Ön átlátja, hogy mennyibe kerül a bankszámlája?

Az utóbbi években több mint 50 százalékkal drágultak a bankszámlához kapcsolódó költségek, amit az MNB sem néz jó szemmel. A díjemelések miatt a hitelintézeteket már két körben meg is büntették és több milliárd forintot kellett visszafizetni az ügyfeleknek. Az átlag számlatulajdonosnak viszont fogalma sem volt, hogy mi történik a számlájával, a bank mit tehet meg, miért mennyit fizet.

Ennek szeretne a hírek szerint az MNB véget vetni és valamilyen egységszámot megalkotni, ami alapján láthatja az egyszeri ügyfél, hogy melyik bank kínálja neki a legjobb ajánlatot.

Még nem tudni pontosan, hogy hogyan képzelték el ezt, de az egyik módszer lehet olyan elképzelt ügyfélcsoportok megalkotása, mint például a tanulók vagy a munkakezdők; átlagos ügyfelek; prémium ügyfelek és nyugdíjasok. Az egyes csoportokat a havi jövedelem és költések nagysága és típusa és talán még az életkora határozhatja meg.

A bankszámlák között jelentős árkülönbségek vannak, egy átlagos ügyfél évi 10 ezer forint alatti költségből is megúszhatja a teljes bankszámlaköltségét (a kártya éves díjával együtt), de ez akár 60 ezer forint is lehet.

Tehát az egyes csoportokra vonatkozó éves díj lehet egy jó mutatószám, amiben az elképzelt tranzakciók rögzítettek (nyilván ezek jól elkülöníthetőek mindegyik mintaügyfél csoportnál). A teljes éves díj lehet a legjobb érték, mert benne van az összes költség. Viszont nem lenne érdemes az első évi díjjal számolni, mert sok bank még mindig akciózik, és például 3-6 hónapig nem számol fel bizonyos díjakat vagy az első évben díjmentesen vagy kedvezményesen adja a bankkártyát is.

120 féleképpen vonhatnak le pénzt

Azért lenne ez logikus, mert az ügyfeleket nem érdekli, hogy milyen típusú és nevű költségek vannak, a lényeg, hogy mennyibe került a számla az év végégre. Több mint 120 féle költség tartozik egy számlához és a bankok nagyon kreatívok az elnevezésekben. A havi díjat van, ahol számlavezetési díjnak hívják, de van számlafenntartási, havi zárlati díj is (van olyan bank, amelyik mindhármat egyszerre felszámítja), csomagdíj, számlazárási vagy ügyfélkapcsolati díj is – és ez igazából egyfajta díj, csak különböző megnevezésekkel.

Utalásoknál is van eseti utalás, rendszeres utalás, csoportos beszedés és külföldi utalás – mindez bankon belül és kívül és külön díjszabás van a fiókban, telebankon vagy internetbankon megadott tranzakciókhoz, illetve akár 4-5 féle díjtétel is tartozhat egy tranzakcióhoz. Tehát tényleg nem érdemes ezekben elveszni, a tájékozódást valahogy egyszerűsíteni kell.

Ennél eggyel durvább lépés lehet, ha az MNB megadna egy havi-éves maximum költséget, amibe az egyes mintacsoportnak szánt számla teljes költsége bele kell férjen meghatározott típusú és összegű tranzakciós erejéig. Ehhez hasonló elképzelés volt az Alapszámla is, ami aztán elvetettek.

A túlbonyolított és a túlegyszerűsített

A probléma az lehet a THM-hez hasonló „egyen számmal”, hogy senki sem fog pontosan annyit fizetni, amennyit ez a mutató kiad. Minden hónapban változik, hogy mennyit költünk el, hányszor vásárolunk kártyával (azaz hány SMS-ért kell fizetni) és egyszeri nagyobb utalások és készpénzkivételek is előfordulhatnak. De még ez is sokkal jobb lenne, mint a mostani rendszer, ami átláthatatlanná teszi a valós összehasonlítást online kalkulátorok nélkül. Általában 2-3 hirdetményből kell összenézni a számla és kártya, illetve SMS vagy akciós díjakat.

