Milliárdos perek jöhetnek a kaszinótörvény miatt
További Gazdaság cikkek
- A Mol gázüzemet és kutatás-termelési eszközöket vásárol Kelet-Magyarországon
- Átfogó fejlesztési programot indít a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány
- Szijjártó Péter szerint Európa egyik legvonzóbb beruházási környezete jött létre Magyarországon
- A karácsonyi vásárok sem ússzák meg, lecsapnak az adóellenőrök
- Döntött a bíróság: a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak támogatnia kell a Volánbuszt
Jogerős ítéletet hozott az Európai Unió Bírósága 2012-ben bevezetett magyar kaszinótörvény miatt, írja a 24.hu Schreiber Istvánra, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnökére hivatkozva. A bíróság azt kifogásolta, hogy a magyar jogalkotó nem írt elő az új jogszabályokhoz való alkalmazást segítő átmeneti időszakot, illetve az ésszerű kompenzálása is elmaradt a vállalkozóknak. Ezt azt jelenti Schreiber szerint, hogy
megnyílt azon vállalkozók kártérítési alapja, akik százmilliárdokra perelhetik az államot ezért a húzásért.
A perek hamarosan elkezdődhetnek és az egyszeri okozott kár becsült összegen százmilliárd forint körül van, és ebbe még nem számolták bele a nyerőgépek betiltása miatt ellehetetlenített vállalkozások elmaradt hasznát. 2014-ben már volt egy szerencsejáték-szervező cégcsoport, ami 8 milliárdra perelte a kormányt a vállalkozás ellehetetlenítése miatt, de Brüsszelbe is gyorsan eljutott a hír a kétes hátterű kormányzati akció miatt.
2012 októberében mindössze három nap kellett a kormánynak, hogy betiltsa az iparágat, ami évi 70 milliárd forintnyi adóbevételt termelt a magyar államnak. A betiltás azért volt váratlan, mert előtte épp ötszörösére emelték a játékadót aztán Rogán Antal javaslatára megszavazták azt is, hogy kötelező lesz a szerver alapú működtetés. Miközben elkezdtek a cégek átállni az új rendszerre, inkább betiltották az egészet, a nagyon helyzetbe hozva így a megmaradt kaszinókat. Hozzátéve játékgépbiznisz egyébként nem tartozott nálunk a legjobb hírű iparágak közé.
Rogán nekünk egyébként annyira tagadta, hogy neki bármi köze lett volna a variálgatásokhoz, hogy szerinte még az általa beadott törvényjavaslat sem az ő ötlete volt. Hanem igazából az NGM-é. Az iparági szereplőkkel pedig nem is tartott kapcsolatot, hiába barátja a bizniszben erősen érdekelt Andy Vajna.
Szóval amikor aztán 2013-ban koncessziós rendszerré formálták a kaszinózást, akkor ennek köszönhetően a megmaradt nyolc országos kaszinóból hét Fidesz-közeli vállalkozókhoz, Andy Vajnához és a debreceni focicsapatot az állammal karöltve működtető Szima Gáborhoz került. Az már tényleg csak bónusz, hogy pont a kaszinókra nem vonatkozik majd az elviekben adózási morált támogató online kassza rendszere, ami a NAV munkáját is segíti majd.