Ha nagy pénz van az asztalon, azt egy fideszes haver viheti

Nemrég egy brüsszeli parkolóházban döbbentem rá végleg és visszavonhatatlanul, hogy a világon többfajta kapitalizmus is létezik.

Ezzel régi igazságot pedzeget az Orbán-kormány volt PHARE-minisztere. Szerencsés helyzetben vagyunk ugyanakkor, hiszen vannak olyanok, akik ezt meg is mérik.  

Haveri kapitalizmus

A Korrupciókutató Központ és a Kreatív online egy elég koncentrált piacon, a médiapiacon vizsgálta azt, hogy a „haveri kapitalizmus” (crony capitalism) mennyiben érvényesülhet Magyarországon.  

Megnézték például, hogy a haverok, azaz a kormány mellett politikailag elkötelezett cégtulajdonosok mennyivel kezdenek el több közbeszerzést nyerni a kommunikációs közbeszerzéseken, mint a többi cég. Azt is vizsgálták, hogy a nyertes cégek pártkötődése összefügghetett-e olyasmivel, hogy a nyertes közbeszerzéseiknél eleve korlátozták a versenyt valahogy. 

A kutatók 2009 januárja és 2014 májusa közti közbeszerzéseket vizsgáltak, összesen 1119-et, elsősorban a Közbeszerzési Hatóság honlapján elérhető adatok alapján. Ezeket azonban még ki kellett egészíteni néhány olyan ismertebb közbeszerzéssel is, amiket furcsa módon eltüntettek a Közbeszerzési Hatóság oldaláról, vagy valamiért soha nem is tettek fel oda. Az összes szerződés összege 67 milliárd forint volt.

A másik fontos kérdés az elemzéshez a kormányközeli cégek azonosítása. Itt elég vékony lehet a jég, ezért a kutatáshoz csak a legnyilvánvalóbb kapcsolatokat tételezték fel, ahol az adott cég tulajdonosa most is a Fidesz politikusa, volt politikusa vagy a pártvezetés tanácsadója vagy a pártvezetéshez régóta közel álló vállalkozó (mint például akkor még Simicska Lajos). 

Személyek	Cégek
Simicska Lajos, Nyerges Zsolt	I.M.G. kft
	Bell and Partners Kft. ( a cikkben korábban hibásan Bell Researchöt írtunk, ezúton is elnézést az érintettektől, a Bell Researchnek semmi köze a táblázatban szereplő Bell and Partnerhez)
	Hung-ister Zrt.
	Mahir csoport
Várhegyi Attila, Rogán Antal, Habony Árpád	Young & Partners Kft.
	HG 360 Reklámügynökség Kft.
	Prestige Média Kft.

Az elemzés során nem vették figyelembe azokat a cégeket, amelyek tulajdonosi kapcsolatokon keresztül ugyan nem kötődnek Fidesz közeli személyekhez, de amelyek – szakértők és a Kantar Média kimutatásai szerint – feltehetően különalkukon keresztül az általuk közbeszerzéseken megnyert összegeket a piacra jellemző átlagos értéknél nagyobb mértékben költik el Fidesz-közeli sajtótermékekben. 

Ezek után az jött ki, hogy a Fidesz-közeli cégek az összes vizsgált 1119 közbeszerzésből mindössze 83-at nyertek meg, ami 7,4 százalékos arány, de értékben ennél messze magasabb súlyú megrendeléshez jutottak. A 1119 közbeszerzésen összesen elköltött 67 milliárd forintból ugyanis 26 milliárd forint értékben nyertek el, azaz a teljes közbeszerzési piac 39 százalékát vitték el 2009–2014 között. 

Az egy közbeszerzésen nyert átlagos szerződéses összeg a Fidesz-közeli cégek esetében 328 millió forint volt, míg a Fideszhez nem kötődők esetében csak 44 millió forint, írja a tanulmány.

Jól látszik, hogy eléggé felpörgött ez a módszer, 2014 elejére már az összes médiaköltés négyötöde Fidesz-közeli cégekhez ment. Itt azt sejtik a kutatók, hogy nem a Fidesz-közeli cégek váltak egyre magasabb minőségű szolgáltatóvá a többiekhez képest, hanem hogy politikai szempontok totálisan eluralkodtak a közpénzből vett kommunikációs szolgáltatások piacán.

De hogy bundázzák meg a közbeszerzéseket? 

Ha azt szeretnék elérni, hogy az ismerőseik nyerjenek állami pénzeket, akkor ahhoz fontos az is, hogy a közbeszerzéseknél csökkentsék a versenyt, különben kevesebbet lehetne kaszálni az egészen. 

A korrupciókutatók ezért csináltak egy versenyerősség-mutatót, amiben olyasmiket néztek, hogy hányan adtak le egyáltalán ajánlatot az adott közbeszerzésre, nyílt volt-e pályázat vagy meghívásos, mekkora volt az értéke, és hogy milyen erős lehetett az árverseny. 

Az látszik az adatokból, hogy a közbeszerzéseknél a verseny erőssége a Fidesz-kormány alatt nagyot csökkent,  általában a gyengülő verseny jellemezte az elmúlt éveket.

Az külön baj, hogy a Fidesz-közeli cégeknél csökken igazán a verseny. A tanulmány megállapítja, hogy versenyerősség rendszerszerű és számottevő eltérése csak és kifejezetten a legnagyobb közbeszerzések esetében látható: ekkor jelentős különbség mutatható ki a Fidesz-közeli cégek és a többi cég által nyert közbeszerzések között. Ahol „Fidesz-közeli” cégek nyertek, számottevően gyengébb volt a nagy közbeszerzéseknél a verseny, mint ott, ahol a többi cég nyert. Ráadásul ez a nagy értékű projekteknél hatványozottan igaz volt. 

Még egy hatásuk van az ilyen jellegű baráti kifizetéseknek, mégpedig az, hogy túlbiztosítják magukat. Ha el akarják kerülni, hogy a verseny hiányából valaki más profitáljon, akkor sok egyéb közbeszerzésnél is csökkenteni kell a versenyt. Ami így ott is aláássa a piacgazdaságot, ahol nem is feltétlenül akarnak kifizetni valamilyen ismerős céget. 

A verseny nagymértékű korlátozása mellett elköltött összegeken belül a Fidesz-közeli cégek szerepe szinte elsöprő. 2009–2014 között 31 milliárd forintot, vagyis a kommunikációs szolgáltatások piaca költésének majdnem felét költötték el piackorlátozó módon (itt ez a versenyindex, a CSI értéke 0,37 alatti volt). Ezen összeg több mint fele, 16,3 milliárd forint került Fidesz-közeli cégekhez.

Vagyis a haveri kapitalizmus közvetlenül a piacon elköltött pénzek közel negyedét határozta meg a mérés szerint.

Minderre mostantól még az jön rá, hogy teljesen központosították az állami kommunikációs költéseket, Nobilis Márton vezető pedig bejelentette, hogy azt szeretné, ha mindig csak ugyanaz a három ügynökség versenyezne a pénzeikért, úgymond belső tendereken. Első körben 25 milliárd forint közpénzt adnának így ki.