkalmazást, és Franciaországban is emiatt igyekeztek - sikertelenül - beszabályozni az új piaci szereplőket.

Oszd meg okosan!

A vállalkozások ugyanakkor úgy tűnik, hajlandóak együttműködni a szabályozókkal és adott esetben az adófizetéstől sem rettennek vissza. Arra is volt már példa, hogy a taxialkalmazás mögött álló cég biztosítás megkötésére kötelezte a sofőröket, és arra is, hogy egy szállásközvetítő beadta a derekát, és kifizette a turisztikai adót az önkormányzat. Valószínűleg tehát csak idő kérdése, hogy a vállalkozások újszerűségéből fakadó konfliktusok rendeződjenek, ami sok szempontból előnyös lenne.

A New York Times publicistája Thomas Friedman például egyenesen arról ír, hogy egy teljesen új kor köszöntött be a vállalkozások szempontjából, ami a tulajdonlásnak is egy teljesen új koncepciója alakulhat ki az ilyen vállalkozások által.

Fotó: David Mcnew

És az sem egy utolsó szempont, hogy az embereket is teljesen új helyzetekbe kerülnek az új cégek miatt. Öt évvel ezelőtt a keményvonalas stopposokon kívül az emberek nagy része nehezen képzelte volna el, hogy egy vadidegen kocsijába huppanjon be, idegenekkel ossza meg a lakását, vagy hogy idegeneknél hagyja a kutyáját. A Wired cikke szerint az egész megosztásőrület következménye az, hogy amerikaiak végre megtanultak bízni egymásban.

Ha tehát a cégek, a versenytársak és a szabályozók képesek lesznek rendezni a vitákat, az új vállalkozások sok ember életét könnyíthetik meg. Ahogy az Economist cikke fogalmaz: „a megosztásra épülő gazdaság a digitális kor egyik hatalmas előnye, amit nem lehetett előre látni. A városoknak ezért nem betiltaniuk, hanem üdvözölniük kellene a megosztásra épülő vállalkozásokat”.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!