Önök sorosabbak Soros Györgynél?

Múltkori kérdőívünket, amelyben arra voltunk kíváncsiak, hogy ki hogyan gazdálkodik a pénzével, 4150-en töltötték ki használhatóan, ami elég nagy mintának számít. Persze ettől még egyáltalán nem számít reprezentatívnak, se az országra, se az Index-olvasókra nézve.

Mindenesetre, ha kitöltötte a kérdéssort, akkor ön a legnagyobb eséllyel férfi, 38 éves, felsőfokú végzettségű házas vagy élettársi kapcsolatban él,  és pont három évig el tudna lenni a mostani megtakarításaiból Budapesten, ahol él. 831 nő vett részt a felmérésben, ők átlagosan 42 évesek, döntő többségük szintén felsőfokú végzettségű és budapesti.

A többség ennek megfelelően kényelmesen él, pontosabban 76,4 százalék kényelmesen megél a fizetéséből, 19,5 százaléknak fogy el néha a pénze hónap végén, 3,5 százalék él meg kifejezetten nehezen, és így szinte elhanyagolható mértékben kerültek a mintába olyanok, akik egyik napról a másikra élnek.

A kitöltők kis része, 3,2 százaléka mondta azt, hogy a magyar átlagnál kevésbé ért a pénzhez, 38,1 százalék érezte magát átlagosnak és 58,7 százalék átlag felettinek. A pénzügyekről 15,1 százalék szokott gyakran beszélgetni a családban, vagy barátokkal, nagyjából 28 százalék inkább igen, 19,1 százalék inkább igen, 5,2 százalék pedig egyáltalán nem.

Ehhez képest messze a legnépszerűbb befektetési formának az ingatlan bizonyult, persze ebbe a magyarok saját ingatlanok utáni legendás vágya is belejátszhatott.

Vagy esetleg tényleg sokan tudják például, hogy Magyarországon olyan nagy kezelési költséggel mennek a befektetési alapok, hogy nagyon valószínűséggel végül lehúznak minket.

Ugyancsak érdekes eredmény, hogy a lekötött bankbetétet választók egész hasonlóan tippeltek a lekötött betétek várható hozamáról, mint a teljes minta. Azaz azok is hasonlóan gondolkoztak róla, akik mégse azt választották. Hozzátéve, hogy inkább 1-2 százalék körüli lekötött betétekkel találkozhat mostanában, ha valaki jóval többet ajánl, akkor legyen óvatosabb. 

A többség nem igazán bízik az állami nyugdíjban, 52,4 százalék már tesz is félre, 42,4 százalék pedig gondolkozott már rajta. 5,2 százalék gondolta azt, hogy az állami nyugdíj is normális életet tesz majd lehetővé, érdekes volt, hogy köztük magas volt azok aránya, akik nagyon spórolósnak vagy a kiadásaikra egyébként odafigyelőknek tartották magukat. 

A kölcsön dolgában szigorúak vagyunk: 6 százalék adna kölcsön egy barátjának feltétel nélkül, 12 százalék elzárkózna egy ilyen gesztustól. 35 százalék összegtől függően segítene, míg 33 százalék attól függően adna, hogy mire kell. 14 százalék adna, de biztosítaná magát, adott esetben egy szerződéssel is.

Arra a kérdésre, hogy inkább most kérne-e 20 ezer forintot vagy esetleg egy tíz múlva kapott nagyobb összegért lemondana róla, 10,8 százalék kérte volna inkább azonnal a pénzt. Többen azzal indokolták a válaszukat, hogy 10 év alatt óriási lehet a bizonytalanság, így jobb most kérni. 

Erre a nagyobb összegre is rákérdeztünk. Döntően rettenetesen sok pénzt kérnénk azért, hogy most lemondjunk valami kisebb pénzről is. Akik iszonyú magas, 100 ezer forint feletti kifizetést vártak volna, azoknak a harmada ráadásul csak extrém magas, egymillió forint feletti összegért mondott volna le a kisebb, de biztos összegről.

Ha ilyen mohó kifizetésekkel kecsegtető befektetésekre várnak a valóságban is, akkor olyan szélsőségesen kockázatos üzletekben találhatják magukat, amiket Sorosnál háromszor vadabb tőzsdecápák se nagyon mernek meghúzni. Vagy úgyis mondhatjuk, hogy csak a leghülyébbek szoktak. Persze lehet egy olyan értelmezés is, hogy mindenki olyan extrém módon kockázatkerülő, hogy húsz lóval lehetne csak lerángatni egy most megkapható húszezresről.

Lehet, hogy utóbbi a valószínűbb, ugyanis egy másik hasonló kérdésre, hogy mennyi pénzre számítanának a most befektetett 10 milliójukból, már jóval reálisabban válaszoltak, csak két százalék számított volna 20 milliónál többre.

A kutatást a CIB Bank támogatta.

(Borítókép: Soros György Fotó: Lakruwan Wanniarachchi / AFP)