Járulékcsökkentéssel oldanák meg a munkaerőhiányt

A járulékok fokozatos csökkentése megoldást jelenthetne a hazai foglalkoztatási nehézségek bizonyos részére, a Nemzetgazdasági Minisztérium ezért vizsgálja, mikor és milyen arányban mérsékelhetnék ezt a közterhet – mondta Varga Mihály a Magyar Időknek adott, hétfőn megjelent interjúban.

Varga elismerte, hogy itthon uniós összevetésben magasak a munkára rakódó terhek, ezért „a járulékcsökkentés megfontolása elkerülhetetlennek tűnik”. Azt ígérte, hogy a kérdésről egyeztetni fognak a gazdasági érdekképviseletekkel és az „adószakma szereplőivel”.

A járulékcsökkentés azután került napirendre, hogy az utóbbi időben egyre több szektorban ütötte fel a fejét krónikus munkaerőhiány Magyarországon. A dolog nem új keletű, már tavaly is mutatkoztak jelei annak, hogy alig találni munkást a munkaalapú Magyarországon. Mostanra azonban már lassan ott tartunk, hogy nem jutnak áruk a Tescók polcaira, mert nincs, aki pakoljon; nincs málna, mert nincs, aki leszedje; Nyugat-Magyarországon pedig nemcsak a polcok, hanem az egész országrész kiürül; miközben informatikusokból is tízezres hiány van. Hogy mennyi szabad állás van az országban és hol, arról itt írtunk legutóbb.

A miniszter a kormánypárti napilapnak adott interjúban ugyanakkor elvetette azt a korábban a gyárosok által belengetett és elsőre Varga által is támogatott javaslatot, miszerint migráns-munkaerővel oldják meg a problémát. Azt mondta, hogy a migráció csak feszültséget szül, Magyarországon pedig jelenleg negyedmillió személy keres munkát, őket kell álláshoz juttatni inkább.

Kérdés persze, hogy ez sikerülhet-e, hiszen az utóbbi évek folyamatai, kiváltképp a rendkívül kártékony közmunkaprogram nemhogy segítették volna, hanem még hátráltatták is az alulképzettek és a tartósan munkanélküliek munkaerő-piaci integrációját, a magasabban képzettek közül pedig aki tud, az láthatóan egyre inkább az országhatáron kívül próbálkozik.

Varga az interjúban arról is beszélt, hogy kedden ül össze először a nemrég bejelentett gazdasági kabinet, amely valójában egy, a kormányon belüli, minisztériumok fölött álló gazdasági szuperkormány lesz. Hogy pontosan hogyan áll fel és mit csinál ez a kabinet, illetve hogy minek kell ez az egész, azt itt foglaltuk össze részletesen

Varga Mihály azt mondta, a kabinet első ülésén közel ötven napirendi pontról tárgyalnak, így többek között a múlt héten napvilágot látott friss GDP-adatról, a brexit következményeiről, de a Modern városok program állásáról és az államháztartás helyzetéről is egyeztetnek.

  Varga szerint a stratégiai és a gazdasági kabinet alapvetően arra van, hogy a kormány gyorsabb és alaposabb döntéseket hozhasson. A kabinet által hozott határozatok a kormányülés elé kerülnek, és ott már elegendő pusztán a jóváhagyás, de mód lesz arra is, hogy ha a gazdasági kabinet döntésével a kormány nem ért egyet, a téma visszakerüljön a kabinethez.

A kabinetben állandó tag

• a nemzetgazdasági miniszter, azaz maga Varga,
• a Miniszterelnökséget irányító miniszter, tehát Lázár János,
• az igazságügyi miniszter, azaz Trócsányi László
• valamint a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, azaz Rogán Antal.
• A többi miniszter akkor kapcsolódik be meghívottként, ha valamely témakör vagy ügy érinti a tárcáját. 

A négy állandó tag közül egyébként ketten, Varga és Rogán rendelkeznek gazdasági végzettséggel.