Hülyeségnek tűnt, de megszavazták

 Hiába a tiltakozások, az ellenérvek, a párton belüli rosszallás, valamint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ellenvetései, a KDNP Orbán Viktor közreműködésével végül csak keresztülverte a teljes kormánypárton az akaratát: vasárnaponként néhány kivételtől eltekintve nem lehet majd vásárolni a boltokban. A törvényjavaslatot ma fogadta el az Országgyűlés, az jövő márciusban lép hatályba.

Mivel a kötelező vasárnapi pihenésről szóló javaslat körül volt némi kavarás az elfogadás előtt, nem árt tisztázni, pontosan mi is maradt a végső verzióban, melyik boltok maradhatnak nyitva, és melyeknek kell majd bezárniuk vasárnaponként.

December és egy nap

A tilalom a kiskereskedőket érinti általában, vagyis nem csak az élelmiszerboltokat, hanem a ruhaüzleteket, elektronikai boltokat, barkácsáruházakat, bútorboltokat, szaküzleteket stb. Ők vasárnaponként nem nyithatnak ki, leszámítva a karácsony előtti négy vasárnapot, és még egy szabadon választott vasárnapot, amelyet legalább 15 nappal korábban be kell jelenteni. Ezeken kívül december 24-én, és december 31-én nem vonatkozik még rájuk a tilalom, ilyenkor reggel hat és dél között árusíthatnak.

Nyitva tarthatnak a gyógyszertárak, a reptereken és pályaudvarokon lévő üzletek, a börtönökben, kórházakban lévő boltok és a benzinkutak. Továbbra is szabad vasárnap vásárokat tartani és piacokon árulni, és nincs gond a katonai létesítményeken belül működő üzletekkel sem. Nem vonatkozik majd a vasárnapi tiltó szabály az idegenvezetőkre, a lovas szolgáltatásokra, szálláshely-szolgáltatásokra, utazásszervezőkre, közvetítőkre, a szálláshelyen lévő kereskedelemre, a vendéglátásra, valamint a világörökségi területen található üzletekre. És a stadionokra sem: meccs alatt vasárnap is nyitva tarthatnak az üzletek.

Maga itt a tulaj lánya?

Rajtuk kívül megússzák azok a 200 négyzetméternél kisebb eladóterű üzletek is, ahol a cég legalább egyötödét birtokló tulajdonos maga, vagy valamelyik családtagja áll a kasszánál. Itt ha jönnek az ellenőrök, írásban kell nyilatkozni arról, hogy tényleg a tulajdonos, vagy családtag az illető.

A plázák elvileg nyitva lehetnek, de benne a boltok már csak akkor, ha megfelelnek a feltételeknek. Kérdés persze ki megy be azért a néhány kis üzletért, ha a nagy tömegeket bevonzó nagy elektronikai vagy sportüzletek, élelmiszerboltok vagy ruházati áruházak nem lesznek nyitva.

A trafikok sorsa sokáig kétséges volt: Lázár János és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők korábban beadtak egy módosító indítványt, mely a törvény hatályát a trafikokra is kiterjesztette volna, később aztán a dohányboltokat a kivételek közé sorolták. Az elfogadott egységes bizottsági módosítóba viszont aztán végül mégsem kerültek a kivételek közé a dohányboltok, vagyis a tilalom rájuk is vonatkozik.

Nem csak a vasárnapi nyitva tartásnak csap oda a kormány: hétköznap sem lehet majd bármeddig nyitva lenni, csak 6 és 22 óra között. Ez nem csak az éjszakai tescózásokat érinti majd, betesz az összes, kétszáz négyzetméternél nagyobb éjjel-nappalinak, illetve azokat a kétszáz négyzetméter alatti, sokáig nyitva tartó üzleteket is érinti, ahol nem a tulajdonos, vagy családtagja áll a pénztárnál éjszakánként.

Meg akire a kormány azt mondja

Részleges tilalom vonatkozik a virágboltokra és újságosokra, ők adott méret alatt vasárnaponként délig nyitva lehetnek, és külön kategóriába esnek majd a pékségek is. Azok a boltok ugyanis, ahol csak pékárut és tejterméket árulnak, nyitva lehetnek vasárnap, de csak reggel öt és dél között, és náluk hétköznaponként is megengedett a hajnali öt órás nyitás.

