Az USA-ban szívás lehet a fűlegalizációból

Nemrég Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár a német Spiegel online angol nyelvű kiadásában érvelt a drog világszintű legalizációja mellett. Az ENSZ közgyűlésében áprilisban lesz téma a globális drogpolitika, így aktualitása is van Annan cikkének, amelyben arról ír, hogy mára egyértelművé vált, hogy a drog elleni háború teljesen megbukott.

„A droggal kapcsolatos állami szakpolitikákat még mindig az ideológia hatja át, miközben a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tiltás, és a börtönnel való fenyegetőzés nem fogja vissza igazán a fogyasztást és csak veszélyesebbé teszi, miközben a drogkereskedelem illegalitása a maffia malmára hajtja a vizet, ami erőszakkal és korrupcióval jár együtt” – írja Annan.

Becslések szerint a drog tiltásával együtt járó állami kiadások évente legalább 100 milliárd euróba kerülnek. Összehasonlításképpen: Magyarország teljes GDP-je 2014-ben 137 milliárd volt, miközben legalább 300 millió drogfogyasztó tart fenn egy 330 milliárd dollár összforgalmú piacot, ami így az egyik legnagyobb árupiac a világon.

Amikor az állam sikeresen felszámol egy droglabort valahol, máshol létrejön egy másik.

Ha felszámolnak egy kereskedelmi útvonalat, másfelé viszik az árut, és a fogyasztók új szereket kezdenek el használni. A tanulmányok rendre képtelenek kimutatni azt az összefüggést, hogy a szigorúbb törvények kevesebb drogfogyasztást eredményeznének.

A fogyasztók üldözése és büntetése és a túlzsúfolt börtönök annak a tünetei, hogy a drog elleni háború már valójában nagyrészt a drogfogyasztók elleni háborút jelenti

– írja Annan. Szerinte a drogozásra közegészségügyi problémaként kellene tekinteni, és oktatással kellene távol tartani az embereket a fogyasztástól, illetve ártalomcsökkentéssel kellene segíteni a függőket (például tűcsereprogramokkal).

„Azt gondolom, hogy a drogok sok ember életét tették tönkre, de a rossz törvények még több ember életét keserítették meg. Mindannyian meg akarjuk védeni a családtagjainkat a drogok káros hatásaitól. De ha a gyerekünk valamiért mégis függő lesz, azt szeretnénk, hogy kezeljék a betegségét, és nem azt, hogy bűnözőként tekintsenek rá” – írja a volt ENSZ-főtitkár.

És valójában már nem is annyira távoli az, amit ír, hiszen az utóbbi pár évben főleg az USA, de Nyugat-Európa egyes országai elindultak a legalizáció felé vezető úton. 

Don't criticize it

Sőt, mára már ott tartunk, hogy

és a támogatók csoportján belül a Pew Research Center közvélemény-kutatása alapján 2015-ben a 34 évesnél fiatalabb, de 18 évnél idősebb korosztályban 68 százalék volt a legalizációpártiak aránya.

A Pew Reseach további kutatásai alapján

• tízből hét amerikai gondolta 2014-ben azt, hogy az alkohol károsabb a fűnél, és csak az emberek 15 százaléka szerint károsabb a marihuána az alkoholnál.
• Ennek ahhoz is köze lehet, hogy az amerikaiak csaknem fele (49 százalék) füvezett már, és egy 2012-es állami kutatás szerint ez a legelterjedtebb drog – az alkoholt, a kávét, és a hasonló legális drogokat leszámítva – az Egyesült Államokban. A kutatás szerint a 12 évesnél idősebb amerikaiak 7,3 százaléka használt marihuánát a felmérés előtti hónapban (2012-ben).
• Ugyanakkor az amerikaiak 62 százalékát zavarná, ha az utcán mellette szívnának füvet, még ha legálisan is tennék, 57 százalékukat ugyanakkor nem zavarná, ha fűbolt nyílna a lakóhelye közelében.

A marihuána legalizációja hosszú utat járt be, mióta Kalifornia állam 1996-ban törvényessé tette a fű orvosi célú használatát. Ahogy az a térképen is látszik, 22 amerikai állam követte Kaliforniát, de nemcsak az USA-ban, hanem például Latin-Amerikában (Uruguay, Costa Rica, Chile), Jamaicában és Európában is legalizálták, vagy legalizálni akarják az orvosi célú felhasználást, legutoljára pedig Ausztráliában jelentettek be hasonlót.

