Így hizlalja a bűn a nemzetet

Tetszik, nem tetszik, az állam nem mindenható: elég sokan élnek olyan dolgokból, amikről a hatóságok nem tudnak túl sokat. Vagy a résztvevők akarják a legkülönbözőbb okokból elrejteni előle, amit csinálnak, vagy az állam intézményei nem elég erősek ahhoz, hogy mindenhol jelen tudjanak lenni.

A téma kutatója szerint a teljes világgazdaság negyedére nem látnak rá a hatóságok, de nagyok az eltérések az országok között: Nigériában például közel 80 százalék, Németországban és az USA-ban viszont tíz százalék alatti a rejtett gazdaság aránya. A környező országokban így alakult a rejtett gazdaság az utóbbi években:

A trend jó, de nálunk sajnos elég magas. Csak hát ezek elég bizonytalan becsléseken alapulnak.

Ami tényleg izgalomban tartja a statisztikusokat

Most viszont akár van adat, akár nincs, szeptembertől a gazdaság ismeretlen szeleteit is bele kell tenni a GDP-be az európai statisztikusoknak. Az európai statisztikai hivatal kényszeríti őket erre, amely egységesíteni szeretné a GDP- számítás módszertanát. Ez az európai számlák rendszerének 2010-es felülvizsgálata, röviden ESA2010, ami mostanában teljes izgalomban tartja a statisztikusokat.

Az új módszer szerint akkor is bele kell számolni minden tranzakciót a GDP-be, ha az illegális, feltéve, hogy a felek egyetértése alapján történt. Így a gazdaságba a legtöbb illegális dolog belejátszik,

Mivel ott ugye nem értenek egyet egymással a felek. A lopott zsákmány továbbpasszolása viszont már nagyon is tranzakció, akárcsak a csempészet, a prostitúció és a kábítószer-kereskedelem.

Valamennyi gazdaságot fel kell pumpálni a rejtett gazdaságra vonatkozó becslésekkel. Ez majd megoldja azt a problémát is, hogy például Csehországban már sok ideje legális a prostitúció, Hollandiában pedig a kábítószer-fogyasztás. (Ezenkívül egy sor kevésbé érdekes, ám talán még fontosabb kérdésben is felülvizsgálják-átírják az európai GDP-ket, ezekről a cikk végén felében lesz szó.)

Felfújni a megszámlálhatatlannal

Nincsenek könnyű helyzetben a statisztikusok, amikor rejtett gazdaságról van szó. Azt nehéz is vitatni, hogy hiába nem látja az állam, attól még valódi munkahelyeken dolgoznak emberek a gazdaság rejtett zugaiban, és valódi pénzt keresnek (vagy tüntetnek el). Viszont van két nagy probléma a méréssel:

• esélytelen pontosan becsülni,
• az állam költségvetése és az államadósság szempontjából csak közvetetten lehet számításba venni a feketegazdaságot. Csak akkor tudna az állam innen is közvetlenül bevételt felszívni, ha sikerülne kifehéríteni valahogy. Ez viszont már csak azért is problémás, mert sok gazdasági tevékenység pont azért rejtett az állam előtt, mivel csak úgy éri meg: ha az állam rálátna, akkor felhagynának vele.

Ezért vannak, akik szerint ez az egész GDP számolását megbízhatatlanná teszi, ha beteszik ezeket a kiigazításokat. Az angolszász pénzügyi sajtón végig is futott a „szex, drog és GDP” tematika az utóbbi hónapokban, elég negatív felhangok mellett, miután a brit statisztikai hivatal részletesen bemutatta, milyen fura módszerekkel fogják mérni a prostitúciót, a drogfogyasztást és a zugkereskedelmet. A prostitúciónál például részben a hollandiai fogyasztást veszik alapul, és van, ahol annyit írnak a módszertanra, hogy „az internet alapján”.  

