Valter
16 °C
31 °C

Dolgoznak, nem bűnöznek

000 DV1695184
2015.01.13. 11:22 Módosítva: 2015-01-13 11:26:00
Azt mondani, hogy a bevándorlásnak nincs haszna Európában, egyszerűen megmosolyogtató hülyeség. Nyilvánvalóan vannak költségei is, de ezeket jellemzően messze meghaladják a hasznok. Épp hogy alaposan végiggondolt bevándorlási politikára lenne szükségünk a rövid távú hergelés helyett, még ha a magyar közönség elég fogékony is az utóbbira.

Orbán Viktor szerint a gazdasági bevándorlás rossz, ezért a hazájukat gazdasági okokból otthagyóknak Magyarország nem tud menedéket nyújtani. A miniszterelnök azt szeretné: egy szigorú, a bevándorlást korlátozni akaró politika nyerjen polgárjogot Európában, erről az M1 Híradó tudósítójának beszélt vasárnap Párizsban.

A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont.

– szögezte le. Hozzátette: a politikai üldözötteknek meg kell adni a menedékjogot. „Ugyanakkor nagyon határozottan világossá kell tenni, hogy mi nem fogjuk megengedni, legalábbis amíg én vagyok a miniszterelnök, addig biztosan nem, és amíg ez a kormány van, addig biztosan nem fog megtörténni, hogy a bevándorlók célpontjává váljon Magyarország″ – mondta. 

Rogán Antal szintén a közmédiában azt találta mondani, hogy

  • Nyugat-Európában a keresztény országok belső rendjét felborítja a muzulmán közösségek jelenléte,
  • Magyarországnak sem érdeke az olyan gazdasági menekültek befogadása, akik „olyan tradíciókat hoznak magukkal, amelyek idegenek a magyar hagyományoktól”, és
  • Magyarországon ugyan csökkent, de még mindig van munkanélküliség, ezért elsősorban a magyar embereknek kell munkát adni, miközben
  • a terror réme napi valósággá vált Európában, ezért mind Magyarországnak, mind az európai országoknak át kell gondolniuk migrációs és terrorellenes politikájukat.

Kérdés viszont, hogy a muszlimellenességet hogy fogják összeegyeztetni a keleti nyitás doktrínájával, figyelembe véve, hogy például Azerbajdzsán, Szaúd-Arábia és Törökország jellemzően muszlim. Azért is furcsa most a sarkos értékítélet, mert korábban mást ígértünk.

Mi nem azért jövünk ide, hogy kioktassunk bárkit emberi jogokból vagy modern világfelfogásból

– mondta Orbán Viktor még Szaúd-Arábiában, ahol csonkítással is lehet tolvajokat büntetni, élő büntetés a korbácsolás, és azért tartóztattak le két nőjogi aktivistát, mert azt szeretnék, hogy a nők is vezethessenek.

Megalapozatlan, méltatlan

A Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület közleményében úgy nyilatkozott: megalapozatlannak és felelős állami vezetőhöz méltatlannak tartja Orbán Viktor kijelentéseit. „Az Európai Unió Bizottságával és Európa vezető politikusaival egyetértve tagadjuk, hogy „a gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában”. Még David Cameron is elismerte a bevándorlás hasznosságát legutóbbi West Midlands-i beszédében” – írták.

Mi legyen a bevándorló áldozatokkal?

„Mit gondoljunk ennek fényében Moustafa Ourradról, a Charlie Hebdo szerdán meggyilkolt lapszerkesztőjéről? Vagy Ahmed Merabetről, a támadókkal harcba szálló és brutálisan kivégzett rendőrről? Vagy Clarissa Jean-Philippe-ről, a szerkesztőség elleni támadásmásnapján lelőtt rendőrről? Vagy a kóser boltban meggyilkolt Yoav Hattabról és Francois-Michael Saadáról? És Lassana Bathilyról, aki élete kockáztatásával bújtatott el egy csoportembert a túszejtő elől?

Mindnyájan bevándorlók vagy bevándorló szülők gyermekei.Európában emberek milliói váltak a társadalom és a helyi közösségük megbecsült, integráns tagjává úgy, hogy egy másik országból, egy másik kontinensről vándoroltak be. Sem ők, sem családtagjaik, munkatársaik, iskolatársaik, szomszédjaik és főleg állami vezetőik nem gondolják, hogy bajt és veszedelmet hoztak volna az „európai emberre”, hiszen maguk is európaiak, azzá váltak″ – írta a Menedék Egyesület.

Gazdaságilag megéri

A bevándorlás gazdasági hatásait mérni régóta népszerű kutatási téma a fejlett országokban. Annál is inkább, mert sokkal inkább érinti őket a kérdés, mint minket, és legalább akkora tévképzetek élnek a lakosság fejében a bevándorlókról, mint nálunk. Itt talál egy összefoglalót angolul a kutatások fejlődéséről, de nagy vonalakban annyit lehet mondani, hogy a bevándorlók haszna jól láthatóan sokkal magasabb, mint a költségük.