Közben viszont a rekreációs célú legalizáció is felgyorsult: 2014-ben Colorado és Washington állam is legalizálta a füvet hétköznapi fogyasztók számára is, októberben ezeket az államokat követte Oregon, és hamarosan Alaszkában is legális lesz a fű, miközben Vermontban is esélyes már a legalizáció.

And I will advertize it

Mindez viszont azért is érdekes, mert a legalizációs hullám egy új, legális piacot hoz létre, ami egyrészt üzleti lehetőséget jelent egy csomó cégnek, másrészt pedig a legalizáció valamivel pontosabb válaszokat adhatunk olyan kérdésekre, amiről a piac illegalitása miatt nincsenek megbízható információk, például, hogy:

• Drágul-e, vagy olcsóbb lesz a fű, és hogyan változik a felhozatal a piacon, ha legalizálják a szert?
• Mit csinálnak a füves cégek, és mi lesz ezzel a piaccal pár év múlva?
• Hogyan érdemes szabályozni egy olyan terméket, ami az alkoholhoz és a dohányhoz hasonlóan káros és rá lehet szokni?
• Milyen hatásai vannak a legalizációnak? Több lett a bűnözés? Ömlik az adó az államkincstárba? Többet fogyasztanak az emberek? Többet fogyasztanak a gyerekek, akiknek akkor se kéne, ha legális a szer?

Európán belül Hollandia már korábban legalizálta a marihuánát a coffeshopokban, de a fogyasztás egy ideje Spanyolországban is legális, Csehországban, Görögországban, Belgiumban és Németországban pedig dekriminalizálták, ami azt jelenti, hogy kisebb mennyiség birtoklásért legfeljebb figyelmeztetés jár, ha az illető nem okoz egyébként galibát a kábítószer hatására.

Így azért túlzás lenne azt mondani, hogy az emlegetett kérdések a közeljövőben Magyarországon is aktuálisak lehetnek majd, de a szabályozás enyhítésének nyomait már Európában is látjuk. Ráadásul az amerikai tapasztalok – bár még nem telt el elég idő ahhoz, hogy igazán egyértelmű hatásokat lehessen megállapítani – segítenek abban, hogy a tények, és ne a hiedelmek irányítsák a közbeszédet, ha drogpolitikáról van szó.

Biznisz

A piacon például egészen úgy tűnik, hogy hisznek abban, hogy a legalizáció továbbterjed: erre utal az ArcView Market Research piackutatása, ami arra jutott, hogy a legális fűeladások 17 százalékkal nőttek 2015-ben, idén pedig további 25 százalékkal nőhetnek, összesen 6,7 milliárd dolláros forgalmat generálva. A kutatás szerint viszont ez itt nem fog megállni, és 2020-ra a marihuánapiac elérheti 21,8 milliárd dolláros forgalmat, amivel például megelőzné az amerikaifoci-bajnokság tavalyi 12 milliárdos bevételét (amit 25 milliárdra akarnak feltornázni 2027-ig).

Az előrejelzés szerint a piac nagy részét a már most is létező orvosi célú fű teszi ki, viszont a legális és a potenciálisan legálissá váló rekreációs fogyasztás felfutása miatt 2020-ra a teljes forgalom 53 százalékát a felnőtt, rekreációs célú fogyasztók adják majd ki. A cég azért számít ekkora ugrásra a rekreációs célú fogyasztásban, mert ősszel csaknem féltucat államban szavaznak majd a legalizációról, és ha csak Kaliforniában átmegy a legalizáció, az már óriási ugrást jelentene a legális piac forgalmában.

A fellendülést erősítheti, hogy a befektetők egyre jobban bíznak abban, hogy ez a piac tényleg bővülni fog. „Üzleti körökben eddig sokan úgy voltak vele, hogy majd meglátják, hogy hogy alakul a marihuána-iparág, de egyelőre kivárásra játszottak” – mondta a Fortune-nek Troy Dayton, a kutatást készítő cég vezérigazgatója.

Dayton szerint viszont 2016-ban ennek vége lehet, és erre már vannak is jelek, például az, hogy a milliárdos befektető, Peter Thiel befektetési alapja, a Founders Fund 75 millió dollárt fektetett a fűvel foglalkozó Priveteer Holdingsba. A piacon ráadásul elérhető a fűnek egy csomó olyan formája, ami az illegális piacon nem volt annyira elterjedt, az ehető marihuánás termékek, mint például a füves süti. Ez is hozzájárul a legális piaci szárnyalásához.