Nehéz megmondani, hogy ki kezdte el az szürkegazdasággal felpumpálni a GDP-t, de az nagy feltűnést keltett, amikor Olaszország 1987-ben meglépte ezt. Egy pillanat alatt az ötödével nagyobb lett a gazdaság. Ezzel megelőzték Nagy-Britanniát, és a világ ötödik legnagyobb gazdaságává váltak. A nagy fordulatot el is nevezték Il Sorpasso-nak – talán Dino Risi Előzés című filmje után –, és az egész olasz közvélemény kitörő lelkesedéssel fogadta, pedig hát tényleg nem volt több egy statisztikai húzásnál (azóta egyébként a gazdaság mérete alapján visszacsúsztak a világban a kilencedik helyre). Most, hogy az illegális gazdaságot is hozzá kell számítani a gazdasághoz, még két százalékkal nagyobb lesz Olaszország.

Máshol sem ritka ez a trükk, Nigéria gazdasága például közel a kétszeresére nőtt idén áprilisban, Kenya pedig ötödével nagyobbra fúvódott. Sőt, nem is lehet trükknek nevezni, mivel a világ szinte összes országa beleszámol a GDP-jébe valami feltételezést a rejtett gazdaságáról. Persze nem árt vigyázni a nagy statisztikai felfújás közben: a szegényebb országok nem feltétlenül érdekeltek abban, hogy nagyobbnak tűnjön a gazdaságuk, hiszen akkor kevesebb nemzetközi segélyre lesznek jogosultak.

Ennél is nagyobb a tét az EU-ban, ahol a gazdag országok kevesebbet szeretnének befizetni, a szegényebbek pedig többet akarnak kapni a közös kasszából. Ez arra ösztönözné az országokat, hogy minél kisebb számot adjanak meg GDP-ként. A deficitre és az államadósságra vonatkozó szabályok és főleg a kötvénypiac ítélete miatt viszont nagyobb GDP-ban érdekeltek.

Utóbbi szempontjából érdekes lehet, hogy elméletileg extrém esetben

a kötvénypiacról, mivel a felületesebb befektetők csak annyit látnak, hogy javultak a makrogazdasági mutatók, nagyobb volt a „gazdasági növekedés", csökkent az országkockázat.

Trükközni viszont nem igazán lehet már, legalábbis Európában: a görög statisztikai botrányok óta – amikor is egyszer csak kiderült, hogy az éves hiány nem 3,7, hanem 13 százalék volt 2009-ben – elég szigorúan ellenőriznek az Eurostat ellenőrei. Magyarországon is jártak vagy háromszor azóta, és most már olyan rendszerben állítják elő a számokat, amiket gyakorlatilag rögtön ellenőrizni lehet a központból. Tehát a mozgástér nem túl nagy.  

A pokol bugyrai a magyar GDP-ben

A magyar kormánynak az államadósság és a költségvetési hiány szempontjából egész sokat segítene, ha az olaszokhoz vagy a britekhez hasonlóan adhatnánk egy mesterséges lökést a gazdaság méretének.

A gazdaság akkor 1 százalékkal nagyobb lett, és az adatokat vissza is vezették 2000-ig.

A kábítószer-fogyasztás lassan kezd közelebb araszolni a prostitúcióhoz a statisztikusok szerint, és a kettő együtt nagyjából hasonló ütemben bővül, mint a gazdaság egésze – olvashatjuk ki nagy nehezen a KSH évente kiadott adataiból. A drog- és szexipar mérete együtt kissé meghaladja a GDP 1 százalékát:

Na de ez hogyan jön ki? Hiszen nincsenek pontos adatok, amiket a statisztikusok regisztrálhatnának, mint a gazdaság többi részénél. Így a KSH csak becsülni tud, a következők alapján:

• Megnézik, hogy az egyes drogfajtákat hányan és mennyiszer fogyaszthatják, mik az átlagárak. Prostitúciónál ehhez hasonlóan a szolgáltatások típusát, átlagárát és az alkalmak számát próbálják megbecsülni.
• A főbb adatforrások az orvosi, igazságügyi jelentések, rendőrségi vizsgálatok eredményei, az adóhivatal, a vám- és pénzügyőrség, valamint az európai kábítószer-megfigyelő központ adatai. 

A KSH-nál egyébként azt feltételezik, hogy a bűnös szokások nem igazán változnak, csak nagyon lassan. A legfrissebb nyilvános becslés a kábítószer-fogyasztásra és a prostitúcióra 2002-ből van – ezeket itt lehet elolvasni, a GDP elemeinek leltáraként szolgáló, kíméletlenül részletes dokumentumban.

