Itt a devizahiteles törvény!
További Gazdaság cikkek
-
Eldőlni látszik, megelőzi-e Kína az Egyesült Államokat a gazdasági harcban - Fickósan ébredt a forint karácsony másnapján
- Árulkodó számok: úgy vettek fel hitelt a magyarok, mintha nem lenne holnap
- A Toyota növelte globális autóeladásait novemberben
- Karácsonyi csoda: van, amiben Magyarország kenterbe veri az európai mezőnyt
Felkerült a parlament honlapjára a kormány várva várt devizahiteles törvényjavaslata. Az rögtön kiderül belőle, hogy nemcsak a deviza-, hanem a forintalapú hitelekre, valamint a pénzügyi lízingszerződésekre is vonatkozik. A végtörlesztők viszont kimaradnak belőle.
A szerződéseket életben tartja a javaslat, a Kúria által a múlt héten tisztességtelennek nyilvánított szerződéses feltételek kijavításával. A devizahiteles mentőcsomag-sorozatnak nincs vége, a törvény kilátásba helyezi, hogy az őszi ülésszakon a devizahiteles kérdés „végleges rendezésére” is sor kerül.
A lényeg:
- az árfolyamrés (ahogy a törvény fogalmaz: a különnemű árfolyamok) tisztességtelenségét megállapítja a törvény, és előírja, hogy emiatt el kell számolniuk egymással a bankoknak és a fogyasztóiknak; ez az összes devizaalapú hitel-, kölcsön- és lízingszerződésre vonatkozik. Az elszámolás módjáról külön törvény rendelkezik majd.
- az egyoldalú kamatemelések tisztességtelenségével kapcsolatban „megdönthető vélelmet” ír elő a törvény, ami azt jelenti, hogy amíg a bankok nem bizonyítják, hogy tisztességes volt a gyakorlatuk, addig tisztességtelennek kell feltételezni őket; a törvény itt minden hitelszerződésre kiterjeszti a Kúria két évvel ezelőtti állásfoglalásában megfogalmazott jogelveket;
- a fenti kérdésekkel foglalkozó pereket a törvény leállítja, és a végrehajtásokat felfüggeszti;
- a bankoknak egy hónapon belül felül kell vizsgálniuk a szerződéses feltételeiket.
Mi az a megdönthető vélelem?
A megdönthető vélelem ebben az esetben azt jelenti, hogy ha a bank nem bizonyítja, hogy tisztességes, akkor tisztességtelennek kell tartani – tehát az egyoldalú szerződésmódosításra irányuló gyakorlatuk alaphelyzetben tisztességtelen, mondja a tövény. A bizonyítási teher a bankok vállán nyugszik.
A végtörlesztők kimaradnak, mivel túlságosan jól jártak korábban. Ahogy a törvény indoklása fogalmaz: „a végtörlesztésekre а fogyasztók számára az akkori piaci feltételeknél, az eredeti szerződéses kötelezettségnél kedvezőbb feltételekkel — pl. а tényleges piaci árfolyamoknál kedvezőbb árfolyamon — került sor”.
Határidőket is előír a törvény (nem mostantól, hanem a törvény kihirdetésétől kezdve; várhatóan július 4-én szavaznak majd róla):
- A bankoknak 90 napon belül rendezniük kell az árfolyamrésből adódó kötelezettségeiket, azaz át kell számolniuk a hiteleket (ki kell vonni a tartozásból az MNB középárfolyam és a vételi, illetve eladási árfolyam különbségét).
- A bankoknak az egyoldalú kamatemelésekkel kapcsolatban 30 napjuk van arra, hogy bírósághoz forduljanak, eddig be kell adniuk a keresetet, amivel bizonyítani próbálják, hogy igenis tisztességesek voltak. A Fővárosi Törvényszéknek pedig újabb harminc napon belül döntenie kell ezekkel kapcsolatban.
A kormány tehát tömegesen átír magánjogi szerződéseket, igaz, a magyar állam nem először csinált ilyet a rendszerváltás óta. Az árfolyamrés ügyében úgy tűnik, nincs helye jogorvoslatnak. Viszont ha a bankok – minden valószínűségre rácáfolva – bizonyítani tudják a bíróságokon erőltetett tempóban, hogy az egyoldalú kamatemelések megfeleltek a Kúria által elvárt jogelveknek (átláthatóság, érthetőség/egyértelműség, objektivitás, tételes meghatározás, ténylegesség, felmondhatóság, arányosság és a szimmetria elvei), akkor megúszhatják ezt a büntetést.
A bankok fellebbezhetnek is, így az ügyek eljuthatnak a Kúriáig. A perekben az alperes a magyar állam lesz.
A Kúria devizahiteles-ügyben hozott, hatalmas horderejű döntésével itt, itt, itt és itt foglalkoztunk részletesebben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
