Móric
14 °C
15 °C

A Skype-ot fúrta szigorúan bizalmasan a Telenor

2014.12.19. 12:12
Most akkor ki a felelős az elfuserált netadóért? Előkerült egy szigorúan bizalmas prezentáció, amiről annyi biztos, hogy a Telenor vitte be egy kormányzati tárgyalásra. Ebben a cég azt indítványozta, hogy terjesszék ki a távközlési adót az olyan internetalapú hangtovábbítással, azaz VoIP-szolgáltatással foglalkozó vállalkozásokra is, mint a Viber vagy a Skype. A kormányzati szereplők ma már úgy emlékeznek, ebből a lobbista javaslatból jött ki az internetadó terve, a Telenor viszont azt állítja, ők csak az internetadó bevezetésének bejelentése után jelentek meg az anyaggal egy minisztériumi egyeztetésen, hogy mentsék, ami menthető. Valaki nem mond igazat. Sokat sejtető, hogy az NGM nem válaszolt a kérdéseinkre.

Ma már a Fidesz vezetői és a kormányzati szereplők is tudják: komoly hiba volt az internetadó bevezetésének ötlete. Az adótervezet nagyban hozzájárult a kormánypárt és a miniszterelnök súlyos népszerűségvesztéséhez. Újabban kormányzati körökben igyekeznek is – legalább részben – lerázni a felelősséget, és azt állítják, hogy nem a politikusok agyából pattant ki a javaslat, hanem a távközlési piac egyik jelentős szereplője hozta házhoz.

Néhány nappal az októberi tüntetések után az egyik gazdasági lap megpendítette, hogy több forrásból származó értesülései szerint a forgalom alapú internetadót az iparág egyik szereplője kezdeményezte, és nem – ahogy mindenki gondolta – Orbán Viktor miniszterelnök találta ki. A Portfolio cikke nem nevesítette a céget, de az utalásokból egyértelmű volt, hogy a Telenor a gyanúsított. A távközlési cég a cikk megjelenése után meg is szólalt, és azt állította, „nincs köze az internetadóhoz”, és soha nem lobbiztak ilyen típusú adóért.

A Telenor nagyjából igazat is mondott, hiszen tényleg nem az internetadó ötletével házaltak a kormányzati szereplőknél, hanem a távközlési adó egy jóval szűkebb kört érintő szélesítésével.

A norvég hátterű cég, amely tavaly lett a kormány stratégiai partnere, azokat a nagy, globális cégeket ajánlotta a politikai vezetés figyelmébe, amelyek folyamatosan rontják a magyarországi szolgáltatók forgalmát, de közben semmilyen adót sem fizetnek.

Az Index birtokába került prezentáció lényegi javaslata:

Hasonlóképpen a „hagyományos” távközlési szolgáltatókhoz, a VoIP szolgáltatók is távközlési szolgáltatást nyújtanak, azonban a jelenleg hatályos távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény hatálya nem terjed ki rájuk.

Javaslatunk értelmében a VoIP szolgáltatók is a távközlési adó alanyává válnak és (adó)regisztrációs kötelezettséggel tartoznak Magyarországon. Az adó alapja a VoIP szolgáltatás magyarországi felhasználója által indított hívások (hang, illetve videó) időtartama, az adót a VoIP szolgáltató vallja be és fizeti meg.

A „szigorúan bizalmas” felirattal ellátott, alig tízoldalas Power Point-os beadvánnyal az a probléma, hogy nincs rajta dátum, ezért nem tudni, mikor készült. (Az Index egy nyomtatott változathoz jutott hozzá.) A benne felhasznált adatok között vannak viszont 2014. szeptemberiek is, így az biztos, hogy éppen az adójavaslattal párhuzamosan, októberben készülhetett.

Tény viszont, hogy a prezentáció szövegében sehol sem szerepel az internetadó kifejezés, és nincs szó benne a teljes iparágat sújtó adóemelésről sem.