Ezeken kívül a kormány meghagyta magának a lehetőséget, hogy egy rendelettel bárkit felmentsen a szigorú szabályok alól, ha úgy érzékeli, hogy az adott településen, vagy településrészen az indokolt.

Aki a nyitva tartási szabályokat megszegi, nem csak bírságra számíthat, de kényszerpihenőre is. Az első alkalommal legfeljebb három, legalább egy hétre bezáratják a boltját, a negyedik alkalommal pedig már egy éves felfüggesztést kap.

Kevesebb nap = kevesebb ember

A kereszténydemokraták elsősorban a munkavállalók védelmét, a pihenés és a családi együttlét fontosságát hangsúlyozták javaslatuk benyújtásakor, és kétségtelen, ilyen szempontból szólnak is érvek mellette. Az ötlet ellenzői szerint azonban a pozitív hatások eltörpülnek a tragikus munkaerőpiaci következmények, a fogyasztói szabadság szűkülése mellett. Az ellenző kormánypárti politikusok pedig leginkább azért aggódtak, mert a vasárnapi vásárlás népszerű Magyarországon, nem éreztek a kérdésben széles társadalmi konszenzust.

A KDNP, és a kormány ugyanakkor nem hisz már abban sem, hogy a vasárnapi zárva tartás leépítéseket hoz az áruházaknál, a forgalom ugyanis nem csökken pusztán attól, hogy egy nappal kevesebb marad a vásárlásra, csak áttevődik a többi napra. Azonos forgalom mellett pedig szerintük a kevesebb napon is ugyanannyi áruházi dolgozóra, raktárosra, pénztárosra, árufeltöltőre, targoncásra, takarítóra lesz szükség. A CBA, amely az ötlet kevés támogatójának egyike volt, nyomatékot adva a kereszténydemokrata érvelésnek, egyenesen vállalta, hogy nem lesz leépítés az áruházaikban.

Sajnos azonban ez az ígéret nemzetgazdasági szinten túl sokat nem jelent, és nem csak azért, mert a franchise-rendszerben, önálló gazdasági társaságonként működő CBA-üzletek állományára a lánc vezetőinek eleve nem lehet túl nagy befolyásuk. Hanem azért sem, mert a nemzetközi tapasztalatok sem ebbe az irányba mutatnak.

A vizsgálatokra jó terep volt a kanadai szabályozás változása a nyolcvanas években, a német változások a kétezres években, de több brit, holland és svéd kutatás is készült. A kutatási módszerek különbözőek voltak, akárcsak az egyes piacok, és a gazdasági környezet, a legtöbb helyen ráadásul éppen a szabályok alól felszabadított piacot elemezték, így nem minden feltárt összefüggés releváns. Néhány általános tanulság azonban körvonalazódik.

Az egyik ilyen tapasztalat, hogy a nyitva tartás korlátozása a teljes kiskerforgalmat nem dönti be jelentősen, át lehet szokni a többi napra, a forgalom tényleg inkább a jövedelemtől függ. Az alkalmazottak létszámára viszont a vasárnapi zárva tartás ettől még negatív hatással van. Talán nem véletlen, hogy az osztrákoknál, akikre a törvény előterjesztésénél többek között hivatkoztak, ellenkező irányú törekvések vannak, a bécsi cégek kifejezetten szeretnének vasárnap is nyitva lenni.

Magunk alatt vágjuk a fát

Lehet, hogy a kormány abban bízik, hogy az adósmentő csomaggal csökkentett havi törlesztők  miatt az embereknél több pénz marad és többet vásárolnak, ez valamennyire enyhíti majd a károkat. De hogy a hatás a munkahelyek szempontjából mindenképpen negatív lesz, tagadhatatlan. Lehet, hogy ez majd csak az elmaradó munkaerőfelvételben jelentkezik, lehet, hogy leépítésekben: az Országos Kereskedelmi Szövetség mindenesetre korábban 15-20 ezer fő elbocsátásával kalkulált a vasárnapi tilalom hatására, mások ennél nagyobb számokat is mondtak.

