Nem kell Svájcnak a feltétel nélküli alapjövedelem

Svájcban vasárnap tartottak népszavazást az alapjövedelem bevezetéséről. A nem hivatalos végeredmény szerint a svájci választópolgárok túlnyomó többsége, egész pontosan 76,9 százaléka elutasította a javaslatot, írja az MTI.

Ha az igenek kerültek volna többségbe, az alapjövedelem törvénybe iktatása után minden felnőtt svájci állampolgárnak feltétel nélkül - tehát attól függetlenül, hogy dolgozik-e vagy sem - járna havi 2500 svájci frank (nagyjából 704 ezer forint), a gyerekek pedig 625 frankot kapnának. Az alapjövedelem bevezetésének támogatói azzal érveltek, hogy az emberek által elvégzett munkának nagyjából a feléért nem jár fizetés (házimunka, közösségi munka), és a juttatás ezt kompenzálta volna (az alapjövedelemről átfogóbban itt írtunk korábban).

Az ötlet ellenzői szerint viszont nem volt rendesen kitalálva az, hogy miből teremtené elő a költségvetés az alapjövedelem bevezetését lehetővé tevő pénzügyi forrásokat. A támogatók szerint ennek a megoldása a parlamentre hárult volna. Úgy tűnik viszont, hogy a parlamenti pártoknak nem tetszik annyira a feladat, hiszen egy párt sem állta ki a népszavazás előtt az alapjövedelem bevezetése mellett. A kormány szerint az alapjövedelem sokba kerülne, és tönkretenné a gazdaságot.

A bevezetéssel kapcsolatos egyik legnagyobb vitát a nacionalista, bevándorlásellenes Svájci Néppárt (SVP) keltette azzal, hogy amellett érveltek, hogy a juttatás bevezetése után sokkal több bevándorló akarna az országba jönni, mivel Svájc nemrég írt alá az EU-val egy megállapodást arról, hogy az EU-tagállamok állampolgárai szabadon költözhetnek az országba. "Ha az ország egy szigeten lenne, el tudnánk képzelni az alapjövedelem bevezetését" - fogalmazott az SVP szóvívivője. Az SVP szerint a meglévő szociális juttatások elhagyásával elő lehetne teremteni annyi pénzt, hogy jusson alapjövedelemre, de nyitott határok esetén lehetetlen lenne a bevezetés.

A Reuters azt írja, hogy a kormány számításai alapján évente 208 milliárd svájci frankba került volna az alapjövedelem, aminek a nagy részét fedezné a szociális ellátórendszer átalakítása, viszont ezen felül 25 milliárdot elő kéne még teremteni adóemeléssel vagy kiadáscsökkentéssel.