Albert, Lipót
2 °C
12 °C

Ezért ad az MNB 1,8 milliárdot a Századvégnek

2015.05.21. 08:39
Az MNB szerint voltak megfelelő hivatkozások a Századvég tanulmányában, csak elfelejtették odaírni, a szakmailag 100-ból 100 pontos tanulmányba. További ínyencségek a cikk második felében.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdasági folyamatok közvélemény-kutatására írt ki pályázatot három évre összesen nettó 1,8 milliárd forintért, a győztes a Századvég Politikai Iskola Alapítvány lett. Az MNB szerint „kiemelten fontos, hogy pontos, megbízható információkkal, adatokkal rendelkezzen a gazdasági folyamatokról, az ezekkel összefüggő lakossági és vállalati elképzelésekről, valamint a jövővel kapcsolatos várakozásokról".

Az MNB szerint a a pályázat becsült értéke és a Századvég ajánlata pontosan ugyanannyi volt. A másik ajánlattevő a konjunktúrakutatással évtizedek óta foglalkozó Kopint-Tárki Konjunktúra­kutató Intézet volt, amely 1,12 milliárd forintot, azaz majdnem 700 millióval alacsonyabb árat ajánlott.

A Kopint-Tárki közleménye szerint „az MNB azonban a Századvég Politikai Iskola Alapítványt a Kopinténál több mint 50 százalékkal magasabb ár ellenére győztesnek hirdette. A pályázat szakmai minőségi pontjainak értékelésében az egyes szempontokra a Századvég kivétel nélkül maximális pontot kapott, míg a Kopint rendre a második helyen végzett". [ PDF]

A Kopint szerint különösen nagy volt a kontraszt annak a nemzetközi stratégiai szakpolitikai mintatanulmánynak az értékelésében, amelyet a pályázóknak – az általuk választott témában – az ajánlati felhívás megjelenése és az ajánlati határidő közötti időszakban megjelenő hírek, szakcikkek és források alapján kellett elkészíteniük. Erre a Századvég 100, míg a Kopint-Tárki mindössze 10 pontot kapott. Lényegében ez volt a döntő tényező a Századvég nyertességében.

A Kopint-Tárki szerint a Századvég mintatanulmánya sem formai, sem tartalmi szempontból nem felel meg az MNB által a tenderdokumentációban előírt feltételeknek, ezért úgynevezett „előzetes vitarendezési kérelmet" nyújtott be az MNB-nek.

Volt, csak elfelejtették odaírni

Beadványában egyenként kitért a szakmai értékelés szempontjaira, azaz arra, hogy milyen stratégiai, nemzetközi, makrogazdasági vagy jegybanki relevanciája van a 3 egészségügyi eszköz bemutatásának. Formai szempontból azt a kérdést tette fel, hogy hogyan adhatott maximális pontszámot az MNB a Századvég dolgozatára, ha abban egyetlen, a megadott időszakban megjelenti forrás felhasználására sem került sor, holott ez előírás volt.

Válaszában az MNB visszautasította a Kopint-Tárki valamennyi vitakérdését. A válasz igen érdekes,  néhány figyelmet érdemlő momentumot kiemelt azért a cég, habár a Századvég munkáját nem hozhatják nyilvánosságra.

Az MNB a Kopint-Tárkinak a Századvég által felhasznált források idejére vonatkozó kérdésére ugyanis azt válaszolta, hogy a Századvég számos, az előírt időszakban megjelent forrást használt fel, csak ezeket nem tüntette fel a dolgozatában, és ez rendben is van, mivel az „ajánlatkérő nem írta elő az ajánlattevő számára kötelezően a minta-tanulmányban forrás-felhasználás megjelölését, így annak ellenőrzésére sem volt kötelezettség”.

Arra a kérdésre pedig, hogy elegendő világgazdasági vonatkozás-e az, hogy a Telestroke nevű eszközt állítólag két brit megyében (Cumbria és Lanchasire megyékben) is bevezették (a dolgozat szerint), az MNB válasza az volt, hogy igen, mivel „Anglia a világgazdaság szempontjából kiemelkedően fontos ország”.

