Salamon
12 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Kinyírják az olcsó városnéző buszozást

BJASZ20130608010
2016.08.05. 11:26
A főváros múlt héten kiírta a koncessziós pályázatot a városnéző buszok üzemeltetésére, ezzel pedig a jelenlegi négy helyett egy cég kezében összpontosítanák az üzletet. A cégek közül többet teljesen kiakaszt, hogy lehet, pár hónap múlva le kell húzniuk a rolót, de olyan vállalkozás is van, ami szerint várható volt, hogy a főváros átrendezi a piacot. Az új szabályozás kevesebb buszt, tisztább levegőt, kevesebb dugót és jóval drágább városnézést hozhat. A versenyhivatal szerint ha tényleg monopolizálják a piacot, ahhoz később még nekik is lehet egy-két szavuk.

Négy helyett hamarosan csak egy cég üzemeltethet városnéző buszokat Budapesten (ezeket nemrég az Index is kipróbálta, élményeinkről ebben az cikkünkben olvashat). A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a cégek többsége is ki van akadva, ennek ellenére a koncesszióra mindegyik cég pályázni fog.

Az már biztos, hogy az azonos érdekeltségbe tartozó Mr. Nilsz és a Budapest Sightseeing közös pályázatot tervez beadni, de az Index értesülései szerint az is felmerült, hogy a két cég társuljon a Big Busszal.

Ebben az esetben végül két induló lenne: a Mr. Nilszből, a Budapest Sightseeingből és a Big Busból álló konzorcium indulna a Giraffe ellen. A három üzemeltető cég közül mindet megkerestük, de a Big Bust üzemeltető City Sightseeing nem akart válaszolni a kérdéseinkre.

Csak egy maradhat

A budapesti városnéző buszos piacon jelenleg négy cég működik, ebből három magyar tulajdonú, egy pedig angol:

  • Giraffe Hop on Hop off, aminek a tulajdonosa az Eurama Kft. és a Budatours Kft., de a City Tour Hop On Hop Off Kft. üzemelteti,
  • Budapest Sightseeing Kft.
  • és a Mr. Nilsz Kft., amiknek ugyanaz a cég, a Programcentrum Kft. a tulajdonosa,
  • és az angol Big Bus, amit a City Sightseeing Kft. üzemeltet, de az angol Big Bus Ltd. tulajdonában áll.

A húszéves megbízásból eleve kizárják azokat a társaságokat, amelyeknek az utolsó három évben a városnéző szolgáltatásból származó nettó árbevételük nem éri el az 1,2 milliárd forintot. Pályázni augusztus 22-ig lehet, a pályázatokat a Budapesti Közlekedési Központnál (BKK) bírálják el.

A piacot a Giraffe és a Big Bus dominálja, tőlük árbevételben a Mr. Nilsz és a Budapest Sightseeing még együtt is elmarad. A nyertesnek legalább 25 buszt kell majd kiállítania a 70 fővárosi helyszínt és 39 buszmegállót érintő útvonalon, vállalnia kell, hogy betartja az arculati előírásokat, például formaruhába öltözteti az alkalmazottait, és be kell mutatnia egy tervet azzal kapcsolatban, hogy a járműpark zaj- és károsanyag-kibocsátását milyen fejlesztésekkel fogja csökkenteni.

 

A koncessziós pályázat kiírásának előzménye, hogy június 8-án a fővárosi közgyűlés fideszes többsége zárt ajtók mögött szavazott meg egy helyben kiosztott előterjesztést. Ezt követően négy cégből három nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz. A levélben arra kérték Orbánt, hogy a jövőben ne egyetlen cég monopóliuma legyen a turistabuszok üzemeltetése.

A versenyhivatalnak sem jön be 

De nem csak piaci szereplők vannak kiakadva: a GVH sem boldog a monopolhelyzetet előidéző szabályok miatt. A GVH elküldte az Indexnek azt a levelet, amit a szabályozás részleteiről szóló sajtóhírek nyomán július közepén írtak a Fővárosi Önkormányzatnak. Ebből az derül ki, hogy a versenyhivatal 2008-ban egyszer már eljárást indított, amiért a BKV kizárólagos szerződést kötött City Tour Hop On Hop Off-fal.

