Huba
17 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Reszkess, boltos, nyakadon az árkommandó!

DMOHA20090504017
2015.03.23. 12:43
A Fideszben felmelegítenék Gyurcsány korábbi, kudarcba fulladt ötletét, már dolgoznak az ármonitorozó rendszer bevezetésén. A kormány valóban tud mit tenni az árak kordában tartásáért, de ehhez inkább a verseny ösztönzésére és a szabályok betartatására lenne szükség.

Már dolgoznak az árak monitorozásáról szóló törvényjavaslaton, közölte kérdésünkre a Fidesz-frakció sajtóosztálya, azt azonban nem árulták el, hogy pontosan mikor nyújtják majd be a javaslatot, és hogyan is nézne ki az árkommandó. A párt még február közepén jelentette be, hogy egy olyan rendszer létrehozását javasolják, amelyik figyeli az árakat, az árszegőket pedig az állami támogatások megvonásával bünteti. Azóta ugyan nem hallani semmit a dologról, de állítólag nem került le a napirendről.

Rossz ötletek régen is voltak

Az ötlet nem csak kommunista diktatúrákból lehet ismerős, szép hagyománya van a rendszerváltás utáni Magyarországon is: elsőként Gyurcsány Ferenc próbált hasonlót bevezetni még 2005-ben. Akkor éppen azért, mert bár az áfát választási fogásként 25-ről 20 százalékra csökkentették, várakozásaik ellenére az árelőny alig jutott el a fogyasztókhoz, a haszon nagy részét a kereskedők tették zsebre. A kommandó koncepciója végül egyre puhult, majd teljes kudarcba fulladt. És nem csak a szakmai szervezetek és a piacpártibb koalíciós partner SZDSZ (†) heves tiltakozása miatt.

Hanem mert rá kellett jönniük, hogy megvalósíthatatlan. Egy piacgazdaságban egyetlen igazán hatékony eszköz van a kormány kezében arra, hogy a kereskedőket rávegyék, hogy a fogyasztói árat is csökkentsék, ha költségeik csökkennek: a verseny ösztönzése. Ez viszont a gazdaságpolitikának egyébként is a feladata lenne árkommandó nélkül is.

A vége aztán az lett, hogy Gyurcsányék a „nyugat-európai normák elemzésére” kérték a minisztériumokat, az adóhatóságot megbízták azzal, hogy „tájékoztassa a kereskedelmi szervezeteket arról, hogy az áfa a fogyasztókhoz kötődik”. A fogyasztóvédelmet pedig megbízták azzal, hogy a visszásságokkal szemben éljen jobban a nyilvánosság erejével.

Olcsóbb kenyeret!

Most, tíz évvel később az olajár jelentős csökkenése az ürügy: a Fidesz úgy érzékeli, hogy az olcsóbb energia miatt nem csökkennek úgy az árak, mint az elvárható lenne. A kereskedők nem engedik át az árelőnyt az embereknek, nekik hiába kerül kevesebbe egy-egy termék előállítása, beszerzése, továbbra is ugyanannyiért vagy még többért árulják a boltokban.

Ha a gázolaj árának emelkedésekor ugyanolyan mértékben nő a fehér kenyér ára is, akkor elvárható, hogy a gázolajár-csökkenéskor a fehér kenyér ára is ugyanúgy csökkenjen

– háborodott fel korábban Rogán Antal a kormánypárt frakcióvezetője, aki szerint el kellene juttatni az emberekhez az olcsóbb energiából származó előnyöket.

Magán kezdhetné az ellenőrzést

Noha önmagában érthető, ha a kormány a rezsicsökkentés politikai sikerét visszaidéző újabb népszerű intézkedésen gondolkodik, az árrendőrség bevezetése nem csak gazdaságilag, politikailag sem biztos, hogy jó húzás. És nem csak azért, mert Orbán Viktor épp most hirdette meg a szocializmus végét. Hanem azért sem, mert az olcsóbb energia előnyeinek szétterítéséről beszélni és a hasznot zsebre tevőket felkutatni öngól lenne akkor, amikor a kormányt eleve azzal vádolják, hogy a bizniszt a legnagyobb léptékben éppen egy állami cég űzi.