Ez pont az az alacsony képzettségű réteg, amely munkanélkülisége az egész régió egyik legsúlyosabb problémája, és amellyel mindeddig a kormány sem tudott a közmunkán kívül túl sokat kezdeni. Akik éhbérért dolgoztak a hipermarketben vasárnaponként is, most meg majd lehet, hogy pihenhetnek hétvégén, de ha kirúgják őket, a hét többi napján sem lesz más dolguk.

A kicsik nyernek még így is

Hogy lehet eközben a CBA, a Coop és Reál, a három magyar kisbolt-lánc mégis magabiztos? Miért támogatják ők is a vasárnapi zárva tartás ötletét, ha 200 négyzetméter felett az ő üzleteik sem maradhatnak nyitva? A válasz a nemzetközi kutatások egy másik fontos tapasztalatából adódik.

Konkrétan abból, hogy a nyitva tartási idő szabályozása általánosságban különbözőképpen hat a különböző méretű, és típusú üzletek forgalmára és alkalmazottainak számára.

A vasárnapi nyitva tartás, és úgy általában a nyitva tartási idő szabályozatlansága a hatékonyabb, nagyobb méretű láncoknak kedvez, az alkalmazottak száma is itt nő nagyobb mértékben a nyitva tartási idő meghosszabbításával. És értelemszerűen ők vesztenek vele a legtöbbet, ha a vasárnapi nyitva tartást betiltják.

Jó ideje lehetett hallani arról nálunk is, hogy a kisebb boltoknak igazából csak púp a hátán a vasárnapi nyitva tartás, a verseny miatt kényszerülnek bele, ha a hipermarketek nem csinálnák, ők sem nyitnának ki.

A nagyok előnyét ebben a kérdésben jól alátámasztják a hazai statisztikák is, a legtöbb vasárnapi vásárlást itt végezzük, miközben a legkevesebbet a kisbolt-láncokban.

(A fenti ábra értelemzéséhez néhány példa: hipermarket: Auchan, Tesco, Interspar, cash and carry: Metro,  diszkont: Lidl, Aldi, Penny,  szupermarket: Spar, kisbolt-lánc: CBA, Reál, Coop, független kisboltok: független kisboltok, drogéria: Rossman. És ezek csak a napi fogyasztási cikkeket mutatják, ruha, tévé, hűtő stb. nincs benne.)

290 milliárd a tét

Ha pedig a vasárnapi tiltás általános is lesz, azzal a kisebb méretű üzletek, így többek között a CBA, Coop, Reál inkább nyernek, mint vesztenek, hiszen nem kell nyitva lenniük, mikor eleve nem szeretnének, másrészt részben náluk fog majd lecsapódni hétköznaponként a hipermarketekből kieső vasárnapi fogyasztás egy része. (Feltételezhető persze, hogy a péntekkel és szombattal a nagyok azért még így is elég nagy forgalmat tudnak majd maguknál tartani.) A GfK felmérése szerint éves szinten durván 290 milliárd forint újraelosztásáról van szó, Orbán is 250 milliárdot emlegetett pénteki, Napi Gazdaságnak adott interjújában.

A hatás egyébként, miszerint a vasárnapi tiltás inkább a nagyok ellen hat, olyannyira egyértelmű, hogy korábban egyes közgazdászok azt gondolták, a boltok nyitva tartásának hétvégi korlátozása a fogyasztóknak még jó is lehet, ugyanis nagyobb teret nyit a kisebb boltok előtt, ha pedig több kis bolt van, nagyobb a verseny. A nagyobb verseny pedig megvédi a fogyasztókat a kevés szereplős piacokra jellemző áremelkedéstől.

A későbbi, elsősorban Észak-Amerikában és Európában készült kutatások alapján azonban úgy tűnik, ez az előny nem nagyon mutatható ki. A negatív foglalkoztatási hatások annál inkább. Néhány újabb tanulmány következtetése pedig, hogy a nyitva tartás korlátozása valójában nem más, mint a nem elég hatékony kiskereskedők állami védelme. Ez pedig hosszabb távon inkább kárt okoz a fogyasztóknak.