Edit
10 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Érdekel még bárkit az alapjövedelem?

2014.04.25. 21:09 Módosítva: 2014.04.26. 08:17
Januárban nagy felzúdulást keltett, amikor a LÉT munkacsoport előállt egy a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésére vonatkozó koncepcióval. A téma már évek óta kering a baloldali pártok környezetében, pár politikus nyíltan is támogatta a bevezetését, 2014-ben mégsem lett belőle igazi kampánytéma. A Policy Agenda konferenciát szervezett a témában, de a bántó általánosításokon alapuló előadásokból nem tűnt úgy, hogy egyre közelebb járnánk az FNA bevezetéséhez.

„Létpénz nélkül ez az ország nem emelkedhet fel” – mondta Boda György közgazdász a Policy Agenda péntek délutáni konferenciáján. A Budapesti Corvinus Egyetem docensének mondata üdítően hatott a sok „társadalmi konszenzusra van szükség”-típusú üres kijelentés után, ugyanis utolsó előadóként ő volt az egyetlen, aki egyértelműen kiállt az alapjövedelem koncepciója mellett, igaz, annak egy feltételekhez (például tanuláshoz, vagy a gyerekek taníttatásához) kötött verzióját támogatta.

A feltétel nélküli alapjövedelem (FNA), habár már korábban is többször felmerült (az Indexen tavaly májusban írtunk róla), igazán csak idén januárban, a LÉT munkacsoport tanulmányának közzététele után robbant be a köztudatba. A Bánflavi István által vezetett csoport koncepciója szerint az FNA minden magyarországi lakosnak alanyi jogon járna, a felnőttek 50 ezer forintot kapnának havonta, a gyermekek 25 ezer forintot, a várandós anyák 75 ezret, aminek fedezetét az ennél alacsonyabb összegű szociális juttatások eltörlése jelenthetné.

Ki állt be mögé?

Az összegekre vonatkozóan több különböző elképzelés is napvilágot látott: az MSZP-s Szanyi Tibor tavaly nyáron még 85 ezer forintot javasolt, ez párttársai javaslatában decemberre már 40-50 ezerre szelídült, míg egy másik magyar tanulmány 120 ezer forintot tartott volna megfelelőnek. A kezdeményezést az LMP-s Schiffer András is támogatta (a párt újpesti szervezete már 2012-ben vitát szervezett a témában), de végül eredeti formájában egyik parlamenti párt választási programjába sem került be.

Arról, hogy a pártok jelenleg hogyan viszonyulnak a kérdéshez, nem sokat tudtunk meg a konferencián, arról viszont igen, hogy a választások előtt mi volt az álláspontjuk. Szentpéteri Györgyi, az Első Magyar Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület elnökének elmondása szerint a választás előtti időszakban több fórumot is tartottak a témában, amelyeken kiderült: az MSZP és az LMP részéről csak pár képviselő egyénileg támogatta a javaslatot, teljes mellszélességel csak némely, a parlamenten kívül maradt párt állt ki mellette, így a Szili Katalin-féle KTI, a Zöldek Pártja és a Magyarországi Cigány Párt (MCP).  A kerekasztal-beszélgetésen felszólaló Lendvai Ildikó kérdésünkre elmondta: ő próbálta rávenni a baloldali pártokat, hogy foglaljanak állást, de csak addig jutottak, hogy támogatják, hogy legyen vita a kérdésről.

Az Együtt-PM viszont a programjába emelt valami hasonlót, bár nem FNA, hanem „együttműködési támogatás” néven (pdf, 12. oldal). Ha jól értjük, ez egyfajta feltételhez kötött alapjövedelem lett volna, szakértői támogatással.

Andor László: A Bizottság minimáljövedelmet javasol

A konferencián előadást tartott Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadásért felelős biztosa, aki a minimálbérek alakulásáról és a minimáljövedelemmel kapcsolatos egyeztetésekről beszélt.

Andor kiemelte: az Európai Unió tagországaiban (Görögország és az Egyesült Királyság kivételével) a 2008 óta tartó, elhúzódó válság ellenére is emelkedtek a minimálbérek, ami azért is előnyös, mert egyrészt kimutatható összefüggés van a minimálbér szintje és az alacsony képzettségű munkavállalók foglalkoztatási rátája között, másrészt a magasabb minimálbér a nemek közötti bérszakadékot is csökkenti.

Ugyanakkor a közelmúltban az úgynevezett minimáljövedelem (munkanélkülieknek folyósított, a munkaerőpiacra való visszailleszkedést célzó támogatás) bevezetéséről, illetve a már meglévő rendszerek összehangolásáról is egyeztetéseket folytattak. Ennek tervezésekor az EU foglalkoztatási biztosa szerint sok tényezőt figyelembe kell venni: a megélhetéshez elegendő összeget kell folyósítani a rászorulók megfelelő körének, számukra hozzáférhető kell hogy legyen a támogatás, és ösztönöznie kell a munkavállalásra.

A minimáljövedelem bevezetése a tavaly kidolgozott Szociális beruházási csomagban is ajánlásként szerepelt, illetve hozzájárulhat annak az EU 2020-as célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy a céldátumig 20 millió embert emeljenek ki a szegénységből. A hasonló rendszerek bevezetéséhez az EB technikai segítséget is nyújt egy referencia-költségvetés elkészítése formájában. Emellett az EU-nak ebben a költségvetési ciklusában szerepel egy EaSI (Employment and Social Innovation) nevű program is, amelynek lehetséges felhasználási módjairól május 19-én tárgyalnak Brüsszelben. Konkrét előkészületek eddig a munkanélküli biztosítás integrációja ügyében történtek – emelte ki a biztos.

Kell ez nekünk?

Pár nappal a nagy port kavart tanulmány megjelenése után a Századvég közzétett egy közvélemény-kutatást, amelynek eredménye szerint a a magyar lakosság több mint kétharmada nem támogatja a LÉT munkacsoport által kidolgozott alapjövedelem-koncepciót. A családi adókedvezmény, a segélyek, a gyes és a gyed megszűntése esetén még alacsonyabb támogatottságot mértek.

Azonban Bánfalvi István, a koncepció egyik megalkotója a konferencián megemlítette: szívességből az Ipsos is elvégzett egy azonos témájú kutatást, amelyben csak egy kérdést tettek fel: támogatná-e az alapjövedelem bevezetését? Bánfalvi elmondása szerint 52 százalék mondott igent, ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy ez a kérdés nem részletezte az ennek fedezetét előteremtő, korábbi szociális juttatások eltörlésével járó intézkedéseket.

Az Index korábbi szavazásában 53 százalék elutasította a javaslatot, míg nagyjából 20 százalék a feltétel nélküli, 27 százalék pedig a feltételekhez kötött formáját támogatta volna.

Mindenesetre, habár Bánfalvi szerint az FNA tíz éven belül uralkodó lesz Európában, a csütörtöki beszélgetés alapján úgy tűnt: a koncepció kiforrottság és politikai akarat híján egyelőre rendkívül távol van még attól is, hogy Magyarországon valamelyik párt 2018-ban kampánytémává emelje, ráadásul az ezzel kapcsolatos uniós polgári kezdeményezés elbukott, így az EB sem köteles foglalkozni vele.