Ötlet a piacról

Egy kormányzati háttérbeszélgetésen a múlt héten egyértelműen azt állították, hogy a netadó alapötletét a Telenor szolgáltatta. Arra is utaltak, hogy a cég a saját távközlési adóját szerette volna csökkenteni, ezért próbálkozott egy különalku megkötésével.

A beszélgetésen az hangzott el, hogy,

a Telenor nem kevesebb mint 6 milliárdot akart megspórolni, ezért jelentkezett egy alternatív megoldással,

amely más helyről pótolta volna a költségvetés számára a kieső összeget. A forrás szerint a kormányzati oldal csak abban hibázott, hogy a piaci szereplő javaslatát hagyta átszűrődni a rendszeren, hogy végül az internetadónak elkeresztelt adókiterjesztés formájában kerüljön beterjesztésre.

A kávézáshoz vitték

A Telenor szerint ez a kormányzati állítás azonban nem igaz. A vállalat kommunikációs igazgatója, Kutas István azt mondja, a prezentációt október 21-én, azaz a netadó bevezetésének bejelentése után vitték be az NGM-be, amikor a hirtelen megbolydult helyzet miatt Orbán Viktor utasította Varga Mihályt, hogy kávézzon egyet az iparág fontosabb szereplőivel. Erről a találkozóról Lázár János október 22-i sajtótájékoztatójáról tudhat a közvélemény.

Kutas szerint a minisztériumi megbeszélésen a Telenor a többi cég képviselőjének jelenlétében elmondta, hogy rendkívül károsnak tartja és ellenzi az internetadóval kapcsolatos tervezetet, és annak visszavonására kéri a kormányt. A társaság később több, közös iparági levélben is megerősítette ezt az elkötelezettségét.

Ugyanakkor – állítja a szóvivő – a Telenor jelezte, hogy ha a kormány mindenképpen ki akarja terjeszteni a távközlési különadót, mert a költségvetésnek további adóbevételekre van szüksége, akkor azt nem az internetforgalomra kellene kiterjeszteni, hanem a hangszolgáltatást nyújtó nemzetközi VoIP-szolgáltatókra. Ezek a cégek valójában a távközlési iparághoz tartoznak, ugyanakkor a percalapú távközlési különadót nem fizetik, ezzel versenyelőnyhöz jutnak a Magyarországon adózó és befektető távközlési szolgáltatókkal szemben.

Megkerestük Varga Mihály gazdasági minisztert is, hogy ő mit mond a lobbianyagról. Tőle azonban egyelőre nem kaptunk választ.

Legyen 2 forint egy VoIP-perc

A távközlési adó

A távközlési adó bevezetéséről 2012 májusában határozott az Országgyűlés, és először tavaly augusztusban kellett megfizetniük a távközlési cégeknek. A szolgáltatóknak két forintot kellett fizetniük vezetékes és mobil telefonhívásonként és megkezdett percenként, továbbá minden elküldött üzenet – SMS és MMS – után is. Ezt az adót 2013-ben tovább növelte a kormány, tavaly augusztustól 3 forintra emelték az SMS-enként, illetve telefonhívások esetén percenként fizetendő összeget.

A rövid, számos grafikonnal tarkított beadvány azt próbálta megmutatni, hogy az olyan nagy, internetes infrastruktúrán keresztül szolgáltató, Magyarországon is jelentős forgalmat bonyolító külföldi cégóriások, mint a Facebook, Skype (Microsoft), Viber, Google, Yahoo vagy Apple valójában a hagyományos telekomszolgáltatók infrastruktúráját használják, ezért alacsonyabb költségszinttel tudnak bővebb szolgáltatási csomagokat kínálni, így könnyebben magukhoz tudják vonzani az ügyfeleket.

A beadvány szerint a kormánynak meg kellene teremtenie a VoIP (Voice over Internet Protocol – internetalapú hangtovábbítás) szolgáltatók „távközlési adóalanyiságát”, amihez alapfeladat lenne, hogy törvényileg definiálják, kik tartoznak a VoIP-szolgáltatók körébe, valamint azt, hogy a Magyarországon le nem telepedett szolgáltatókat hogyan lehetne regisztrációra kötelezni. A Telenor néhány számmal is vonzóbbá kívánta tenni a javaslatát. Becslésük szerint 2014-ben közel 4 milliárd percnyi vezetékes vagy vezeték nélküli VoIP-szolgáltatást vettek igénybe a magyarok. 