Akkor az az eljárás azért szűnt meg, mert a BKV végül felmondta a kizárólagos szerződést. A GVH most megint arra figyelmeztetett, hogy

versenyjogilag egyáltalán nem biztos, hogy rendben lesz, ha egy cég viszi majd az egész piacot.

A GVH a levélben azt tanácsolta a fővárosnak, hogy a kizárólagos üzemeltetést biztosító modell helyett inkább a szabályozott, de többszereplős piac fenntartása lenne a jó megoldás, még akkor is, ha koncessziós szerződéssel választják ki a cégeket.

Drágább lesz a városnézés

A Programcentrum Kft.-nél ki vannak akadva a pályázat kiírása miatt, a Giraffe Hop on Hop offot üzemeltető cégek szerint viszont lehetett számítani a pályázatra, így ők nincsenek felháborodva. Úgy tűnik, a két cég véleménye főleg abban tér el, hogy lehetett-e számítani arra, hogy a piacot úgy szabályozzák újra, hogy a most üzemelő cégek közül végül csak egy maradhat meg.

Opra Nikoletta, a City Tour ügyvezető igazgatója szerint a szolgáltatók mindegyike előtt ismert volt az a 2011-es törvény, ami alapján magáncég csak önkormányzati koncesszióval végezheti ilyen tevékenységet. „2012-ben a BKK elkészített egy átfogó szabályozási koncepciót. A piac koncesszióba adása csak idő kérdése volt” – mondta. Arra a kérdésre, hogy a többszereplős piac megvalósulását nem tartotta volna-e jobbnak, Opra azt mondta, így alakult a helyzet, ezért nekik ehhez kell alkalmazkodni.

Toldi Annamária, a Program Centrum Kft. társtulajdonosa ehhez képest azt mondta, az igaz, hogy ismert volt a szabályozás átalakításának a szándéka,

de azt nem lehetett előre tudni, hogy végül a koncessziót csak egy cég nyerheti.

Toldi szerint baj, hogy monopolhelyzetbe kerül egy cég a pályázatok elbírálása után, ugyanis a verseny hiánya rosszabb minőségű szolgáltatást és drágulást fog eredményezni, miközben a főváros úgy is elérhette volna a BKK által megfogalmazott célokat, ha hagyja, hogy több cég versenyezzen, de cégenként korlátozza a buszok számát.

Valamire lehetett számítani, csak nem tiszta, hogy mire

Mivel nem volt egyértelmű, hogy a városnéző buszok számíthattak-e arra, hogy a szabályozás átalakítása után négyből három cég lehúzhatja a rolót, megkérdeztük a Főpolgármesteri Hivatalt is erről. A válaszukból az konkrétan nem derül ki, hogy arra lehetett-e számítani, hogy egy cég maradhat csak meg, de annyit elárultak, hogy egy hosszabb vizsgálat előzte meg a döntést, ami alapján most a koncessziós pályázatot kiírták.

Az Opra Nikolett által emlegetett 2012-es BKK-tanulmány alapján valóban opció volt egy olyasmi koncessziós rendszer kialakítása, amit most kialakítottak, azonban a tanulmány első körben a gyorsan bevezethető, alapvető szolgáltatási feltételek meghatározó szabályozás bevezetését javasolta, amit a javaslat szerint második körben követett volna a monopolpiac kialakítása.

Mindezek alapján azt lehet mondani, hogy a cégeket tényleg nem érte teljesen váratlanul a döntés, ugyanakkor azt nehezen lehetne kijelenteni, hogy egyértelműen lehetett volna arra számítani, hogy hirtelen több cég működését is ellehetetlenítik majd pár hónapon belül (a koncesszió 2017-től lesz érvényes).

Nem volt gigaüzlet

A nagy árbevételek ellenére a céges beszámolók alapján az látszik, hogy egyik cég sem tett zsebre az elmúlt években busás profitot.

 

A cégek a megállók használatáért évente eddig 56 millió forintot fizettek, a fővárosnak és a kerületeknek pedig nagyjából 8-10 millió forintot a közterület használatáért. A Giraffe Hop on Hop offot üzemeltető City Sightseeingen kívül a cégek ezt a költséget viszonylag szűkös pluszos működés mellett tudták kigazdálkodni. A City Sightseeingnek viszont 2012-ben és 2013-ban is nagy vesztesége volt, 2014 elejétől 2015 májusáig pedig nagyjából nullára jöttek ki. 

