Pálinkás Nagy-Magyarországért harcol a miniszter a lovagrenddel

Péntek délután váratlan, nyílt támadást indított Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Magyar Pálinka Lovagrend vezetője, Piros László nagymester ellen.

Szenvedélyes közleményében azt akarta tudatni a lakossággal, hogy Piros „érdemtelenné vált” a lovagrend vezetésére, mivel névbitorlónak nevezte a versenytárs lovagrend, az Erdélyi Pálinka Lovagrend tagjait. És fel is lépne ellenük, ha használják a magyar pálinka kifejezést, ahogy hasonló esetben a délvidékiekkel szemben is.

Fazekas azonban ezt nem hagyta annyiban, szerinte ez

rosszul értelmezett piac- és eredetvédelmi testvérharc.

Illetve a kormány is lépni fog majd valamikor valamit, mert „Trianon után népünk harmada Magyarország határain kívül rekedt”. Így aztán nem maradt más, mint az, hogy a kormány „folytatja a határokon átívelő nemzetegyesítés programját. Ennek jegyében

óvja az össznemzeti érdekeket, segíti a magyarság gasztrokulturális hagyományainak továbbörökítését.

Csatasorba álltak az erdélyi lovagok

Az egész onnan indul, hogy lényegében mindenhol csinálnak hasonló pálinkafőzési eljárással pálinkát a környéken. Csak ezeket máshogy hívják: rakia-nak, pálenka-nak, pălincă-nak és még rengeteg néven. Csak pont pálinkának nem hívhatnák, ha akarnák se, mert az eredetvédett, a pármai sonkához vagy fetasajthoz hasonlóan. Mi is gyártottunk például értékelhető ementálit, csak szóltak, hogy ezt a márkanevet nem használhatjuk, azóta többek közt Pannónia sajt néven fut. A köznyelvben használt kifejezés szerint ugyanis eredetvédett a termék.

A pálinkás márkavédelmünk azt jelenti, hogy megadhattuk a kötelező minőségi kritériumokat, ami a pálinka névhasználathoz elengedhetetlen. Ezek közé olyanok is befértek, hogy

illetve hogy a gyümölcsöt itt cefrézték, párolták, érlelték és palackozták, ellenőrző hatósága a Nébih. Egyes helyek még külön védett földrajzi jelzést is kaptak, csak gönci lehet a Gönci Kajszipálinka vagy szatmári a Szatmári Szilva.

Mindezt még az uniós csatlakozásunkkor alkudtuk ki. Minden uniós ország benne is volt azzal a feltétellel, hogy négy osztrák tartomány használhatja a barackpálinka kifejezést, mert ilyet ők is régóta csinálnak ilyen néven, és ragaszkodtak a márkanévhez. 

Románia viszont saját csatlakozásakor ezt a márkanevet már nem tudta kialkudni, hiába akarták erősen. Ezért hiába főznek ott is régóta pálinkát, pontosabban ahhoz teljesen hasonló szeszes italokat, azt csak a jóval kétesebb márkaértékű pălincă-nak hívhatják. Helyben valószínűleg tök mindegy a felirat, úgyis pálinkának hívják a köznyelvben, de mondjuk az exportnál vagy prémiumtermékeknél már a legkevésbé sem.

Az erdélyi szeszfőzők viszont már régóta szeretnének hozzájutni az értékesebb márkanévehez, állítólag tavaly Tusványfürdőn ígéretet is kaptak egy nemzetpolitkáért felelős miniszterelnökségi fejestől, hogy majd megoldják nekik. Aztán nem csinált semmit az államtitkárság. Mondjuk nem is hozzájuk tartozik ez a kérdés.

Idén azonban az erdélyiek csúcsra járatták a teljes lobbierejüket az Erdélyi Pálinka Lovagrend vezetésével, miután egy sepsiszentgyörgyi főzde nyert egy sereg díjat egy magyarországi pálinkaversenyen. Semjénnél, Lázárnál, Potápi Árpád államtitkárnál, Kövér Lászlónál, a magyar nagykövetnél, a csíkszeredai főkonzulnál próbáltak hivatalos és nem hivatalos beszélgetéseken eredményt kicsikarni. Sőt, még a legnagyobb urat, Orbán Viktort is megkeresték márkanévügyben a Krónika szerint. 