Ezek egymásra utalnak, a bankkártya típusa kihatással lehet egyéb költségekre is, így a több száz féle számlakonstrukcióból és 50+ féle akcióból, kedvezményes lehetőségből nehéz megtalálni magunktól a legjobbat. A sok díjtétel és „bonyolítás” nem azért van, mert a bankok követhetetlenné akarják tenni a rendszert (bár tény, hogy lehetnének a díjhirdetmények sokkal átláthatóbbak is), hanem a bankszámla-bankkártya egy nagyon komplex termék (nem úgy, mint egy lekötött betét). Bár ennek ellentmond, hogy a lakosság alig néhány százaléka hasonlítja össze a számladíjakat, pedig itt is (hasonlóan a telefonokhoz és internet előfizetéshez) 2 évente meg kellene nézni a versengő ajánlatokat.

A THM vagy az EBKM sem hibátlan

A hiteleknél a hatóságok által kedvelt THM, vagyis a Teljes Hiteldíjmutató, amit minden reklámban láthatunk, sem tökéletes. Sokan nem tudják, de ez a százalékos érték jelzáloghiteleknél 5 millió forintos hitelösszegre és 20 éves futamidőre szól átlagos ügyfélminősítésnél. Tehát ha már 6 millió forintra lenne szükségünk és az átlagnál magasabb a jövedelmünk (vagy csak az ingatlan 50%-át nem éri el a hitelösszeg), vagy akár csak 10 éves futamidőre veszünk fel hitelt, akkor egészen más kamattal és THM-el kaphatjuk meg a hitelt. Egyre több bank kínál kamatkedvezményeket ha más banki terméket vagy szolgáltatást (csoportos beszedéseket, biztosítást, lakástakarék pénztári megtakarítást) vagy meghatározott számlacsomagot választunk a hitel mellé. Szinte minden bank ad kedvezményt, ha a jövedelmünket hozzájuk utaljuk, ezzel sem számol a THM és a kamatperiódussal sem (vagyis, hogy adott hitelnek hány évig fix a kamata).

A betéteknél használt EBKM (Egységesített Betéti KamatlábMutató) is egy ilyen viszonyszám, ami alapján könnyebben választhatnánk ki a megfelelő betétet. Viszont ez sem számol a változó kamatú betétek esetleges kamatváltozásával, az esetleges befektetési termékhez kapcsolódó kockázattal, költségekkel, sem a számlavezetési díjjal (amit fenn kell tartani ahhoz, hogy betétet köthessünk le), és a kamatadóval se.

Jó az, ha van valamilyen egyszerű tájékozódási pont, de csak ezen egy mutató alapján nem érdemes a döntést meghoznunk.

Így csinálják a britek

Nyugaton is bonyolultak a banki termékek, ott sem igazodnak ki rajtuk az emberek. A felügyeleti szervek Angliában is szívesen vennék, ha aktívabbak lennének az ügyfelek a termékek összehasonlításában és akár bankunk lecserélésében. A legtöbben amellett, hogy vakfoltként kezelik a bankszámlaköltségek optimalizálását, félnek a bankváltástól és az elhúzódó, akár több hónapos ügyintésétől. Angliában tavaly szeptemberben bevezettek egy olyan rendszert, amelyben a bankoknak 7 munkanapon belül át kell vinni az új számlára a beállított utalásainkat és akár még a mínuszban lévő folyószámlahitelünket is (ezt garantálják is) ingyen és ha a régi számlaszámra érkezne még pénzünk, akkor 13 hónapig automatikusan az új számlaszámra továbbítják.

Ezt nem erőltették rá a bankokra, hanem önként csatlakozhattak - a piaci verseny és a tucatnyi banki termék összehasonlító oldalnak köszönhetően, aki ebből kimarad, az sok váltani akaró ügyfélről lemaradhat. Egy hasonló intézkedés talán itthon is arra késztetné a bankokat, hogy még jobban versenyezzenek szolgáltatás és árak tekintetében, és talán ez kimozdítaná azt a vélhetően több százezer ügyfelet is, aki tízezrekkel többet fizet a meglévő (valószínűleg már évek óta nem értékesített) számlacsomagjában.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!