De nem tűnnek túl erősnek az adatok. A néhány éve készült módszertani leírás (amit itt olvashatunk el a 317. oldaltól kezdve) inkább csak általánosságokat rögzít, és nem tűnik úgy, hogy tükröződnének benne azok a forradalmi változások, amik a drogpiacon történtek az utóbbi években, vagy ahogy a prostitúció átalakult az internet farvizén. Persze remélhetjük, hogy a legutóbbi nyilvános becslés óta eltelt 12 évben csendben sokat módosítottak a becsléseken.

A kábítószer-gazdaságban forgó pénzeket így becsülték a statisztikusok 2002-ben:

Az elsőre látszik belőle, hogy

a marihuánakereskedelmi mérlegünk 14 milliárdos pluszt hozott az országnak, a teljes kábítószeres iparág pedig 62 milliárd forintot tett hozzá a látható gazdasághoz. Igaz, a KSH szerint a drogkereskedelem főleg külföldi bűnözők kezében van, és ha a többi drogot is hozzászámítjuk a külkereskedelemhez, akkor inkább már kisebb mínuszunk van ebben az iparágban. A jövedelemből 22 milliárdot külföldre utaltak.

A lányfuttatáshoz kapcsolódó bevételeket viszont zömmel hazai bűnöző klánok zsebelik be a KSH szerint, miközben a fogyasztók nagyrészt külföldiek, azon belül is javarészt kamionosok. Bonyolítja a prostitúció mérését, hogy Magyarországon ugyan a prostitúció önmagában legális lenne, de egy sor hozzá kapcsolódó tevékenység már érthető módon nem az (például a lányok futtatása és az emberkereskedelem, a kerítés, a szobakiadás vagy a védelmi pénzek szedése).

Mindenesetre, ha összeszedjük a számokat, kiderül, hogy a bűnözés Magyarországon sem teljesen elhanyagolható gazdasági ágazat. A KSH ezekben a számokban foglalta össze az illegális gazdaság teljes hatását:

Az illegális tevékenységek hatása, összesen, 2002 (milliárd forint)
Kibocsátás	246
Folyó termelőfelhasználás	54
Import	30
Export	15
Bruttó hozzáadott érték	161
Munkavállalói jövedelem	65
Vegyes jövedelem	96
Külföldre fizetett munkavállalói jövedelem és vegyes jövedelem	21
Belföldi fogyasztás	176
Ebből: nem-rezidensek fogyasztása	42

Ez nem kevés pénz, főleg annak fényében, hogy a GDP 2002-ben még csak 17 ezer milliárd volt – így az illegális gazdaság  közel 250 milliárd forintos  kibocsátása a teljes gazdaság majdnem másfél százalékát tette ki. (Ez nem ellentmondás: az illegális gazdaság nem csak a teljes gazdaságnak, hanem még a rejtett gazdaságnak is csak egy kisebb része; ez utóbbi, ahogy fentebb mutattuk, a szakértői becslés szerint a GDP ötödénél is nagyobb.)

A számítási módszeren egyébként nem is fognak változtatni az ESA2005 bevezetésével. Új dolog viszont, hogy hozzá kell adni a csempészetet, amitől a KSH eddig ódzkodott. Szerintük ezt sokkal nehezebb megbecsülni: itt nem viszonylag állandó kereslet és kínálat van, a csempészek folyamatosan és villámgyorsan alkalmazkodnak az új szabályozáshoz. A trafiktörvény például pillanatok alatt hatalmas lendületet adott a hazai cigicsempészetnek. Ez túlságosan változékony terep ahhoz, hogy akár statisztikai módszerekkel, akár mendemondák alapján becsülni tudott volna a KSH. Most viszont muszáj lesz.

