Végül csak a nyerstej áfája csökkenne

A kiskereskedelemben elérhető ultrahőkezelt tejek helyett az alapanyag, vagyis a nyers tej forgalmi adója csökkenhet a jövő évtől öt százalékra -  írja  a Magyar Idők szombati száma.

A lap úgy tudja, hogy a döntés megszületett, a kormány már csak a technikai részletek kidolgozásán munkálkodik. Az alapanyag forgalmi adójának csökkentésével egyébként nemcsak a tej, hanem az abból készült tejtermékek versenyképessége is javulhat a hazai piacon. Az újság beszámolt arról is, hogy Lázár János egy pénteki fórumon elmondta:

A sertéshús forgalmi adócsökkentése rámutatott arra, hogy az alacsonyabb áfa ugyan jelentősen csökkentette a fogyasztói árakat - ezzel javítva a lakosság vásárlóerejét -, a termelők azonban a pozitív irányú intézkedésből szinte semmit sem éreztek.

Ennek az az oka, hogy a kereskedelem az értékesítési ár mellett a beszerzési árat is csökkentette, így a termelők kénytelenek még olcsóbban továbbadni a portékájukat a kereskedőknek, mint korábban. A tárcavezető szerint a kormány tanult ebből, a tej esetében ezért olyan intézkedést szeretne meghozni, ami a közvetlenül kifizetett támogatások mellett valós segítséget jelent a tejtermelő gazdaságoknak - írja a Magyar Idők.

A tejhelyzet egyre súlyosabb

A Magyar Idők szerint ugyanis a hazai tejfelvásárlási árak mára 70 forint alá estek, sőt, a kisebb termelők esetében az 50 forintot is alig éri el egy liter nyers tej ára, ez a szint jóval az előállítási költség alatt van, és ha tovább csökkennek, félő, hogy tehenészetek tucatja hagy fel a termeléssel.

Ahogy azt korábban az Index is megírta, márciusban tüntetést is szerveztek a magyar tejtermelők, mivel az uniós kvóták eltörlése, az orosz embargó és az áfacsalók miatt a magyar ember nem issza a magyar tejet. A kormány erre válaszul próbálkozott tejmarketing-kampánnyal és dolgozta ki az új tejstratégiát.

A tej ára egy ideje ugyan már csökkent, de a hazai tejtermelőknek igazán az tette be, hogy márciusban az Európai Unió eltörölte a kvótákat, amik annak a felső korlátját határozták meg, hogy mennyi nyerstejet dobhat piacra egy uniós tagállam. A kvóták hiányában mindenki többet kezdett termelni, ami miatt nőtt a kínálat, így az ár csökkenni kezdett. 

(Borítókép: MTI / Oláh Tibor)