Így szabályozd a növényedet

A legalizáció ellenzői közül viszont sokakat nemcsak önmagában azért bosszantja a cégek optimizmusa, mert nem akarják, hogy törvényesen lehessen hozzáférni a marihuánás termékekhez. Az USA-ban eddig ugyanis az összes állam piaci alapú liberalizációt választott, amiben kiskereskedelmi forgalomba kerülnek a füves termékek, és 21 év felett mindenki hozzáférhet a droghoz.

Uruguayban viszont egy, az állam által sokkal szigorúbban felügyelt modell valósult meg: ott nincsenek füves boltok, viszont mindenkinek joga van a saját ingatlanjában, vagy a szomszédokkal közösen, szövetkezetben termeszteni, illetve a helyi gyógyszertárból venni. A gyógyszertárakat viszont csak 5-6 állami engedéllyel rendelkező cég láthatja el, és a marihuánás termékek reklámozása is tilos.

A legalizációs modell megválasztása azért is fontos, mert a marihuána a szabályozással foglalkozó közgazdasági irodalom alapján is kivételes termék. Olyan, mint a cigaretta, vagy az alkohol, amikről az utóbbi évek kutatásai azt mutatták ki, hogy az emberek szisztematikusan alábecsülik azt, hogy mennyire könnyű hozzászokni a fogyasztásukhoz. 

Alábecsült kockázatok

Kőszegi Botond a Közép-Európai Egyetemről például azt mutatta meg egy kutatásában, hogy az emberek rendre alábecslik a rászokás okozta kár kockázatát, amikor rágyújtanak, ezért a kormányzatnak érdemes szigorúbban szabályozni az ilyen termékeket. 

Ez azért is fontos lehet, mert több kutatás alapján is úgy tűnik, hogy a marihuánafogyasztás és az iskolaelhagyás, vagy a mentális betegségek kialakulása között korreláció van, de azt a tanulmányok nem tudják bizonyítani, hogy oksági viszony is lenne, tehát például lehet, hogy a gyerekek nem azért fogyasztanak több marihuánát, mert legális lett, hanem mondjuk azért, mert tananyagreform volt a suliban, és hirtelen minden sokkal unalmasabb lett az életben.

Ugyanez a helyzet azzal, hogy a marihuánafogyasztás növeli a közlekedési balesetek valószínűségét, és a túl sok fogyasztás pánikrohamokhoz is vezethet. A fűfogyasztás hasznos és káros egészségügyi hatásairól azért is tudunk keveset, mert a világban mindenhol szigorú drogügyi szabályozás nehezíti a tudományos kutatásokat.

A rendőrség adatai alapján például 2014-ben Colorado államban a 32 százalékkal nőtt az olyan halálos közúti balesetek száma, ahol a sofőr marihuána hatása alatt állt, és 38 százalékkal többen mentek kórházba az 2013-hoz képest azért, mert rosszul lettek a fűtől, és a pánikrohamos esetek száma is nőtt. A New England Journal of Medicine tanulmánya alapján a kórházban kikötők közül sok volt a turista, akik nem voltak hozzászokva ahhoz, hogy az ehető füves termékek később kezdenek hatni, mint amikor a marihuánát színak, és így túl nagy dózist fogyasztanak a szerből. A rendőrség arról is beszámolt, hogy az iskolákban egyre gyakoribb, hogy a diákok beszívva mennek órákra. 

A Rand Corporation kutatása alapján az is csaknem biztosra mondható, hogy az USA-ban megvalósult piaci alapú liberalizáció növeli a fogyasztást és a függők számát is a felnőttek körében, míg a kiskorúak körében csak a függők száma nő. Egy másik kutatás viszont arra jutott, hogy a kiskorúak is többet fogyasztanak, ráadásul a felnőttek körében jellemzőbb lett a versenyivás (minél rövidebb idő alatt, minél jobban lerészegedés, angolul binge drinking). Ezek a tanulmányok ugyanakkor többnyire nem mutatnak ki oksági viszonyokat, csak korrelációt, ráadásul a korábbi irodalom sem erősíti meg ezeket a következtetéseket.