A díjazott sepsiszentgyörgyi Dezső Tibor szerint a pálinka márkanév használata neki „elsősorban elvi és érzelmi kérdés”. Ami igaz is lehet, országos szinten viszont elsősorban komoly anyagi és szervezési kérdés.

Először Bukarestbe, Pozsonyba, Belgrádba küldenénk őket

Megkerestük Piros Lászlót, a Magyar Pálinka Lovagrend megtámadott vezetőjét, aki elismerte, hogy az erdélyieket és délvidékieket is figyelmeztette: a márkanevet nem használhatják, és fel is fognak lépni ellenük, ha nem állnak le vele.

„Hasonló helyzetben már sokszor voltam. De olyanban még sose, hogy egy olyan dolog ellen kéne hadakoznom, ami tele van hazugsággal és féligazsággal. Fazekas miniszter úr ezek szerint nem ismeri a pálinkával kapcsolatos uniós szabályozást” – mondta Piros László.

Szerinte semmi akadálya, hogy az erdélyiek vagy bárhonnan a környékről használhassák az eredetvédett márkanevet, de ehhez nem a magyar kormányon keresztül vezet az út, hanem a románon. Egy ilyen szabályozás megváltoztatását nem egy vállalkozó vagy egy civil szervezet, hanem csak az adott ország kormánya kérheti az Európai Uniótól.  

Nem is értelmes Fazekas bemondása szerinte, hogy a magyar kormány ilyesmin dolgozik, mert éppenséggel nincs mit dolgoznia ezen. Ha Románia az unióhoz fordul azzal, hogy változtassák meg ezt az uniós szabályt, akkor az EU minket fog megkérdezni először, hogy mit szólunk hozzá. Annyit tud tenni a magyar kormány, hogy ha erre sor kerül, akkor legyen egy értelmes véleménye addigra a kérdésben.

A másik probléma Piros szerint gyakorlatibb kérdés is, mint hogy felírhatnak-e egy új nevet. Az eredetvédett termék minőségi kritériumaira is oda kéne figyelni, például hogy a magyar ellenőrző hatóság, a Nébih felügyelje a forgalomba kerülő pálinkákat.

Azt viszont lehetetlennek tartja, hogy a Nébih kijárjon Romániába ellenőrizni az esetenként ott is erősebben változó minőségű főzeteket. Ő egyébként azt mondja, hogy nem beszélt még az Erdélyi Pálinka Lovagrend egy vezetőjével sem. A felvidékiekkel is volt hasonló probléma, de velük meg lehetett beszélni, elég egyértelműen elmondták nekik, hogy mindent meg fognak tenni,

Délvidéken is van Szent Miklós Lovagrend, akikkel semmi bajuk, egy civil szervezet, ami népszerűsíti a helyi termékeket, szívesen segítik is őket, amíg nem akarják pálinkaként eladni a termékeiket.

Az itthoniak mind védenék a márkájukat

Elmondta még, hogy itthon „sokat dolgoztak az eredetvédettség kiharcolásán”, így most feladatuk is, hogy megvédjék az unióban is nagyon erős jogokat biztosító kitételt. Például az áruk szabad áramlása mellett is megállíthatjuk a határon az illegálisan pálinkának hívott termékeket.

Mindezt egyébként tudnia kellett a minisztériumnak is. Az erdélyi névhasználatról egyébként már rendeztek egy olyan lovagrendi ülést, amin ott volt az illetékes helyettes államtitkár is. Itt részletesen elmondták neki a problémákat, illetve „szembesülhetett azzal is, hogy nincs olyan pálinkás szervezet, aki ezzel egyetértene”. 

Fazekas Sándor kemény lemondási felszólításán Piros nagyot nevetett, és elmondta, hogy egy éve bejelentette: 13 év után idén áprilisban már nem indul a lovagrend vezetéséért. Vagyis régóta lehet tudni, hogy mindenképp teljesülni fog a miniszter óhaja. De ha vele személyesen van baja a miniszternek, akkor akár vele is szóba állhatna, mielőtt közleményháborúba kezd, tette hozzá.