Ritka a kézigránáttal támadó tengerimalactolvaj

Ön egy elfoglalt ember. Már ezt a mondatot sem olvassa. Csak görget, kattint, nézi a képeket, keresi a számokat, ábrákat, kiemeléseket, hogy elkapja a lényeget.

Nyugalom, ez a cikk most tényleg önnek szól. Számok, képek, adatok lesznek benne: az Index legjobb infografikái 2015-ből.

Tudta például, hogy a fejsze a hányadik leggyakoribb gyilkos fegyver Magyarországon? Hogy több méhet lopnak, mint nyulat? Hogy eltűntek a szemüvegesek a Parlamentből? Nem csigázzuk tovább.

Magyar ember késsel öl

Az alábbi ábrán 2009 és 2015 áprilisa között regisztrált emberölések (a kísérleteket is ideértve) leggyakoribb elkövetési eszközeit mutatja. Az eredeti cikkben kicsit részletesebben is elmagyarázzuk, mit hogyan számoltunk.

A csigák sincsenek biztonságban a tolvajoktól

Állatot lopni nem könnyű, például a zsákmány nem marad csendben, nem könnyű eldugni. A magyarok ennek ellenére szorgosan próbálkoznak, baromfiból ezerszámra loptak az elmúlt években, de meglepően sok juhnak és kutyának is lába kelt. Meg is mutatjuk, melyik állatból mennyit loptak. A grafika – amelynek eredetijét itt találja – a 2009 és 2015 áprilisa között regisztrált lopásokat mutatja.

Heringből fogunk ki a legtöbbet

Óriás rombuszhal, nyelvhal, vörös álsügér – a magyarok többségének az Atlanti-óceánban és az Északi-tengerben élő állatok szinte teljesen ismeretlenek, pedig Európában több száz tonnányit halászunk ki belőlük éves szinten. Annyira sokat, hogy egyes fajok túlhalászása kimondottan veszélyt jelent, a helyzetet a halászatban érdekelt országok nemzetközi egyezményekkel, kvótákkal, mennyiségi korlátozásokkal próbálják kezelni, inkább kevesebb, mint több sikerrel.

Az Atlanti-óceánban és az Északi-tengerben élő állományokra országonként eltérő kvótákat is meghatároznak, az idei évre vonatkozó kihalászható mennyiségeket (TAC) és a kereskedelmi szempontból legfontosabb fajokat az alábbi ábrán gyűjtöttük össze.

Kevés a lúd az országban

Ahhoz, hogy az állatokat el lehessen lopni, és megenni, valakinek fel is kell nevelni. Az előző évben húszezerrel több lett a szarvasmarha, a tyúkok száma négy százalékkal nőtt, lúdból és juhból viszont kevesebb van.

Hiába büntetik a hajléktalanokat

Teljesen más téma, de nem kevésbé érdekes: többe került az államnak a hajléktalanok, koldusok és guberálók szabálysértési ügyeinek az intézése, mint amennyi bírságot sikerült bevasalni rajtuk az elmúlt három évben. 17 072 ilyen szabálysértési ügy volt 2012 és 2014 között, összesen nem egészen 10 millió forintot tudtak befizettetni a legszegényebbekkel.

Nagyobb divat volt a bajusz a Parlamentben

Májusban volt huszonöt éve, hogy megalakult a rendszerváltás után az első szabadon választott parlament. Akkor még 386 tagú volt, most 199 képviselőnk van. A bajusz nagyobb divat volt, a fiatalság nem volt kizáró ok, és akkor még nem szavaztak, hanem bekerültek határon túl születettek a parlamentbe. Összehasonlítottuk a mostani országgyűlést a huszonöt évvel ezelőttivel.

Hol támadtak a terroristák?

Az év egyik központi témája volt a terrorizmus, ezt az összesítést még a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni támadások után készítettük a Nyugat-Európában történt terrortámadásokról, az akkori állapotokat tükrözik az adatok.

Menekültügy, menekültügy, menekültügy

És végül az év egyik legforróbb témája: a menekültügy. Itt egy térképre tettük a fontosabb állomásokat, eseményeket és a témában készült cikkeinket.