Ha egy VoIP-percet 2 forint adóval terhelne meg a kormány, akkor – nem részletezett – számításaik szerint különféle konstrukciókban 2015-re 2,6–9,2 milliárd forint bevételt generálhatna az új adó a költségvetésnek.

Mint ismert, ehhez képest a kormány október 21-én a teljes internetforgalom megadóztatását jelentette be.

A netadó első változatában azt tervezték, hogy 150 forint/gigás netes forgalmi adót vezetnek be. A kormány a bejelentéskor 20 milliárd forintra becsülte az ebből származó bevételt, de hamar kiderült, hogy ezzel a terheléssel valójában 200 milliárd körüli összeget kellett volna befizetni a szolgáltatóknak.

Érdekes módon egy darabig úgy nézett ki, hogy a Telenor megúszta volna a fizetési kötelezettséget. Az internet adója egyébként hivatalosan a már 2012 óta létező távközlési adó kiterjesztése lett volna, ha azt az óriási közfelháborodás miatt nem vonják vissza. 

Nem is tartják nyilván a VoIP-osokat

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) tájékoztatása szerint külön kategóriaként nem tartja nyilván a VoIP-szolgáltatókat. A hazai cégek ugyan kötelesek bejelenteni szolgáltatásaikat, de a szolgáltatói bejelentésben – a jogszabályi előírás alapján – nem kötelező adat a szolgáltatás jellemzőjének megadása (pl. a helyhez kötött telefonszolgáltatás IP-alapú vagy sem). Ennek megfelelően az NMHH listája nem tartalmazza az IP-alapú, illetve nem IP-alapú telefonszolgáltatók nevét.

Az egyik VoIP-os mobilcég vezetője az Indexnek azt mondta, hogy az internetes telefonszolgáltatással foglalkozó kisebb magyar vállalkozások eddig is adóztak, hiszen ők a nagy szolgáltatókkal létrejött szerződések alapján tudnak csak üzemelni, így a megállapodásokba belefoglalják a távközlési adót.

Nem csak nálunk agyalnak ilyesmin

Jogász körökben pedig azt mondták, hogy külföldön is aktuális kérdésként kezelik a Facebook-féle világcégek működésének esetleges szabályozását, de elsődlegesen nem az adózási szempontokat veszik figyelembe.

Mester Máté ügyvéd, az Explico vezető tanácsadója szerint egyelőre még nincsenek konkrét iránymutatásai az EU-nak, ezért csupán egyéni próbálkozások vannak.

A cégek amerikai háttere miatt a hagyományosan nagy nemzeti öntudatuk miatt a franciák próbálták az egyik elsőként kikényszeríteni, hogy ezek a vállalatok távközlési szolgáltatóként vetessék nyilvántartásba magukat, de a Skype-pal folytatott küzdelmet ott sem sikerült megnyerni.

Ez elsősorban globális kérdés, ami arról szól, hogy milyen legyen a jövőben az internet. Mit kezdjünk a domináns internetes cégekkel és hogyan biztosítsuk az egyenlő játékteret, vagy más néven hálózatok semlegességét.

Ebben a játékban pedig jellemzően a távközlési szolgáltatók ujjal mutogatnak az innovatív versenytársaikra, hogy rájuk is ugyanazok a szabályok legyenek érvényesek. Ennek csupán egy szelete a VoIP-szolgáltatók problémája.

Ezért sincsen jelenleg használható precedens a globális VoIP-cégekkel kapcsolatban, mert sem a technikai megoldások, sem a jogi háttér nem tisztázott.  Az internettel kapcsolatban előbb sokkal nehezebb kérdésekről kell dönteni nemzetközi vagy európai szinten.