15 éve még luxus volt, ma már alap

Az egyik legmenőbb amerikai közgazdasági folyóiratban, az American Economic Review-ban megjelent kutatásból az derül ki, hogy a jól kereső amerikaiaknak az utóbbi harminc évben arányaiban sokkal több pénze maradt vásárlásra, mint a szegényebbeknek. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a szegényebbeknek nem lett több pénze vásárolni, csak a gazdagoknak több lett - írja a Quartz. 

Bár mostanra már szinte közhelyszámba megy arról beszélni, hogy az Egyesült Államokban rég nem látott szintre nőttek a társadalmi egyenlőtlenségek, arról nincs egyetértés, hogy ennek milyen következményei vannak.

Ami korábban luxus volt, mára már alap

Amit a tanulmány hozzátesz ehhez a vitához, az az, hogy

mint például a hűtő, a mosogatógép, a mosógép, vagy a különféle szórakoztató elektronikai termékek. Vagyis a gazdagok gazdagodása közben a szegények is jobban jártak.

A grafikonokon az látszik, hogy a legfelső és a legalsó jövedelmi tizedekhez tartozó amerikaiak 1985 és 2010 között mekkora arányban rendelkeztek különféle termékekkel. (A: sütéshez, főzéshez használt tárgyak, B: hűtő, C: mosogatógép, D: mosógép és szárítógép, E: autó, F: szórakoztató elektronikai termékek)

Aki szegény, korábban hal

Az viszont eléggé eltér, hogy milyen mértékben költöttek ezekre a termékekre, ennek pedig az az oka, hogy a gazdagabbak az adott kategórián belül többet és jobb minőségűt vettek az adott termékből. Az alacsony jövedelműek ételre is kevesebbet költöttek, még az USA-ban elterjedt ételtámogatási pénzeket bekalkulálva is.

Az ételre költött pénz mértékében nőtt a szakadék a gazdagok és a szegények között a hetvenes évek óta, aminek az is a következménye, hogy mivel a szegényebbek rosszabb minőségű ételt esznek, nagyobb arányban elhízottak, és korábban halnak.

Abban is elég nagy eltérések vannak, hogy mennyi szabadideje van a jobban és rosszabbul kereső amerikaiaknak: amíg ugyanis az összes amerikai átlagosan kevesebbet dolgozik, az alacsony keresetűek az átlagnál is kevesebb időt töltenek munkával, míg a gazdagok az átlagnál többet.

Ebből akár arra a következtetésre is juthatnánk, hogy a szegényebbek inkább a szabadidőt részesítik előnyben a pénzzel szemben, de könnyen lehet, hogy egyszerűen csak nem kapnak munkát. A tanulmányból az is kiderül, hogy a magasabb keresetűek nagyobb arányban töltik aktív pihenéssel a szabadidejüket (sport, önkénteskedés), a szegényebbek pedig inkább passzívak, tehát például tévét néznek vagy alszanak.

Magyarországon is így van

Magyarországon a fogyasztás szerkezetről ilyen jellegű adatai csak 2010-ig visszamenőleg találunk a KSH honlapján. A Központi Statisztikai Hivatal életszínvonaláról szóló legfrissebb tanulmányának fogyasztásról szóló részéből annyi derül ki, hogy 2013-ban a legfelső jövedelmi ötödben élők 3,1-szer annyi pénzt adtak ki különböző dolgokra, mint a legalsó ötödben, 2014-ben ez az érték 3,4-ra változott.

Az élelmiszerre és lakásfenntartásra költött pénz arányaiban kevesebb volt, mint korábban, az összes kiadásból 1,5 százalékponttal kevesebb ment erre. Magyarországon minél szegényebb egy háztartás, a jövedelméhez viszonyítva annál többet költ élelmiszerre és lakásfenntartásra.

Abszolút értelemben viszont itt is látszik az a trend, hogy a gazdagabbaknak több pénze van jobb minőségű ételre. Amíg a szegényebbek a jövedelmük nagyjából 55 százalékát költötték ennivalóra és rezsire, addig ez a gazdagabbaknál csak a költségek 40 százalékát tette ki.