Az MNB válasza szerint a Századvég tanulmányának aktualitását mutatja többek között az alábbi idézet is. „A Nemzeti egészségügyi rendszer informatikai (e-Egészségügy) Rendszer bevezetését támogató módszertan-, szolgáltatás,- képzés- és humánerőforrás-fejlesztés tárgyú TÁMOP projektek politikai gazdaságtani paradigmában értelmezhető jelenségek miatt 2015 végére valószínűleg nem fognak megvalósulni (a projektek 4 százalékos +készültségi szinten állnak 2015 januárjában)” – idézi honlapján a Tárki.

A Tárki feladhatta a harcot, ha már rá mer viccelni az MNB-re

A Tárki szerint ezek után mondjuk nincs is már szükség nyilvánosságra hozni a Századvég munkáját. A fenti idézet, különös tekintettel „a TÁMOP projekt megvalósulását akadályozó politikai gazdaságtani paradigmában értelmezhető jelenségek”-re, magáért beszél, ha egy 100 pontos tanulmányba ilyenek kellenek az MNB-nek. 

Ezek után már csak abban bízik a cég, hogy az 1,8 milliárd forintos megbízás kizárólag a Századvég következő 3 évi állami finanszírozását szolgálja. Amennyiben ugyanis a politikai gazdaságtani paradigmában értelmezhető jelenségek és hasonló zavaros tanácsok valóban hatást gyakorolnának a jegybank monetáris politikájára, akkor nagyon nagy bajban leszünk - írják.

Frissítés: Reagált az MNB, szerintük mindez pusztán hangulatkeltés, és megismételték, hogy a Századvég igenis megfelelt a formai követelményeknek, a kiragadott idézetek pedig nem is adnak teljes képet a Századvég szakmai ajánlatának tökéletes megítéléséhez. Alább az egész közlemény:

A Magyar Nemzeti Bank által a gazdasági folyamatok közvélemény-kutatására kiírt pályázatban az ajánlatok bírálati szempontrendszere nyilvános volt, az mind az ajánlati felhívásban, mind a dokumentációban részletesen szerepelt. Az érdekelteknek az ajánlattételi határidő lejártát megelőző 5. napig lehetősége volt megtámadni – többek között – a bírálati szempontrendszert, ezt azonban sem a Kopint-Tárki, sem más érdekelt vagy arra jogosult nem tette meg, elfogadva ezáltal, hogy a szempontrendszer teljes körűen megfelel a jogszabályi és egyéb előírásoknak.

A bírálati szempontrendszer alapján az MNB két ajánlat esetén a szakmailag jobbnak értékelt ajánlatot tíz ponttal, a szakmailag kedvezőtlenebbet pedig egy ponttal értékelhette. E pontokat kellett ezt követően felszorozni az adott résszemponthoz tartozó súlyszámmal, ami a tanulmány bírálata esetén 10 volt. A tanulmányokra adott pontok között e módszertan alapján alakult ki a 90 pontos különbség.

Ellentétben a Kopint-Tárki által állítottakkal, a Századvég ajánlata – ideértve az ajánlat részét képező mintatanulmányt – teljes körűen megfelelt mind a tartalmi, mind a formai követelményeknek. Szintén nem felel meg a valóságnak az az állítás,miszerint a „Kopint rendre a második helyen végzett”. Az összesen hét bírálati szempontnál - ellentétben a cikkben megfogalmazottakkal – 3 esetben a Kopint-Tárki nem a második helyen végzett. A cikkben a Kopint-Tárki által önkényesen kiragadott idézetek nem adnak alapot, megfelelő teljes körű képet az ajánlatok megítéléséről. A kiragadott idézetek legfeljebb hangulatkeltésre használhatók, de szakmai szempontú és objektív – a vonatkozó jogszabályok által megkívánt – értékelésre és összehasonlításra alkalmatlanok. Mindezt alátámasztja az a Kopint Tárki által „elfelejtett” tény, miszerint az előzetes vitarendezési kérelmükben nem kifogásolták a saját ajánlatuk szakmai értékelését, amely a kialakult végeredménynek az alapját képezte.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?