Feljelentették Matolcsyékat

Utólag manipulálhatták a Magyar Nemzeti Bank PADA nevű alapítványának közérdekű adatként kiadott kuratóriumi jegyzőkönyveit, az ügyben a szocialista Tóth Bertalan  feljelentést tett az ügyészségen: sikkasztás, hűtlen kezelés és közérdekű adattal való visszaélés miatt.

Más a két kiadott jegyzőkönyv

Az országgyűlési képviselő még egy korábbi adatigénylési pert megnyerve jutott hozzá a Matolcsy György vezette alapítvány üléseinek jegyzőkönyveihez. A neki elsőre megküldött dokumentumokból azonban rengeteg adatot kitakartak. Egyebek mellett például a jegyzőkönyvek alján szereplő aláírásokat. Mivel az adatok kitakarására a bírósági ítélet szerint nem lett volna lehetőség, Tóthék kérték, hogy adják nekik oda a kitakarás nélküli is a papírokat. Némi időhúzás után a PADA ezt meg is tette.

Más a fejléc, más a központozás, a sortörés, a betűtípus, az oldaltörés, sőt, apró szövegszerű eltérések is vannak, a dokumentumok alján szereplő aláírásokat pedig képként szúrták be. Felmerül a kérdés: melyik az eredeti, hiteles jegyzőkönyv, és ha az egyiket később készítették, arra mi szükség volt, valamint hogy mindez közérdekű adattal való visszaélésnek minősül-e?

Nem stimmelnek a dátumok

A kiperelt alapítványi dokumentumok, jegyzőkönyvek, határozatok kapcsán nem ez az első furcsaság. A közzétett befektetési döntések listája, a kiadott meghatalmazások és szerződések sincsenek teljes átfedésben. Egyes befektetési döntéseknél pedig kissé zavarosak a dátumok.

Például van olyan, hogy az egyik dátumos papíron egy csak hetekkel később meghozott határozatra és egy hónappal később elfogadott befektetési szabályzatra hivatkoznak. Ez a szocialista képviselő feljelentése szerint szintén a dokumentumok utólagos manipulálására utal.

Titkolták volna

Az MNB-alapítványok ügye elég nagy port kavart az utóbbi időszakban. A jegybank alapítványai ugyanis hosszú időn keresztül titkolóztak a jelentős részben a kuratóriumi tagok és rokonaik közt szétosztogatott és náluk befektetett közpénzzel kapcsolatban, majd a kormány is megpróbálta megakadályozni, hogy a részletes információk nyilvánosságra kerülhessenek az alapítványoknak átadott 260 milliárd forint sorsáról.

Áder János köztársasági elnöknek köszönhetően aztán végül minden titkosításra irányuló kísérlet elbukott, az MNB alapítványai kénytelenek voltak közzétenni szerződéseiket, és a befektetési döntésekről szóló jegyzőkönyveket, határozatokat. Azóta az ügyben több feljelentés született, és vizsgálat is indult, rosszallását fejezte ki több kormánypárti képviselő, és még az EKB is.