Általában véve emelik az érintett szektorok termelékenységét, a munkaerőpiacon a jól képzett és idősebb őslakos munkavállalók profitálnak belőlük a leginkább. Fontos lehet kiemelni, hogy általánosan az idősödő Európában alacsonyabban képzett bevándorlókra is szükség van a növekedéshez számtalan szektorban.

Könnyű hergelni minket, látatlanul is mindenkit utálunk

Magyarországon már közhelyszámba megy, hogy jellemzően régóta az egyik legkevésbé befogadó a lakosság az EU-ban, általában véve mindenkit utálunk, még a pirézeket is. A felnőtt lakosság idősebb része, nagyjából a teljes népesség harmada annyira, hogy teljesen zárt világot akar, senkit sehonnan nem engedne be az országba letelepedni.

Mindezt úgy, hogy az ország jelentős része jó eséllyel mutatóba láthatott hús-vér bevándorlót, hiszen ők jellemzően Budapesten és környékén, illetve az ország középső részében telepedtek le. Ez azért is baj, mert a bevándorlók integrációjának sikeressége erősen függ attól is, hogy az őslakosok mennyire befogadóak.

Jó terület ez a politikusoknak is, ugyanis a bevándorlók felett az államnak jelentős kontrollja van, a kormányzati lépések jól láthatóak, és egyébként is nagyon fontos jól szabályozni az érintetteket a munkaerőpiacon az OECD szerint. Ők a legfrissebb jelentésükben arra jutottak, hogy többek közt a rövid távú munkaerő-szükséglet, a hosszú távú demográfiai és munkaerő-piaci tendenciák, az állam kereskedelmi, befektetési és kifejezett iparági politikái vagy épp az oktatási rendszer figyelembe vételével kell koherens stratégiát kidolgozni a bevándorlás lehető legjobb társadalmi kihasználásához.

Ez nem csak jól hangzó szócséplés, annyit mindenképp érdemes megjegyezni belőle, hogy sokat tud segíteni a munkaerőpiacnak vagy épp az innovációnak, és így a teljes gazdasági növekedésnek is a bevándorlás alaposan átgondolt szabályozása. Annál is inkább, mert ha társadalmi szinten hasznosak is a bevándorlók, egyes őslakos csoportok tényleg veszthetnek a bejövetelükkel – őket természetesen érdemes lehet külön segíteni.

Összességében tehát

elég meghaladott vélemény azt mondani, hogy a gazdasági bevándorlás káros,

ugyanakkor nem spórolható meg az átfogó bevándorlási stratégia. Az európai lakosság is belátta már egy ideje, hogy a gazdaságban jellemzően pozitív a bevándorlók szerepe, általában  inkább csak kulturális fenntartások  élnek a bevándorlás erős ellenzőiben. Ezzel is fontos törődni – valószínűleg leginkább az oktatás keretein belül.

Úton Európába hal meg a legtöbb migráns

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) tanulmánya szerint naponta nyolc migráns halt meg útközben az elmúlt 14 évben, az esetek legnagyobb része úton Európa felé történt. Összesen 40 ezer haláleset közül 22 ezer történt Európába menet. 2014 első kilenc hónapjában több mint 4 ezren haltak meg:

MissingMigrantsProject2014
Fotó: iom.int

A legtöbb haláleset a Földközi-tengeren történik – a kutatást akkor kezdték, amikor egymás után két itt történt tragédia híre járta be a világsajtót.  A tanulmány kifejti: a szabályozás hiánya miatt kerülnek a migránsok embercsempészek kezei közé, hogy életüket kockáztatva kelljen megpróbálniuk bejutniuk Európába. Részletek cikkünkben.

A Menedék Egyesület célja majdnem húsz éve az, hogy

nyílt, tényeken alapuló és felelős

párbeszédet alakítsanak ki a bevándorlásról. A témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre a Helsinki Bizottsággal együtt gyűjtötték össze a válaszokat-adatokat.

A bevándorlók ugye nem dolgoznak, az állam tartja el őket?

Tévedés. A statisztikák szerint a Magyarországon élő külföldi népességen belül

jóval nagyobb a fiatalok, munkaképes korúak, foglalkoztatottak és magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya,

mint a magyar állampolgárok között. 2007 és 2012 között például míg a magyar állampolgároknak átlagosan a 49 százaléka dolgozott, addig a Magyarországon élő uniós állampolgároknak az 59,3 százaléka, az unión kívülről („harmadik országból”) érkezőknek pedig a 56,4 százaléka. (Csak egy példa a képzettségről: azok az Iszlám Állam elől Ukrajnán át Magyarországra menekülő irakiak, akik történetéről itt írtunk részletesen, egyike fogorvos, másikuk közgazdaságtan-hallgató).

