Pár milliárdból fel lehetne számolni a mélyszegénységet Magyarországon

A magyar GDP 0,01 százalékából, vagyis nagyjából 3,4 milliárd forintból fel lehetne számolni a mélyszegénységet Magyarországon az ENSZ munkaügyi szervezete, az ILO számításai szerint. Ennyit kellene átcsoportosítani ahhoz, hogy ne legyen olyan ember Magyarországon, akinek a jövedelme  vásárlóerő-paritáson naponta kevesebb mint 3,1 dollár, vagyis nagyjából napi 870 forint.

A relatív szegénységet, vagyis azt, hogy senki ne keressen kevesebbet, mint a medián jövedelem 60 százaléka, már sokkal drágább lenne felszámolni, ehhez a magyar GDP 0,9 százalékára lenne szükség. Az ILO minden országra kiszámolta, hogy a GDP vagy a kormányzati költések hány százalékára lenne szükség a szegénység felszámolásához, amit ezen az interaktív térképen nézhet meg.  Az ILO legfrissebb tanulmánya szerint

vagyis 15 év alatt nagyjából 10 billió dollárt kellene elkölteni.  A fejlődő és fejlett országok lakosságának 36 százaléka él ma naponta kevesebb, mint 3,1 dollárból. Az ILO jelentése szerint az elmúlt 26 évben rengeteg embert sikerült kihúzni a mélyszegénységből, de a fejlődés hullámzó és bizonytalan, és míg a közepesen fejlett országokban látványosan csökkent a szegénységben élők száma, addig az alacsony jövedelmű országokban még mindig a lakosság 47 százaléka él mélyszegénységben. A fejlett országokban, például az EU tagállamaiban pedig az elmúlt években még nőtt is a szegénységben élők száma.

Viszont csak azzal, hogy pénzt öntünk a problémára, az ILO szerint nem lehet megoldani a tartós szegénység problémáját, a jövedelmek átcsoportosítása mellett több és jobb minőségű munkahelyekre és jobb szociális ellátásokra van szükség. A fejlődő országokban a szegénységben élők egyharmada dolgozik, viszont rossz feltételek között és mindenféle szociális védelem nélkül dolgoznak éhbérért.

Éppen ezért az ILO szerint a szegénység elleni legjobb fellépés az lenne, ha a kormányok olyan politikákat dolgoznának ki, amelyek minőségi munkahelyeket teremtenek, kiszélesítik a termelői bázist, megerősítik a munkahelyi jogokat és védelmet és javítják a szegénységben élők munkaerő-piaci kilátásait.