 

Ennek – ahogy az ábrán is látható – az volt az oka, hogy a többi piaci szereplőnél nagyságrendekkel több pénzt költöttek fejlesztésekre. Ez akár azt is magyarázhatja, hogy miért tűnnek optimistábbnak a koncessziós pályázat esélyeit értékelve.

Baj az volt eddig is

Az új szabályozás egyébként csak részben érvényesíti a 2012-es tanulmány által a szabályozó elé tűzött célokat. A BKK tanulmánya szerint azért volt szükség a piac átalakítására, mert bár a városnéző buszok jót tesznek a főváros turizmusának, a buszok nagy mennyiségben nem tesznek jó Budapest levegőjének – amit még az is súlyosbít, hogy a buszok közül sok szörnyű műszaki állapotban van –, és az autós és biciklis közlekedést is nehezítik, mivel a forgalomnál lassabban haladnak. Az sem optimális állapot a tanulmány szerint, ha a buszsávban mennek, hiszen a BKV buszainál is lassabbak.

Ráadásul mivel a rendszerváltás előtt egy cég, az IBUSZ monopóliuma volt a városnéző buszok üzemeltetése, nem alakítottak ki olyan parkolási infrastruktúrát, ahol a többszereplős piacon kialakult buszmennyiség kényelmesen tud várakozni az utak előtt. A tanulmány szerint a buszok leggyakrabban csak az utasok le- és felszállásának idejére állnak meg, ezután pedig továbbmennek parkolási lehetőséget keresve, vagy a látnivaló megtekintésének teljes ideje alatt kihasználatlanul köröznek a környéken. 

Nem a verseny, hanem a béna szabályok miatt füstölnek a buszok

A tanulmány szerint az is probléma, hogy a turistaszezonban nagyon erős verseny van a cégek között, viszont az árversenynek a turisták számára kedvező hatása mellett ennek van egy olyan következménye is, hogy a buszok fejlesztése helyett a cégek inkább marketingre költenek. A BKK anyaga azt is kifogásolta, hogy a piac szabályozatlansága miatt nem lehetett beleszólni a buszok útvonalába, ami a városkép és a környezetterhelés városon belüli megoszlása szempontjából sem optimális. Ezt a tanulmány megjelenése óta egyébként szabályozták, aminek a társaságok nem örülnek, hiszen például kitiltották őket a vár és a Parlament környékéről is, ami egy fontos megálló lenne a városnéző túrákban.

Toldi Annamária, a Program Centrum Kft. társtulajdonosa szerint az árversenynek semmi köze nincs ahhoz, hogy a buszok egy része ténylegesen rossz állapotban van. „Az elmúlt években a főváros legfeljebb 9 hónapra, 1 évre adott engedélyt a buszokat üzemeltető cégeknek. Egy cég pedig aligha fog drága buszokra költeni, ha nem lehet benne biztos, hogy pár hónap elteltével nem kell bezárnia a boltot” – mondta.

A Giraffe Hop on Hop offot üzemeltető cég ügyvezetője ehhez annyit tett még hozzá, hogy szerinte nem is a buszállomány műszaki állapotával, hanem a károsanyag-kibocsátás szintjével volt a baj: a koncessziós pályázatban a cégeknek ezért be kell mutatniuk, hogy a járműállományuknak mekkora a károsanyag-kibocsátása, és hogy milyen fejlesztéseket terveznek végrehajtani 20 év alatt.

Toldi szerint az új szabályozás azonban a többi problémán sem változtat érdemben: nem lesz központi indítóállomás, a BKV-s megállók és a buszsáv használatára vonatkozó szabályok maradnak a régiben, és arculati és idegenforgalmi elvárásokról sincs szó a pályázatban. Abban sem lesz változás, hogy milyen útvonalakon mehetnek a buszok: Toldi elmondása alapján nagyjából 70 megálló van kijelölve, amik között szabadon közlekedhetnek a buszok, és az olyan területekről, ahonnan eddig is ki voltak tiltva a cégek, ezentúl is ki lesznek tiltva.