A külföldiek körében magasabb a bűnözés?

Nem. A Legfőbb Ügyészség adatai szerint 2012-ben 4 756 bűncselekményt követett el külföldi állampolgár. Ez az év során elkövetett 472 236 bűncselekmény csupán 1 százaléka, ami kevesebb, mint a külföldi állampolgárságú migránsok lakossági aránya. Ráadásul a külföldi bűnelkövetők jelentős része nem a bevándorlók, hanem a 2012-ben például 43,5 millió látogató (turista és átutazó) közül került ki. Az esetek 60 százalékában egyébként az elkövető valamely szomszédos ország vagy Németország állampolgára volt.

Azt is fontos tudni, hogy a külföldiek által elkövetett bűncselekmények majdnem felét olyan cselekmények teszik ki, amelyek érdemben nem befolyásolják a lakosság biztonságérzetét (például beutazási és tartózkodási tilalom megsértése és okirat-hamisítás), ugyanakkor például a biztonságérzetre jelentős hatást gyakorló betöréses lopások kevesebb mint egy ezrelékéért volt külföldi elkövető felelős. Összességében a bevándorlók a magyar lakossághoz képest kisebb mértékben felelősek az ország területén elkövetett bűncselekményekért.

Sok külföldi él Magyarországon?

Nem. Magyarországon nem élnek a nyugati országokhoz hasonló jelentős bevándorló közösségek, európai összehasonlításban nagyon alacsony a bevándorlók száma és népességen belüli aránya. A külföldi állampolgárok a Magyarországon lakó népesség kevesebb mint másfél százalékát teszik ki. A népszámlálási adatok szerint a külföldi állampolgárságú lakosság aránya egyáltalán nem nőtt drasztikusan az ezredforduló óta. Egy évtized alatt 50 ezerrel lettek többen az itt élő külföldi állampolgárok, az ország teljes lakossága még így is 260 000 fővel csökkent (a bevándorlás nélkül a népességfogyás még drasztikusabb lett volna). A külföldi lakosság aránya – bár nem kirívóan alacsony – messze alulmúlja az európai átlagot:

eurostat

Ráadásul magyar sajátosság, hogy a külföldi állampolgárok túlnyomó többsége a szomszédos országokban született és magyar nemzetiségű, tehát sem külsőre, sem anyanyelvét vagy szokásait tekintve, sem kulturálisan nem különbözik a többségi magyar társadalomtól. A honosítással az ő számuk és vele az itt élő külföldieké is csökken.

Ja, és Magyarországot tényleg sújtja menekültáradat?

Nem. A Magyarországon benyújtott menedékkérelmek száma az ezredforduló után nagyon lecsökkent, az évi 2000-4000 menedékkérő jóval kevesebb, mint ahányat számos hasonló méretű ország (például Görögország, Belgium, Ausztria stb.) regisztrált ugyanebben az időszakban. A menedékkérők jelentős része még az első érdemi döntés előtt ismeretlen helyre távozik, ráadásul a kérelmezők csupán töredéke – rendre évi 200-300 fő – maradhat az eljárást követően Magyarországon valamilyen védelmi státusz birtokosaként.

   Menedékkérők Elismert menekültek Elismert oltalmazottak
2014  42777 (nem elérhető a végleges adat) (nem elérhető a végleges adat)
2013 18900 173 183
2012 2157 68 240
2011 1693 47 98
2010 2104 74 115
2009 4672 172 62

Forrás: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

2013-ban és 2014-ben jelentősen megugrott a menedékkérők száma, a végül védelemben részesülők száma azonban így sem növekedett számottevően. A népességhez vagy a GDP-hez viszonyítva a menedékkérők számát tekintve az EU középmezőnyébe tartozik Magyarország.

Az elmúlt hónapokban az Index körüljárta a menekültkérdést: összefoglaló cikkünkben azt vettük át, hogy hányan vannak, honnan jönnek a Magyarországra érkező menedékkérők, maradnának-e vagy mennének tovább, és milyen gondokkal küzdenek az őket segítő civilek. Videósorozatunk első részében a határrendészet munkáját mutattuk be, Csongrád megyei polgárőrök társaságában. A másodikban elindultunk a határon túlra: megnéztük azt a találkozóhelyet, ahonnan a határátlépésre indulnak a migránsok. Ha ott maradok, biztosan meghalok címmel az Iszlám Állam elől Ukrajnán át hozzánk menekülő irakiak történetét dolgoztuk fel. Elsőként az Index írt arról a migránsról is, aki szilveszter éjjel halt meg határátkelés közben Mórahalomnál.