Már idén megszavazhatják az új Quaestor-törvényt

Benyújtotta a Quaestor-törvény új változatát az Igazságügyi Minisztérium, amiben átírták azokat a részeket, amiket az Alkotmánybíróság megsemmisített.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán sajtótájékoztatón elmondta: hétfőn a házszabálytól való eltéréssel kérik a törvényjavaslat tárgyalását.

Ha ez nincs meg, akkor csak februárban kezdődhet a törvényjavaslat érdemi tárgyalása. Ha az ellenzék támogatná a javaslatot, akkor jövő kedden már át is mehetne a törvény a parlamenten és el tudják indítani az egyedi elszámolásokat.

Az Alkotmánybírság elkaszálta

Korábban az Alkotmánybíróság megsemmisítette a jogszabály egyes rendelkezéseit, például azért, mert at AB szerint nem lehet kimondottan egy cégre vonatkozóan megírni egy ilyen jogszabályt.

Völner Pál szerint ezt az új javaslatban korrigálták, azokra az esetekre vonatkozik majd a törvény, amelyeknél ugyanaz a cégcsoport forgalmazott és bocsátott ki a kötvényt, tehát a cégek köre bővülni fog. A javaslat részletei már korábban kiszivárogtak és kiderült, hogy az új törvényjavaslatot úgy írták meg, hogy a Quaestor mellett a Hungária károsultjai is beleférjenek a kártalanításba.

A 30 millió forintos értékhatárt nem kifogásolta az Ab, de mivel nem lehet általános kártérítés, hanem a korábbi hozamokkal, kamatokkal csökkenteni kell az összeget, ennek is eleget tesz az új jogszabály – mondta Völner.

Erről szól az új törvény

A szerdán beadott új Quaestor-törvény nem tesz különbséget fiktív és valós kötvények között, és azokat kártalanítják, akik az elmúlt egy évben felszámolás alá került befektetési szolgáltatótól, illetve ezek kapcsolt vállalkozásaitól vettek kötvényt.

A károsultaknak a kérelmüket 2016. február 15-ig kell beadni, a kérelemben pedig meg kell jelölni a kötvények adatait. A kérelmet március végéig bírálják el, erről levélben értesítik a károsultat, innentől kezdve 30 napon belül történik meg a kártalanítás.

Legfeljebb 30 millió forint lehet a kártalanítás, de újdonság, hogy a visszajáró összegből le kell vonni a 2008 eleje óta már kifizetett hozam összegét. Új elem az is, hogy a 3 millió forint fölötti összegnek csak 89 százalékát fizetik ki, ez a szabály a 30 ezer károsult kicsit kevesebb mint a felét érinti.

A kártalanítás a Kárrendezési Alapból megy majd, amelyet a Befektető-védelmi Alap (Beva) működtet, pénze pedig részben a felszámolásból lesz, részben pedig felvett kölcsönökből, kötvénykibocsátásból, majd végső soron a Beva-tagok befizetéseiből.

A Kárrendezési Alap a Magyar Nemzeti Banktól egy 3 hónapos futamidejű áthidaló kölcsönt is felvesz, ennek visszafizetésére 12 éves futamidejű, fix kamatozású, annuitásos kötvényt bocsát ki, amit felszámolásból származó összegekből és a Beva tagjainak befizetéseiből törleszt, az állam a hitel és a kötvény törlesztésére készfizető kezességet vállal.

A korábbi verzióhoz képest a bankoknak kis engedmény, hogy a Beva tagok befizetéseinek éves összegét 7 milliárd forintban maximálják. A befizetett összeg a társasági adóból, a bankadóból és a fizetett tranzakciós illetékből is visszaigényelhető.