 

Nincs meg az összhang

Miközben a Fidesz a pékeket ekézi, az NGM tanulmányban vizsgálta az áraikat alig csökkentő cégeket. Vargáék megállapították, hogy az energiaárak csökkenése csak részben lehet hatással a termékek árának csökkenésére, az árképzést az olajárak mellett a fuvarozás egyéb költségei, például a kötelező biztosítás, illetve más költségelemek is befolyásolják.

Mint ahogyan ugyanis az a fenti ábrán is látszik, a hatóságilag rögzített lakossági gázárak nem csökkentek semmit a nagy olajáresés óta, miközben kormányzati forrásokból tudható, az MVM már jóval olcsóbban vásárol az oroszoktól, mint egy évvel ezelőtt. Az általa vásárolt gáz nagykereskedelmi ára nagyjából 100 dollárral lett olcsóbb ezer köbméterenként.

A témára rászállt a szocialista párt is, 20 százalékos újabb gázárcsökkentést követeltek. A kormánypárt a fideszes Bencsik János kivételével azonban múlt héten leszavazta az indítványt.

A törvény szerint egyébként elvileg az Energiahivatal tehet javaslatot a hatósági árak megváltoztatására, a gáz árát végül a miniszter határozza meg rendeletben. A hivatal viszont nem tesz javaslatot, azt mondják, szerintük nincsen itt a csökkentés ideje, a lakosságnak adott gáz árára az olajár drámai esésének alig van hatása, most inkább a nyugat-európai gázpiaci árak az irányadóak a képletben.

Szerintük az olcsó olaj hatása leghamarabb jövő télen csapódhat le a lakossági gázárakban.
 
 

Ön szerint minek az árára menjen rá az árkommandó?

  • 2435
    politikai tanácsadás
  • 1569
    atomerőmű
  • 1333
    Gucci táska
  • 436
    sör
  • 342
    farhát
  • 248
    BKV-bérlet
  • 227
    Rolex
  • 85
    párizsi
  • 75
    szántóföld

Van azért mit tenni

De az árrendőrség megalakítása nem csak kommunikációs szempontból szerencsétlen. Egy piacgazdaságban az ár a kereslet és a kínálat összefüggéseiből adódik, információt hordoz, fogyasztói és termelői szokásokat alakít. Mutatja, ha nincs verseny, ha drágul az alapanyag, ha rossz a termék, vagy hiány van valamiből.

Azt, hogy ha valaki olcsóbban termel, olcsóbban is áruljon, a kormány a piacra való belépés korlátainak csökkentésével, a versenyző szereplők számának növelésével, a termékek és árak összehasonlítását segítő rendszerekkel, az áregyeztetések, kartellek üldözésével, piacfelügyelettel érheti el.

Első körben pedig már az is az árak csökkentése irányába tett előremutató kormányzati lépés lenne, ha a tisztességes versenyt őrző Gazdasági Versenyhivatal munkáját nem korlátoznák lépten-nyomon.

Emlékezetes, amikor a kormány maga hirdetett dinnyekartellt, a piacinál magasabb árat alakítva ki, és nem engedték, hogy a hivatal vizsgálja az ügyet. Vagy amikor legutóbb megszavazták, hogy a hulladékos cégek ha kartelleztek is az utóbbi évek közbeszerzésein, az inkább mégse számítson kartellnek.

Vagy az sem ártana, ha legalább az állami cégeket rábírnák arra, hogy ne hágják át a szabályokat. Például az MVM-et, hogy szolgáltasson az előírás szerint adatokat. Vagy hogy ne soron kívül kapjon hozzáférést a magyar–osztrák gázkapcsolathoz, hanem versenyben. Mint ahogyan azt egyébként – éppen a fogyasztók érdekében – az Európai Bizottság is elvárná.