Mária
0 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Az EU is reagált a GDP-csalás-vádakra

2015-05-05T085015Z 40157901 GF10000084464 RTRMADP 3 EUROPE-COMMI
2017.03.10. 07:17

A múlt héten nagy sajtóvisszhangot keltett, hogy egy, a kitiltási botrányon is dolgozó amerikai exdiplomata az ENSZ kereskedelmi adatbázisa alapján azt állította, évi ezermilliárd forintos értékben folyhat áfacsalás Magyarországon, és az elharapódzó fiktív kereskedelem már a GDP-t is meghamisítja, valójában a hivatalosnál kisebb lehet a magyar bruttó össztermék.

Arról már korábban írtunk, hogy a bombasztikus állítások mögött rejtőző módszertan valójában egyáltalán nem alkalmas az áfacsalások kimutatására. De ha még alkalmas is lenne, a felhasznált adatbázis akkor is hiányos, és a GDP-t eleve más módszertannal, más adatokból számítja a Központi Statisztikai Hivatal. Viszont ettől függetlenül az amerikai elemző, Maximilian Gebhardt az Átlátszónak adott interjújában (a módszertani gyengeségeket elismerve ugyan, de) kiállt fő meglátásai mellett, sőt Katona Tamás korábbi KSH-elnök is megmagyarázhatatlannak nevezte az eltéréseket, hiába nyújtott hosszú magyarázatot a dolgokra a KSH.

Gebhardt eredeti cikke azon alapult, hogy az ENSZ kereskedelmi adatbázisában nem stimmelnek a Magyarország által lejelentett külkereskedelmi adatok a más országok által a Magyarországgal folytatott kereskedelmükről leadott adatokkal. Ebből pedig, amint az Átlátszó-interjúban ismét elmondta, arra következtetett, hogy a magyar kereskedelem jelentős része fiktív: papíron utaztatják a dolgokat, hogy elcsalják az áfát, de valójában az áruk nem utaznak. 

Egész Európa csal?

Ez egy létező dolog, és korábban mi is írtunk róla, hogy Magyarországon bőven van példa ilyesmire. Ugyanakkor Gebhardt azt is állítja, hogy Magyarország nemzetközileg kifejezetten kirívó eset a "fantomkereskedelem" terén, és emiatt "a hivatalosan közölt GDP adat 11-50 százaléka származhatott ilyen hamisított tranzakciókból az elmúlt néhány évben". 

Ezzel kapcsolatban korábbi cikkünkben megkérdezett szakértők mellett küldtünk néhány kérdést az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak is, hiszen a kereskedelempolitika eleve közösségi hatáskör, és ha valahol, hát Brüsszelben minimum ki kellett volna szúrniuk, ha Magyarországon évente a GDP felét kitevő fantomkereskedelem van.

Az Eurostat ehhez képest kérdésünkre szerdán azt válaszolta, hogy különböző módszertani problémák miatt

minden uniós országra jellemzők az adatokban való eltérések, és a magyar eltérések mértéke nagyjából megfelel az uniós átlagnak.

Az Eurostat szerint két alapvető módszertani probléma merül fel az uniós kereskedelmi számításokkal. Egyrészt az egyes EU-s tagországoknak a harmadik (tehát EU-n kívüli) országokkal folytatott kereskedelméről szóló adatokat jelentősen torzítja, hogy itt az adatfelvétel a vámolásnál történik, de a vámolás helye az unión belül bárhol lehet. Az EU egy vámunió, tehát mindegyik országban azonosak a külső kereskedelemmel szembeni vámszabályok, a cégek pedig szabadon dönthetnek, hogy hol vámoltatnak, ez viszont csak adminisztratív aktus. Emiatt "olykor az áruk nem is lépnek be abba az országba, ahol elvámolták őket".

A másik probléma, ami gyakran előjön, hogy a mai, szövevényes nemzetközi értékláncok és logisztikai hálózatok korában gyakran elég nehéz meghatározni, hogy egy adott árunak mi a pontos származási és célországa, hiszen egy termék jó pár helyen tehet hosszabb megállót és kitérőt a gyártás és értékesítés között (szakmaibban kifejezve arról van szó, hogy a reexport részaránya mára elég jelentőssé vált a világkereskedelemben). Mivel ezzel kapcsolatban sincs százszázalékosan azonos módszertan, gyakran eltérnek az egyes ország által leadott adatok.

Az Eurostat a módszertani anomáliák miatt eleve nem hasonlítja össze EU-s tagállamok és EU-n kívüli harmadik országok kereskedelmét, csak a teljes EU-s kereskedelemmel számol.

Uniós átlag vagyunk

A másik, és az állítólagos magyar fantomkereskedelem szempontjából jelentősebb probléma az EU-n belüli kereskedelemben van. Ha valaki áfát akar csalni, akkor természetesen az EU-n belül fogja fiktíven utaztatni az áruját, hiszen az EU-n kívüli országból vámoltatáson is át kell menni, ott meg azért nehezebb csalni. Viszont az unión belül nincsenek határok és nincsenek vámok, így nyilván könnyebben átverhetők az adóhatóságok. Az áfa-visszatérítést pedig könnyű intézni, úgyhogy nyilván sokan próbálják ezt a rendszert kijátszani és az áfakülönbségen nyerészkedni.

Viszont nem csak ez az egyetlen magyarázat arra, hogy eltérnek az egyes országok által lejelentett kereskedelmi statisztikák. Az EU-n belül ugyebár nincs vámellenőrzés, a céges lejelentési küszöbök pedig országonként eltérnek, ami miatt a statisztikák is torzulnak. Az Eurostat szerint az adatokban való eltérés tekintetében az uniós medián export terén 5 százalék, import terén -2 százalék, tehát

minden EU-tagállam egy kicsit több exportot és egy kicsit kevesebb importot jelent be az unión belüli kereskedelemből, mint amennyi a harmonizált adatokból kijön. 

Magyarország esetében az eltérés export terén 7 százalék, import telén 0 százalék, ami azt jelenti, hogy az Eurostat szerint

Magyarország magatartása nem tér el a többi uniós tagországtól a belső kereskedelem tekintetében.

Nem szabad hinni az ENSZ-nek

Az Eurostat egyébként azt is kiemelte, hogy nem tartják módszertanilag megfelelőnek a magyar kereskedelmi adatok összehasonlítását harmadik országokéval az ENSZ külkereskedelmi adatbázisa alapján.

Ennek oka a fentieken túl az, hogy egyes EU-tagországok különböző módszertan alapján adják le a statisztikáikat az ENSZ-nek. Így vannak, amelyek átalakítják és megpróbálják letisztítani a statisztikákat, hogy kibogozzák, melyik áru került valóban az ő piacukra, melyik áru az, amit náluk elvámoltak, de soha nem is lépett be az országba, a reexport esetében melyik a valós származási ország, stb. Más országok viszont nem lépik meg ezt, és csak nyers adatokat ömlesztenek be az adatbázisba. Más szóval az ENSZ adatbázisában elég nagy összevisszaság van adatügyileg.

Miután pedig az ENSZ nem harmonizálja és tisztítja ezeket az adatokat, "nem megfelelő eljárás aggregálni őket vagy ilyen összehasonlításokból következtetéseket levonni", írta kérdésünkre az Eurostat.