Sok bajt lehet vele megoldani

A legalizációnak viszont bőven vannak jó hatásai is: a Drug Policy Aliance a washingtoni legalizáció tapasztalatairól készített tanulmánya alapján:

• jelentősen csökkent a marihuánához köthető bűnügyek száma, amivel az állam egy csomót spórol a rendőrségi kiadásokon,
• csökkent az erőszakos bűncselekmények száma,
• és Washington állam 83 millió dollár adóbevételhez jutott.

A bűncselekmények csökkenése azért lehet óriási siker, mert az American Civil Liberties Union 2013-as tanulmány szerint évente több száz embert tartóztattak le marihuána birtoklása miatt. 2010-ben viszont a letartóztatottak közül viszont 3,7-szer több volt a fekete, mind a fehérbőrű amerikai, ami nyilvánvalóan azokhoz a feszültségekhez is hozzájárult, amik a Black Lives Matter mozgalom megerősödésében csúcsosodtak ki az elmúlt időszakban.

A másik ügy, amiben látszik az előrelépés, a maffia elleni harc: tanulmányok szerint (Mexican Institute of Competitiveness és Rand Corporation) a marihuánakereskedelem a drogkartelek bevételének nagyjából 20-30 százalékát adják ki a marihuánakereskedelemből származó bevételek, de ezek a jelek szerint már csökkennek, miközben a füves termékek ára is csökken. Ennek az az oka, hogy a versenytársaikat adott esetben kivégző maffia helyett legális termelők versenyeznek egymással egy többszereplős piacon.

Az árcsökkenés egyébként már a legális piacon is érezhető: 2015 nyarán Washington államban például átlagban 12 dollárba került egy gramm fű, miközben egy évvel korábban az átlagos ár még csaknem háromszor ennyibe került, az átlagár 30 dollár körül volt.

Amikor a mozgalom üzleti lobbivá válik

A sikerek ellenére viszont a legalizációs mozgalomnak nem minden tagja elégedett: Dan Riffle, a Marijuana Policy Project (MPP) nevű legalizációpárti szervezet igazgatója például azért hagyta ott az MPP-t, mert megelégelte azt, hogy szerinte a legalizációs mozgalom mostanra már gyakorlatilag egy iparági lobbiként viselkedik, aminek az is az oka, hogy a mozgalom vezetői közül egyre többen rendelkezek üzleti érdekeltségekkel is a fűbizniszben (ilyen például az említett Troy Dayton is).

Így lehetséges az, hogy azok, akik korábban azért harcoltak, hogy a marihuána szigorúbb keretek között legyen elérhető (tehát, hogy állami monopóliumokon, vagy nonprofit szövetkezeteken keresztül legyen elérhető), most már a lazább szabályok kiharcolásában váltak érdekeltté.

A mozgalom által pártok szigorúbb szabályok persze még nincsenek veszve, amíg a központi kormányzat nem kezd el szabályozni: jelenleg ugyanis a füves termékeket alig lehet reklámozni: tévében és a neten azért nem engedik, mert így más államokban is el lehetne érni a reklámokat, ahol a szer nem legális. Szintén emiatt nem tarthatják bankokban a pénzüket a füves cégek, és ezért van az is, hogy a kaliforniai Snoop Dogg nem lehet közvetlenül tulajdonosa a Coloradóban működő cégének, mivel a törvény szerint csak coloradói lakosnak lehet Coloradóban füves cége.

A központi szabályozástól eddig eléggé ódzkodó kormányzatnak viszont nemrég változott kicsit az álláspontja: Barack Obama tavaly tavasszal már arról beszélt, hogy ha több állam is legalizálni fogja a szert, akkor a Kongresszus lépéseket tehet a dekriminalizáció irányába, de legalizációval kapcsolatban még nem ígért semmit.

És ez jó eséllyel még így maradhat sokáig, tekintve, hogy az amerikai választási jelöltek közül két demokrata jelölt a leginkább liberalizációpárti, de az egyébként leginkább megengedő Bernie Sandersnél esélyesebb Hillary Clinton csak az orvosi felhasználást és a dekriminalizációt támogatja.

Az mindenesetre megfontolandó, hogy még a legalizáció mellett évek óta nyíltan kiálló brit gazdasági lap, az Economist is arra figyelmeztet, hogy ha az iparágnak túl nagy lobbiereje lesz, akkor olyanná válhat, mint az alkohol-, vagy a dohánylobbi, ezt pedig jó lenne még időben elfojtani megfelelő állami szabályozással.

(Címlakép illusztráció: szarvas / Index)