Hernádiék mégsem cselezték ki a horvát bíróságot

Közzétették a Hernádi Zsolt ügyében tavaly decemberben született másodfokú magyar ítéletet, a dokumentumot az átlátszó.hu ismerteti. A cikkből világosabbá válik, miért folytatódhatott a horvát bírósági eljárás a Mol vezére ellen a magyar ítélet ellenére is.

Az akkor híradásokban ugyan a bíróság döntése a legtöbb helyen felmentő ítéletként rögzült, valójában már akkor megjelent, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság határozatának formáját végzésre helyesbítette, valamint "mellőzte a vagyon elleni bűncselekmények alól felmentő ítéleti rendelkezéseket."

A lap által közölt indoklásból most tisztábbá válnak a részletek. A magyar bíróság ugyanis másodfokon kimondta, a pótmagánvádló nem sértettje a vád tárgyává tett cselekménynek, így érdemben nem foglalhatnak állást arról, hogy Hernádi bűnös-e vagy sem. A felmentő ítélet azért lett volna fontos a Mol-vezérnek, mert akkor a horvát bíróság nem járhatott volna el az ügyben.

Magyar manőver

Hogy érthető legyen: Hernádit a horvát hatóságok azzal vádolják, hogy 2009-ben több millió euró kenőpénz kifizetéséről intézkedett az akkori horvát miniszterelnök, Ivo Sanader részére, cserébe azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA irányítási jogait. A magyar olajtársaság és annak vezére is többször tagadta a vádakat.

Itthon a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a nyomozást lefolytatta Hernádi Zsolt ügyében, és megállapította, hogy sem a Mol elnök-vezérigazgatója, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt, így a nyomozást 2012. január 20-án megszüntette.

A KNYF az eljárás iratait elküldte a horvát ügyészségnek. Ők azonban azt mondták, hogy ettől ők még nyomozhatnak, mivel az ügyben Hernádi Zsolt ellen Magyarországon nem folytatták le a büntetőeljárást.

És miközben a horvátok Horvátországban sikertelenül próbálták Hernádit a bíróság elé idézni, a cég korábbi vezető jogtanácsosa feljelentést tett Magyarországon a Központi Nyomozó Főügyészségen. Vádindítványában a csalás és a hűtlen kezelés mellett a nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetést is megjelölte bűntettként.

A volt jogtanácsos húzása úgy tűnt, hogy jól jöhet Hernádiéknak, ugyanis, ha az ügy felmentéssel zárul, kihúzzák a szőnyeget a horvát eljárás alól. Ugyanabban az ügyben ugyanis nem járhatott volna el még egyszer a horvát bíróság is.

Mégis horvát kézben az ügy

A Fővárosi Törvényszék tavaly májusban első fokon fel is mentette Hernádi Zsoltot csalás és hűtlen kezelés alól, a nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés miatt indult eljárást pedig megszüntette. A másodfokú ítéletről szóló hír aztán viszont később több helyen, így nálunk is, az MTI híradása alapján úgy jelent meg, mint ami apróbb módosításokkal, de helyben hagyta ezt az első fokú felmentő ítéletet. (Maga Hernádi Zsolt is a tavaly decemberi ítélethirdetés után az MTI szerint úgy nyilatkozott, örül annak, hogy a bíróság is megállapította, nem követte el a vádban foglalt bűncselekményeket.)

Csakhogy mint az a most közzétett másodfokú ítéletből kiderül, a Fővárosi Ítélőtábla tavaly év végén valójában nem hozott jogerős felmentő ígéretet. Hanem kimondta, hogy azok a bűncselekmények, amelyekről első fokon felmentő ítéletet hozott a bíróság, beolvadtak a vesztegetés bűncselekményébe, ez utóbbiról viszont helyesen mondta ki az elsőfokú bíróság, hogy abban a pótmagánvádló nem jogosult pótmagánvádat benyújtani, mert annak nem sértettje.

Éppen ezért a jogerős ítélet szerint a büntetőeljárást úgy kellett megszüntetnie a bíróságnak, hogy a bűnösség kérdésében törvényes vád hiányában nem foglalhat állást. Így pedig már nincs akadálya a horvát eljárásnak, amely egyébként folyik is. Annyit viszont ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök ügyében hozott horvát ítéletet, amelyben kimondják, hogy kenőpénzt fogadott el INA-ügyben, néhány hónapja hatályon kívül helyezték eljárási hibák miatt, tárgyalását újrakezdték. Jogerős ítélet tehát egyelőre sem Magyarországon sem Horvátországban nincs arról, amelyben megállapítanák, hogy valóban történt vesztegetés. A magyar bíróság másodfokú ítélete is mindössze annyit mond ki, hogy nem foglalhat állást a kérdésben.