Lejáratta a kínai hamisítás a magyar akácmézet
Amit még Micimackó sem dézsmálna meg
Elárasztja Európát az olcsó, de gagyi, sőt gyakran hamis kínai méz. Az unió mostanáig nem tett semmit, a magyar termelők pedig már a piac felét elvesztették a méhészegyesületek szerint, vagyis több tízezer ember megélhetése forog veszélyben. Utánanéztünk, mi a baj az ipari mézzel, mit lehetne tenni ellene, és hogy áll a helyzet Magyarországon.
A kínai hamisítási botrány miatt 20-25 százalékkal esett vissza a kereslet a magyar akácméz iránt – ezt nyilatkozta az MTI-nek Haász Ferenc, a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke.

Haász elmondta: azóta, hogy négy üzem, amik összekeverik és csomagolják a méhészek mézeit, 40 százalék kínai ipari mézet kevert a magyar mézbe, az akácméz felvásárlási ára a korábbi kilónkénti 1600 forintról 1400-1200 forintra csökkent. A mézfogyasztás úgy általában nem csökkent, inkább csak a kereslet alakult át, a botrány miatt az emberek inkább a termelői mézet keresik, remélve, hogy abban nincs kínai ipari méz. A felvásárlók viszont kevesebb mézet vesznek a méhészektől
A hazai méhészek egy-két évig biztosan érezni fogják a felvásárlási árakban a botrány hatását Haász szerint. Azért nem lesznek akkora bajban a keresletcsökkenés miatt a méhészek, mert a Magyarországon megtermelt méz 65-70 százalékát exportálják, a főleg Németországba, Olaszországba és Franciaországba. Persze a méhészek örülnének, ha a hazai kereslet is emelkedne, és a magyarok fogyasztása közeledne a németekéhez, akik már-már micimackói értelemben is jelentős évi 4 kilót esznek. Ehhez képest a magyar éves fogyasztás csak 70-80 deka.