Alvilág? Még a kistermelők is nagyobb játékosok

Az illegális gazdaság méretére fent hivatkozott szakértői becslés és az, amit az eddigi statisztikák a GDP-be beleszámoltak, két eltérő szám. Nem is kicsi a különbség. A legfrissebb adat 2005-ből az alábbi: 

Mekkora a rejtett gazdaság a GDP-ben, és azon belül mekkorák a részek? (százalék a GDP arányában)
	Ennyivel igazítja ki a KSH a GDP-t a rejtett gazdaság becsült értéke miatt	Ezen belül: gazdasági szereplők torzított adatközlése (adócsalás)	Kistermelők	Illegális gazdaság (drog, prostitúció)	Egyéb hiba, beszerezhetetlen adat (borravaló, hálapénz stb.)
2002	15,3 százalék	61,8	23,6	6,1	7,4
2005	14,9 százalék	57,7	22,2	6,5	11,5

Itt az is látszik, hogy az illegális gazdaság 1-1,5 százalékos mérete mennyire eltörpül a szürkegazdaság egészéhez képest. Nagyjából akkora mértékben kell korrigálni a GDP-t a bűnözők termelése miatt, mint az egyéb statisztikai hibák miatt (ide tartozik a borravaló, a hálapénz vagy a természetbeni bérek, amire lehetetlen adatot beszerezni, továbbá a KSH vagy a többi hatóság adatfeldolgozási hibái).

A torzított adatközlés hatása viszont tízszer akkora, mint a bűnözésé. Ide tartozik az áfacsalás, a számla nélküli tranzakciók, a készpénzben fizetett bérek, a szolgáltatásként könyvelt jövedelmek – ami közös bennük, hogy a céljuk a csalás, azaz az adófizetési kötelezettség csökkentése.

De még azok a kistermelők (mezőgazdasági őstermelők, lakásfelújítók stb.), akik akár szabályosan, akár szabálytalanul dolgoznak a hatóság tudta nélkül, még ők is háromszor akkora értéket teremtenek a becslés szerint, mint a maffiózóink.

Nem jövünk ki jól belőle

Csakhogy a nagy európai statisztikai felülvizsgálat nem csak a rejtett gazdaságról szól. Sokkal fontosabb, ám sokkal kevésbé érdekes dolgokat is máshogy kell kezelni mostantól.

Az országok GDP-jére a legnagyobb hatással az lesz, hogy a kutatás-fejlesztés költségei az eddigi mínusz helyett beruházásnak minősülnek majd, ami a GDP szempontjából pluszt jelent. Mivel mi nagyon keveset költünk kutatás-fejlesztésre, így az egész átszámolósdiból nem fogunk olyan sokat profitálni. A skandinávok viszont igen:

Ki mennyit nyer szeptembertől az új szabályokkal?
+ 0 - 1 százalék	Lengyelország, Románia, Magyarország, Lettország, Litvánia
+ 1 - 2 százalék	Olaszország, Spanyolország, Írország, Csehország, Észtország, Szlovákia, Szlovénia
+ 2 - 3 százalék	Belgium, Németország, Franciaország, Dánia
+ 3 - 4 százalék	Ausztria, Hollandia, Nagy-Britannia
+ 4 - 5 százalék	Finnország, Svédország

A változások hatásaként azok a tudásgazdaságban sikeres országok, amelyek eleve gazdagabbak, most még nagyobb távolságba fognak kerülni tőlünk. Igaz, a KSH nem ért egyet az Eurostat becslésével, szerintük nem 0-1, hanem 1-2 százalékkal bővülhet majd a magyar GDP a felülvizsgálat után.

(Más kérdés, hogy maga a szabálymódosítás is vitatható, hiszen messze nem minden k+f kiadásnak lesz értelmes eredménye, aminek pedig igen, az eleve megjelenne később a többi, már most is számba vett mutatóban.)

Ezen túlmenően is lesz még 44 kisebb-nagyobb változás. A KSH szakértői szerint a k+f elszámolása mellett még két fontos dolog lesz: a katonai költés szeptembertől felhalmozás lesz, és hogy elhatárolják a kormány gazdálkodásától a kormányzati vállalatokat.

Magyarország szempontjából az lesz igazán érdekes, hogy a magán-nyugdíjpénztári pénzek lenyelésének elszámolását elhúzzák 25 évre. Ez azt jelenti, hogy nem minden pénz 2011-ben üti majd az államkincstár markát. A 3000 milliárd forint (ami akkor jelentős pluszba vitte a költségvetést) csak lassan fog a költségvetésbe csordogálni. Így a hiánymutató is változni fog, 2011-ben valószínűleg eltűnik majd a hatalmas plusz, a 2012-es és 2013-as hiányadatok pedig javulni fognak.